Mi | Tudomány

A Nap, a Föld és az ember – geomágneses aktivitás




A cikk linkje:
2004. január 29. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Napkitörés, napszél, sarki fény. Biztosan mindenki hallott már róluk. Sőt, sokan tanultak is róla. Néha unalmasnak is tűnhet, amit a végletekig ismételgetünk. Ebben az esetben erről szó sincs!

Látott-e már valaki napkitörést? Persze, hiszen a könyvek tele vannak az ilyen típusú képekkel. De milyen lehet élőben megcsodálni a „sarki fényt”?

Valószínűleg leírhatatlan. Magam sem tudom pontosan. Most pedig elszalasztottam a lehetőséget, hogy az erkélyemről nézzem végig! Így igaz! Nemcsak az északi, városoktól távol eső területeken lehetett látni. Gödön éppúgy, mint BUDAPESTEN!

Mi is ennek a tüneménynek a kiváltó oka?

A Napból a magreakciók során nemcsak energia, hanem fotonok is távoznak… bla-bla-bla. Vajon mi van azzal a sugárzással, amit nem tudunk érzékelni? Elektromosan töltött részecskék áradatai (plazma) állandóan bombázzák a Földet. Ezeket a részecskeáradatokat hívjuk napszélnek. Mi lenne velünk a mágneses erőtér nélkül?! Mivel a Nap sem működik „óramű pontossággal”, előfordulnak maximumok és minimumok az aktivitásban. Bekövetkezik egy „Kis Bumm”, s már száguld is felénk a hullám. Védekezni nem tudunk ellene. De hát miért is kellene, mert ott van a magnetoszféra…

Műholdak. Ha jobban belegondolunk, értjük, miért kell előrejelzés, „időjárás-jelentés”.

„Jó estét kívánok! Ma is gyönyörű kilátás nyílik a Földre, a hőmérséklet a megszokott; meteorraj az évnek ebben a szakában nem várható. Figyelem! A fronthatásra érzékenyek készüljenek fel, a Napon ugyanis két hatalmas napfolt jelent meg! További jó száguldást! Derűs keringést kívánok minden kedves műhold-hallgatónak!” Szép is lenne!

A SOHO műhold (Solar and Heliospheric Observatory) a mi előretolt bázisunk. Ha bajt észlel 1 millió km távolságra tőlünk, jön a forródrót a Földre. Bár sokakban felmerülhet a kérdés: „Mi értelme van a műholdnak, ha csak 1 millió km távol van; mire az üzenet ideérne, rég elhagyná a Földet a plazma.”

Vizuálisan a napkitörést 8 perc múlva észleljük, mivel a fotonok fénysebességgel száguldanak. A plazmafelhők azonban 10-20 óra alatt érnek el 150 millió kilométerre, útjukat még megsaccolni sem lehet. Ráadásul a plazma tulajdonságai még egy csomó fizikai körülménytől függnek.

Ha elér minket egy napszélhullám, a sarkoknál belép a légkörbe. A sarki fényt a nitrogén és az oxigén atomok elektronfelvétele okozza. A jelenség függönyszerű sávjai a mágneses tér sávjai miatt alakulnak ki.

A magyarországi „sarki fény” nagyon magasan játszódott le, hiszen az egész ország területén ugyanott lehetett látni az alakzatokat.

Tehát a Nap csak elindítja az „anyagot”, amely a Föld légkörében válik azzá, amit a Mikulás is gyönyörködve szemlél. Az emberi szervezetre SEMMILYEN hatása nincs!

A Marshoz négy űrszonda indult. Ebből az egyik, japán műhold 1998 óta bolyong az űrben. Egyedül… magányosan… A Planet-B-ről Nozomira keresztelt szonda is megsínylette az erős naptevékenységet, olyannyira, hogy kb. 1% az esélye annak, hogy a Marsba csapódik. Ez még önmagában nem lenne gond, ám a szakemberek akkor még nem ügyeltek arra, hogy baktériumok ne kerüljenek a szondára.

Ezért kellett most megsemmisíteni a Galilei űrszondát is. Tele volt baktériumokkal, és a tudósok féltek, hogy az elfogyott üzemanyag miatt esetleg az Európába csapódhat, amelyen a fagyott víz alatt akár élet is keletkezhetett.

A japán műhold becsapódását megakadályozni nem tudjuk –mivel éppen a hajtóműrendszere hibásodott meg–, csak reménykedhetünk a 99%-ban.

Kalácska Szilvia




A legfrissebb cikkek a rovatban

Fogadj örökbe egy kísérleti eszközt! – elindult a program landing page-e

Az Apáczai gimnázium fizika munkaközössége az Önök segítségét és támogatását kéri fizika szertárunk megújulásában.

Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk

Az Apáczaiban köztudott, hogy Kende és a közlekedés közti vonzalom nem ma kezdődött: kezdetektől fogva megvolt köztük a kémia. Most megkérdeztük erről.

Apáczai Jubileumi Utcabál

Tegnap került megrendezésre, immár ötödik alkalommal az Apáczai Jubileumi Utcabál, amelyen számos program közül válogathattunk.

Ilyen volt a Jubileumi Bál

2016. április 16-án este negyedik alkalommal rendezte meg iskolánk az évek óta nagy sikernek örvendő Támogatói Bált, idén az „Apáczai 60” programsorozat részeként.

Ünnepi közgyűlés a Gólyavárban

Túl vagyunk az első napon az „Apáczai Napok” névre hallgató programsorozatban. Ez számomra mindenképpen új élmény volt, de szerintem azoknak is érdekes lehetett, akiknek nem ez volt az első.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.