Mi | Tudomány

A Nap, a Föld és az ember – geomágneses aktivitás




A cikk linkje:
2004. január 29. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Napkitörés, napszél, sarki fény. Biztosan mindenki hallott már róluk. Sőt, sokan tanultak is róla. Néha unalmasnak is tűnhet, amit a végletekig ismételgetünk. Ebben az esetben erről szó sincs!

Látott-e már valaki napkitörést? Persze, hiszen a könyvek tele vannak az ilyen típusú képekkel. De milyen lehet élőben megcsodálni a „sarki fényt”?

Valószínűleg leírhatatlan. Magam sem tudom pontosan. Most pedig elszalasztottam a lehetőséget, hogy az erkélyemről nézzem végig! Így igaz! Nemcsak az északi, városoktól távol eső területeken lehetett látni. Gödön éppúgy, mint BUDAPESTEN!

Mi is ennek a tüneménynek a kiváltó oka?

A Napból a magreakciók során nemcsak energia, hanem fotonok is távoznak… bla-bla-bla. Vajon mi van azzal a sugárzással, amit nem tudunk érzékelni? Elektromosan töltött részecskék áradatai (plazma) állandóan bombázzák a Földet. Ezeket a részecskeáradatokat hívjuk napszélnek. Mi lenne velünk a mágneses erőtér nélkül?! Mivel a Nap sem működik „óramű pontossággal”, előfordulnak maximumok és minimumok az aktivitásban. Bekövetkezik egy „Kis Bumm”, s már száguld is felénk a hullám. Védekezni nem tudunk ellene. De hát miért is kellene, mert ott van a magnetoszféra…

Műholdak. Ha jobban belegondolunk, értjük, miért kell előrejelzés, „időjárás-jelentés”.

„Jó estét kívánok! Ma is gyönyörű kilátás nyílik a Földre, a hőmérséklet a megszokott; meteorraj az évnek ebben a szakában nem várható. Figyelem! A fronthatásra érzékenyek készüljenek fel, a Napon ugyanis két hatalmas napfolt jelent meg! További jó száguldást! Derűs keringést kívánok minden kedves műhold-hallgatónak!” Szép is lenne!

A SOHO műhold (Solar and Heliospheric Observatory) a mi előretolt bázisunk. Ha bajt észlel 1 millió km távolságra tőlünk, jön a forródrót a Földre. Bár sokakban felmerülhet a kérdés: „Mi értelme van a műholdnak, ha csak 1 millió km távol van; mire az üzenet ideérne, rég elhagyná a Földet a plazma.”

Vizuálisan a napkitörést 8 perc múlva észleljük, mivel a fotonok fénysebességgel száguldanak. A plazmafelhők azonban 10-20 óra alatt érnek el 150 millió kilométerre, útjukat még megsaccolni sem lehet. Ráadásul a plazma tulajdonságai még egy csomó fizikai körülménytől függnek.

Ha elér minket egy napszélhullám, a sarkoknál belép a légkörbe. A sarki fényt a nitrogén és az oxigén atomok elektronfelvétele okozza. A jelenség függönyszerű sávjai a mágneses tér sávjai miatt alakulnak ki.

A magyarországi „sarki fény” nagyon magasan játszódott le, hiszen az egész ország területén ugyanott lehetett látni az alakzatokat.

Tehát a Nap csak elindítja az „anyagot”, amely a Föld légkörében válik azzá, amit a Mikulás is gyönyörködve szemlél. Az emberi szervezetre SEMMILYEN hatása nincs!

A Marshoz négy űrszonda indult. Ebből az egyik, japán műhold 1998 óta bolyong az űrben. Egyedül… magányosan… A Planet-B-ről Nozomira keresztelt szonda is megsínylette az erős naptevékenységet, olyannyira, hogy kb. 1% az esélye annak, hogy a Marsba csapódik. Ez még önmagában nem lenne gond, ám a szakemberek akkor még nem ügyeltek arra, hogy baktériumok ne kerüljenek a szondára.

Ezért kellett most megsemmisíteni a Galilei űrszondát is. Tele volt baktériumokkal, és a tudósok féltek, hogy az elfogyott üzemanyag miatt esetleg az Európába csapódhat, amelyen a fagyott víz alatt akár élet is keletkezhetett.

A japán műhold becsapódását megakadályozni nem tudjuk –mivel éppen a hajtóműrendszere hibásodott meg–, csak reménykedhetünk a 99%-ban.

Kalácska Szilvia




A legfrissebb cikkek a rovatban

Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk

Az Apáczaiban köztudott, hogy Kende és a közlekedés közti vonzalom nem ma kezdődött: kezdetektől fogva megvolt köztük a kémia. Most megkérdeztük erről.

Apáczai Jubileumi Utcabál

Tegnap került megrendezésre, immár ötödik alkalommal az Apáczai Jubileumi Utcabál, amelyen számos program közül válogathattunk.

Ilyen volt a Jubileumi Bál

2016. április 16-án este negyedik alkalommal rendezte meg iskolánk az évek óta nagy sikernek örvendő Támogatói Bált, idén az „Apáczai 60” programsorozat részeként.

Ünnepi közgyűlés a Gólyavárban

Túl vagyunk az első napon az „Apáczai Napok” névre hallgató programsorozatban. Ez számomra mindenképpen új élmény volt, de szerintem azoknak is érdekes lehetett, akiknek nem ez volt az első.

A káprázatos tiszavirágzás

A tiszavirágzás varázslatos jelenség, ami a Disney mesék világába röpít minket hatalmas méreteivel, mozgalmasságával és semmihez sem hasonlítható harmóniájával.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.