1. Kinek és milyen szinten kell vizsgát tennie biológiából?
A biológia nem kötelező érettségi tárgy, így csak azokat érinti, akik
a) olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, ahol a bejutást e tantárgy
érettségi eredményéhez kötik,
illetve azokat, akik
b) az öt előírt érettségi tárgy négy kötelező eleme (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) mellé ötödikként a biológiát választják.
Mindkét csoportba tartozók jelentkezhetnek akár emelt, akár középszintű vizsgára, annak ellenére, hogy 2005-ben egyelőre valamennyi szóban forgó egyetem és főiskola megelégszik a középszintű érettségivel is.
A b) csoportba tartozók többsége valószínűleg a középszintet fogja választani, a felvételizőknek azonban érdemes végiggondolni azt – s ez nem csak a biológiára érvényes –, hogy mivel középszinten viszonylag egyszerűbb lesz megszerezni a maximális pontszámot, jelentős előnybe kerülhetnek a pluszpontokat is szerzők. Pluszpont (összesen legfeljebb 24) egyrészt nyelvvizsgával (középfok: 7, felsőfok: 10 pont), másrészt emelt szintű vizsga letételével szerezhető. A legalább közepes érdemjegyű emelt szintű érettségi ugyanis automatikusan 7 többletpontot jelent tárgyanként.
Az alábbi táblázat tanulmányozásával belátható, hogy egy 55%-os emelt szinten elért teljesítményre ugyanúgy 30 (23 + 7) felvételi pont jár, mint a maximális középszintre. 60%-os (vagy annál jobb) teljesítmény esetén pedig kijelenthető, hogy érdemesebb volt az emelt szintet választani.
| Az érettségi %-os eredménye |
Felvételi- pont |
Érettségi érdemjegy közép- szinten |
Érettségi érdemjegy emelt szinten |
| 90-100 | 30 | 5 | 5 |
| 85-89 | 29 | 5 | 5 |
| 80-84 | 28 | 5 | 5 |
| 75-79 | 27 | 4 | 5 |
| 70-74 | 26 | 4 | 5 |
| 65-69 | 25 | 4 | 5 |
| 60-64 | 24 | 4 | 5 |
| 55-59 | 23 | 3 | |
| 50-54 | 22 | 3 | |
| 45-49 | 21 | 3 | |
| 40-44 | 20 | 3 | |
| 35-39 | 19 | 2 | |
| 30-34 | 18 | 2 | |
| 25-29 | 17 | 2 | |
| 20-24 | 16 | 2 | |
| 0-19 | 0 | 1 | 1 |
A 20% és 59% közötti eredményt elért dolgozatok (kék mezők) esetében emelt szinten a jegyekre történő átváltás
a következőképpen történik:
2. Melyek a követelmények közép- és emelt szinten?
A biológia érettségi követelményrendszere nagyobbrészt lefedi a tantervek és a forgalomban lévő tankönyvek ismeretanyagát, de azoktól valójában független, s ezért nem is teljesen egyezik meg velük. Mindkét szinten nagy hangsúlyt kapnak például az egészségtani, valamint a környezet- és természetvédelmi ismeretek és néhány egyéb kérdés is. A részletekről érdemes tájékozódni a www.okev.hu honlapon.
3. A vizsgák szerkezete és értékelése
Az alábbi vizsgaleírás több ponton is eltér az OKÉV honlapján 2004 tavaszán olvashatótól, ugyanis tartalmazza a későbbiekben bevezetésre kerülő módosításokat is!
Mindkét szinten a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbelin összesen 100, a szóbelin 50 vizsgapont szerezhető, ezeket külön jeggyel nem értékelik. A vizsga érdemjegyét a fentebb közölt táblázat segítségével állapítják meg annak alapján, hogy az összesen 150 vizsgapont hány %-át teljesítette a vizsgázó. Fontos megkötés, hogy amennyiben akár a szóbeli, akár az írásbeli vizsgarész külön-külön nem éri el a 10%-ot, az érettségi elégtelen, függetlenül a másik vizsgarészen nyújtott teljesítménytől.
KÖZÉPSZINT
Az írásbeli vizsga feladatlapjait központilag állítják össze, de azokat az iskola íratja meg, és a tanuló szaktanára javítja az egész országban egységes javítókulcs alapján.
A feladatlap 80 kérdésegységből (itemből) áll, s 3 óra áll rendelkezésre a megoldásához. A kapott dolgozatpontokat 1,25-tel megszorozva kapjuk a legfeljebb 100 vizsgapontot (80×1,25=100). Nem egész szám esetén öt tizedtől kerekítünk felfelé, így tehát 30 dolgozatpont esetén 30×1,25=37,5 azaz 38 vizsgapont, míg 29 dolgozatpont esetén 29×1,25=36,25 azaz 36 vizsgapont az írásbeli eredménye.
A feladatok jellege hasonlít az eddigi közös érettségi-felvételiken már megszokottakhoz, de a kombinatorikai jellegű teszteket (pl. többszörös választás és relációanalízis) a jövőben mellőzni fogják. Ezek helyett igaz-hamis állítások, egyszerű választások és ún. összetett választások fognak szerepelni (utóbbiak lényege, hogy több válaszlehetőség közül a megadott számú helyeset kell kiválasztani). Táblázatok, ábrák és négyféle asszociációs tesztek a továbbiakban is előfordulhatnak. Új típusú feladat a szövegértelmezés, amelynek során valamely biológiai tárgyú cikk, szemelvény stb. megértését vizsgáló kérdésekre kell válaszolni. Mintafeladatsor a már említett honlapon található.
A szóbeli vizsga is az iskolában zajlik. A kérdező tanár a tanuló szaktanára lesz, a tételeket (legalább 20 db-ot) is ő állítja össze az alábbiak szerint:
Minden tétel két részből, gyakorlati (A) és elméleti (B) altételből áll; az altételek egyenként 25 pontot érnek. A tételek konkrét címét nem lehet közzé tenni, a témaköröket azonban igen. A vizsgán a felkészüléshez legalább 30, a kifejtéshez összesen 15 perc áll rendelkezésre.
Az A) altétel lehet
a) fajismereti feladat:
- növényfaj meghatározása és ökológiai jellemzése a Növényismeret c. könyv alapján,
vagy
- több növényfaj összehasonlítása morfológiai és ökológiai jellemzőik alapján,
vagy
- az iskola közelében fekvő életközösség vagy nemzeti park, természetvédelmi terület élőlényeinek bemutatása és jellemzése az adott területre vonatkozó képek, grafikonok, táblázatok stb. segítségével.
b) laboratóriumi vizsgálat,
amely az érettségi követelményekben dőlt betűvel szedett egyszerű gyakorlati vizsgálatok valamelyike lehet.
A fajismereti (a) feladatok három lehetséges változatának arányait a szaktanár szabadon eldöntheti, az azonban megkötés, hogy az A) altételek 50%-ában fajismereti (a), 50%-ában pedig laborvizsgálati (b) feladatnak kell lennie.
Az értékelés módja a következő:
- A feladat megértése és helyes elvégzése: 5-10 pont (a témától függően)
- Tartalmi helyesség: 10-15 pont (a témától függően)
- A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok: 5 pont
Összesen: 25 pont
Fontos újdonság, hogy a jelölt a vizsgára jelentkezés időpontjáig úgy is dönthet, hogy az A) altételt nem húzni fogja, hanem kiváltja azt egy saját biológiavizsgálatait rögzítő írásbeli dolgozat (projektmunka) bemutatásával. Ez esetben az altételre járó 25 vizsgapontot maga az írásbeli mű (15 pont) és annak szóbeli ismertetése (10 pont) adja.
A B) altétel valamilyen életközeli problémafelvetést tartalmaz, amely lehetőség szerint a jelölt önálló véleményének megfogalmazására, vagy a témával kapcsolatos ellentétes álláspontok bemutatására is alkalmas. Ez a problémafelvetés valamely egészségtani vagy környezeti témára kell hogy vonatkozzon.
A B) altétel értékelése:
- Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete: 15-20 pont (a témától függően)
- Véleményalkotási készség: 0-5 pont (a témától függően)
- A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok: 5 pont
Összesen: 25 pont
EMELT SZINT
Az írásbeli vizsga feladatlapjait szintén központilag állítják össze, de azokat az országos vizsgaközpont (OKÉV) íratja meg kijelölt iskolákban. A javítás az egész országban egységes javítókulcs alapján történik az OKÉV vizsgabiztosai által. A vizsgaeredményt az iskolai középszintű bizottságok részére külön megküldik.
A feladatlap 100 kérdésegységből (itemből) áll, s 4 óra áll rendelkezésre a megoldásához. (Korábban 150 pontos feladatsort terveztek, de ez végül módosult).
Az alkalmazott feladattípusok megegyeznek a középszintű írásbeliével, de valamelyest nehezebbek, összetettebbek azoknál. A 100-ból 80 pontnyi feladat mindenki számára közös, azonban 20 pont értékben a vizsgázó szabadon választhat két lehetőség közül: vagy az ember szervezetével és egészségével, vagy a növények testfelépítésével és ökológiai-környezetvédelmi témákkal kapcsolatos feladatsort (irányított esszé, ill. problémafeladat lehet ez) oldhat meg. Mintafeladatsor a már említett honlapon található.
A szóbeli vizsga 3 fős vizsgabizottság előtt zajlik kijelölt helyszíneken (nem a tanuló iskolájában). A kérdező tanárok sem a tanuló szaktanárai lesznek. A korábbi tervekkel ellentétben a vizsgán hangfelvétel nem készül majd. A tételek témaköreit az OKÉV legkésőbb a vizsga évét megelőző év októberéig nyilvánosságra hozza. A konkrét tételeket központilag állítják össze az alábbiak szerint:
Minden tétel két részből, A) és B) altételből áll; az altételek egyenként 25 pontot érnek. 30 perc felkészülési idő adott, a felelet 20 perces.
Az A) altétel a közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó, esszé jellegű, elsősorban tárgyi tudást ellenőrző tételkifejtés irányító kérdések alapján. (Korábbi elképzelések szerint ez az altétel problémafeladat lett volna – a www.sulinet.hu tanár oldalán az adatbázisokban még most is ilyen mintatételek olvashatók –, de ez megváltozott.)
A B) altétel biológiai problémát tartalmazó szöveg illetve abban leírt kísérlet elemzése, értékelése irányító kérdések alapján. A konkrét szövegek nem lesznek előre ismertek a vizsgázók előtt (tehát nem jelenik meg az a korábban beharangozott szöveggyűjtemény, amelybe az előzetes tervek szerint a szóba jöhető szemelvényeket kívánták beválogatni). Az újfajta vizsgatípusra történő felkészüléshez segítséget az OM és az OKÉV honlapján hamarosan közlésre kerülő mintaszövegek és azok értékelési útmutatói biztosítanak majd.
Mind az A), mind a B) altételek értékelésénél 20-20 pont adható a tartalomra, és 5-5 pont a kifejtés módjára.
Amennyiben a kissé bonyolult rendszerben a fentiek alapján sem sikerült volna eligazodni, a felmerülő kérdésekre személyesen vagy a karkus@apaczai.elte.hu címen is szívesen válaszolok.
A felkészüléshez, illetve a tanár kollégáknak a felkészítéshez sok sikert, eredményes munkát kívánok!
Kapcsolódó linkek
Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) oldala
Sulinet.hu
