Mi | Beszélgetések

A bálozásról beszélgettünk Pálréti Orsolya tanárnővel




A cikk linkje:
2012. február 10. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Kedd délután, a nagy báli készülődés hetében sikerült közös időpontot találnunk Pálréti Orsolya tanárnővel, aki szívét, lelkét beleteszi az Apáczai szalagavatójába. A mindig mosolygós tanárnő most is készségesen állt rendelkezésünkre, és ha az érzékeim nem csalnak, egy igazán érdekes interjút sikerült összehozni.

–Köszönöm, hogy időt tudott rám szakítani a báli készülődés alatt.
–Nagyon szívesen, neked bármikor.

Kedvencek

Énekes/együttes: Mióta az egyetemen végeztem, azóta rádiót hallgatok. Régen Slágert, most Neo Fm-et. Egyébként minden, ami latin zene, musicalek csupa nagybetűvel. Régen ott voltam majdnem az összes Ákos és Republik koncerten. Az LGT-t is szeretem. Sokáig lehetne sorolni. :)

Könyv: Vámos Miklóstól az Apák könyve. A hatása alá kerültem, nagyon különleges, szédületes könyv.

Film: The Truth about Cats and Dogs. Bevallom, a magyar címét nem tudom. Nem művészfilm, inkább csajos. :D

Étel: Tepsis krumpli tejszínes pulykahússal, ahogy anyukám szokta, és ahogy már én is megtanultam.

Csokoládé: A lyukas, a kerek… (remélem, mindenki érti ))

Ital: Ami publikus egy iskolai honlapon, az az ananászlé. Meg hát a must… Akármilyen rövid ideig is lehet azt meginni. Sajnos, még nem tanultuk meg, hogy kell tartósítani.

Évszak: Nyár, és ha hó esik, a tél.

Sport: Zumba, torna, sí, tenisz, bicikli.

Tánc: Rocky, boogie-woogie.

Ünnep: Karácsony.

Város: Rothenburg ob der Tauber, ami Németországban van. Egy nagyon pici középkori város, ami teljesen épen maradt, macskaköves burkolattal. Ha új ház épül, annak sem engedik, hogy eltérő homlokzattal rendelkezzen. Úgy néz ki, mint egy színházi kulissza.

Eddigi legszebb évek: Amikor én voltam gimnazista (1990-1994). Az egy nagyon könnyed időszak volt, gondtalanul ellehettünk. Más szempontokból az utóbbi tíz év.

Beszélgetés Pálréti Orsolyával

–Hogy került a teendői közé a bál szervezése? Esetleg valamiért közel áll a szívéhez a bálozás?
–Ez egy felkérés volt. Egyszer csak Zsigri Ferenc tanár úr megjelent mögöttem, a vállamra tette a kezét, és azt mondta: „Orsikám, volna itt egy feladat!”. Sok munka, és sok hónapig tart egy-egy bál lábra állítása. Sokak segítségével nyilván. De úgy vagyok vele, hogy minden tanárnak kell valami pluszt vállalnia, és mivel osztályfőnök pont nem vagyok, ha már választanom kell, a bált választom.


A bálozásról beszélgettünk Pálréti Orsolya tanárnővel

–Melyik és milyen volt az első bál, amit szervezett?
–Ha minden igaz, akkor a 2003-as. Szóval a mostani elvileg a tizedik lesz, amit szervezek. Nagyon durva, mert azt hittem, hogy a nyolcadik… Még nekem is számon kell tartani. Hogy milyen volt? Azokat kéne megkérdezni, akik akkor báloztak. Nyilván akkor még Zsigri tanár úr és több kolléga is jobban belefolyt a dolgokba. Akkor még diákok konferáltak, még a tizenegyedikes évfolyam tűzte fel a szalagokat. De a palotás már akkor is nyitótánc volt, akkor is alap volt, hogy keringőznek a végzősök. Felépítésében hasonló volt, de bálkirálynő választás nem volt. Ez mutatja, hogy ahogy egy-egy végzős évfolyam jön, lehet, hogy olyanra vágyik, ami beépülhet és hagyománnyá válhat. Sokban hasonló, és többmindenben más, de nekem nagyon kedves emlékeim vannak. Bár már kissé keverem őket, de mindegyik jól sikerült. Jó hangulatú volt.

–Milyen volt elsőbálozónak lenni? Mikor volt?
–Szolnokon a Varga Katalin Gimnáziumba jártam. 1994-ben végeztem ott. Nekünk más volt a rendszer, május táján volt egy úgynevezett tablóbál. Volt ugyan a városnak sportcsarnoka, ahol egy ekkora volumenű dolgot meg lehetett volna szervezni, de ez nem volt akkor divat. Nekünk nem volt akkora felhajtás, nem volt ekkora közönség, nekünk a Tisza Szálló éttermében volt. Egy kis zsebkendőnyi terület volt a parkett, azon kb. 10-12 pár tudott táncolni. Én arra emlékszem – és erről fotók is vannak –, hogy palotást táncoltam pirosban, és egyébként reneszánsz táncot adtunk elő. Tehát ott is mód volt arra, hogy ha volt valakinek valami hobbija, azt elő tudta adni. Utána, ami nagyon jó volt ott – és itt hiányolok egy kicsit –, hogy a helyszínen volt egy bankett.


A bálozásról beszélgettünk Pálréti Orsolya tanárnővel

–Mi a legnehezebb része a bál szervezésének?
–A bál szervezése, maga. De alapvetően a küzdelem az információk sikeres áramoltatásáért. Tehát, hogy mindenkihez eljusson időben, hogy a rendkívüli palotás próba mikor van, elolvassa-e mindenki, továbbadják-e, mi az a fórum, ahol ez így eljuthat. Erről én kapok-e visszacsatolást, nyugodt lehetek-e, hogy elolvasták és tudják. Nagyon profi rendszer kellene ehhez. Nyilván a Facebook nem mindenkinek való, legfőképpen azért nyomulok ott, hogy a diákokat elérjem.

–Melyik részét élvezi legjobban?
–A tanári táncpróbákat, ha vannak, mert ugye nem minden évben van. Ha van, akkor azok fergetegesek, amiket mi ott ökörködünk… :) Aztán magát a bált, amikor már megszólalnak a fanfárok, és öttől kilencig az egy mámoros állapot. És persze az is jó, amikor megérkeznek az elkészült fotók, videók.

–Ha szervezhetne egy saját bált, mely történelmi személyeket hívná meg?
–Nyilván ez egy fiktív kérdés, szóval nem csak kortársakat „ereszthetnék össze”. Meghívnám Mátyás királyt, és akit ő szeretne az udvarából, meg Sissi királynénkat, az biztos. Egyébként meg a tánctörténelem nagy alakjait, a híres filmekben (mint az Ének az esőben) szereplő, steppes tánccsodákat, mert amiket ők műveltek, olyat azóta sem nagyon látni. Tehát Fred Astaire, Ginger Rogers, Gene Kelly abszolút jönne.


A bálozásról beszélgettünk Pálréti Orsolya tanárnővel

–Melyik történelmi bálon vett volna részt?
–Mátyás udvarában valamelyik bálon. Legfőképp azért, mert négy-öt évig reneszánsz táncoltam. Nagyon közel állt hozzám ez a táncvilág. Még most is, csak sajnos már szétszéledt a csapat.

–Melyik történelmi személlyel keringőzne szívesen?
–Ezen sokat gondolkoztam. Alapvetően fogalmam sincs. Ha hölgyválasz volna, Andrássy gróffal tennék egy próbát, hátha igent mond.

–Mit mondana azoknak, akik petrezselymet árulnak egy bálon?
–Hm… Ez egy fogós kérdés. Én is árultam régen, nem jó érzés, tudom. Ne szomorkodjanak! Táncoljanak, bulizzanak a barátnőikkel, a jókedvre inkább vevők a fiúk, ez bejön nekik. Mindenkinek van egy hercege valahol. Tényleg! Csak lehet, hogy nem éppen egy bálon fogja megismerni.

–Mit jelent Önnek a zene, a tánc?
–Ha nézem, hallgatom, akkor szuper kikapcsolódás. Ha én táncolok (nyilván zenére), meg másokkal, akkor a tökéletes felszabadulás. Táncolni sokkal jobb, mint nézni. Zenélni viszont magam nem tudok. Ez nagy bánatom. Ritmusérzékem van, de énekelni és zenélni nem tudok, úgyhogy ezt fájlalom.


A bálozásról beszélgettünk Pálréti Orsolya tanárnővel

–Melyik tánc áll Önhöz a legközelebb?
–Alapvetően azok, amit a kedvenceknél említettem, de jóformán bármilyen. Bármelyik programon le tudok ragadni, táncszínházba járunk, erre tényleg áldozok is. A balett alkatilag már nem menne, de kiskoromban balettoztam. Ki nem? Steppelni sem tudnék, szerintem soha, és a hip-hop-ban sem vagyok ügyes. Az összes többi dolgot szívesen kipróbálnám.

–Milyen produkciót hiányol az Apáczai báljairól?
–Táncokat illetően nincs hiányérzetem, mert tényleg nagyon kreatív produkciók voltak az évek alatt. Én mindig bíztatni szoktam a végzősöket, hogy egy kicsi kórus, vagy több ének talán feldobná a dolgot.

–Ön szerint van-e a német nyelvnek és a báloknak valamiféle kapcsolatuk egymással?
–Jó, oké. Németet tanítok, adja magát a kérdés. Alapvetően a nyelvnek magának nem. De Ausztriában jött létre a Wiener Walzer (Bécsi keringő). Ne feledjük, hogy Johann Strauß (a keringőkirály) An der schönen blauen Donau-ja (Kék Duna keringője) a mai napig a legklasszikusabb keringőzene.


A bálozásról beszélgettünk Pálréti Orsolya tanárnővel

Ha már ilyen német kapcsolatokra kérdeztetek rá, elmondanám, hogy örülhetnek a magyar fiatalok. A német diákoknak nincs ilyen báljuk. Amikor a cserediákoknak meséljük, mindig irigykednek. Náluk tabló sem készül úgy igazából. Szerintem ez egy szép hagyomány, és örülök hogy így van!

–Mi a legnagyobb rémálma a bállal kapcsolatban? [kérdezem kissé kuncogva]
–Most nevetsz, de tényleg van! Bál előtt, menetrendszerűen – átlag kétszer a bál hetében – a következőt álmodom: Álmomban felébredek, rájövök, hogy aznap bál! Mire odaérek a bál helyszínére, kisül, hogy ez egy totál más helyszínen van, totál más forgatókönyv szerint zajlik. Én meg bénultan állok, és nézem a káoszt. Szerencsére itt mindig felriadok. Idén még nem következett be, de már várom, hogy mikor fogom ezt álmodni. Nyilván ez csak a stressz. Az ember próbál annyi mindent fejben tartani. De jól állnak a dolgok, szeretnék mindenkit megnyugtatni! Nincs probléma! És a valóságban sem kell ettől tartani, hiszen én reggel kilenctől ott leszek a megfelelő csarnokban, a megfelelő forgatókönyv sikeréért fogok élénken dolgozni! Azt remélem, hogy a fagy- és a hóakadályok kímélnek majd bennünket. Addig is mindenkinek jó készülődést! Szépek legyenek és pontosak! Nézőnek is jöjjenek sokan!

–Köszönjük, hogy beszélgetett velünk!

Csik Fanni




A legfrissebb cikkek a rovatban

Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk

Az Apáczaiban köztudott, hogy Kende és a közlekedés közti vonzalom nem ma kezdődött: kezdetektől fogva megvolt köztük a kémia. Most megkérdeztük erről.

Apáczai Jubileumi Utcabál

Tegnap került megrendezésre, immár ötödik alkalommal az Apáczai Jubileumi Utcabál, amelyen számos program közül válogathattunk.

Ilyen volt a Jubileumi Bál

2016. április 16-án este negyedik alkalommal rendezte meg iskolánk az évek óta nagy sikernek örvendő Támogatói Bált, idén az „Apáczai 60” programsorozat részeként.

Ünnepi közgyűlés a Gólyavárban

Túl vagyunk az első napon az „Apáczai Napok” névre hallgató programsorozatban. Ez számomra mindenképpen új élmény volt, de szerintem azoknak is érdekes lehetett, akiknek nem ez volt az első.

A káprázatos tiszavirágzás

A tiszavirágzás varázslatos jelenség, ami a Disney mesék világába röpít minket hatalmas méreteivel, mozgalmasságával és semmihez sem hasonlítható harmóniájával.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.