Az Európai Unió

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

Magyarország 2004. május 1-én lett az Európai Unió tagállama.

Az Európai Unió az Egyesült Államok és Japán mellett a világgazdaság vezető nagyhatalma. Gazdasági és politikai integrációs szervezet. Pillanatnyilag 25 tagállamból áll. A fejlett európai államok integrálódásának oka az a felismerés volt, hogy együttesen sokkal hatásosabban felvehetik a versenyt más nagyhatalmakkal. Az Európai Unión belül az áru, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatás szabad áramlásához biztosítottak a feltételek. A tagállamok az egymás közötti kereskedelemben megszüntették a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat. Közös agrárpolitikát alakítottak ki, mely hatékonyan védi az Unión belüli mezőgazdaságot a külső vetélytársakkal szemben. Az EU sok pénzt fordít az elmaradottabb területek támogatására, felzárkóztatására.

Az Európai Unió kialakulása

1950.: Robert Schumann megfogalmaz egy tervet: a francia és a német szén-, vas- és acéltermelést össze kell hangolni
1951.: létrejön a Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség). Alapítói: Benelux-államok, Franciaország, Olaszország, NSZK
1957.: római szerződés, Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrejötte
1973.: Írország, Dánia és Nagy-Britannia belépett az EGK-ba
1981.: Görögország felvétele
1986.: Portugália és Spanyolország csatlakozik.
Az egységes európai alkotmány elfogadása
1990.: Németország egységesülésével az NDK is csatlakozik
1992.: maastrichti szerződés
1993.: új név: Európai Unió
1995. január: Ausztria, Finnország és Svédország belépése az EU-ba
1995. május: schengeni egyezmény: a tagországok közti határok eltörlése, külső határok szigorítása
2002. január 1.: Az euró bevezetése
2004. május 1.: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia felvétele

A jelenlegi tagállamok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Az EU intézményei

Az Európai Parlament

Tanácsadói, jogalkotói, költségvetési és felügyeleti hatásköre van. A Tanáccsal közösen fogadja el az európai jogszabályokat. Ülései és vitái nyilvánosak. A képviselők nem nemzetiség, hanem képviselőcsoportok szerint foglalnak helyet az ülésteremben. A Parlamentben hét képviselőcsoport dolgozik, valamint független képviselők. A Parlament titkársága Luxembourgban található. Az Európai Parlament képviselőit ötévente, közvetlenül választják az Unió polgárai. A Parlament székhelye Strassbourg. Az Elnök felügyeli az Európai Parlament és intézményei minden tevékenységét, és ő vezeti a plenáris üléseket. Az Elnökség az az irányító szerv, amely a Parlament költségvetéséért és a szervezeti, igazgatási és személyzeti ügyekért felelős. Megállapítja a Parlamenti bizottságok és küldöttségek méretét és hatásköreit, határoz az ülésterem ülésrendjéről, valamint kidolgozza a plenáris ülések ütemezését és napirendjét. Az Elnökség tagjait két és fél évre választják.

Az Európai Tanács (Miniszterek Tanácsa)

Az Unió legfőbb jogalkotó szerve. Döntéshozatali jogkörrel rendelkezik. A tagállamok állam- és kormányfőiből és a Bizottság elnökéből áll. Évente kétszer ülésezik. Kijelöli az unió általános, átfogó politikai irányelveit, és megtárgyalja a nagy jelentőségű nemzetközi ügyeket. Feladata ezenkívül a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása. Az Európai Parlamenttel közösen dönt az uniós költségvetésről. Az Európai Unió Tanácsában a napirenden szereplő tárgykörök szerint minden országot az érintett területért felelős miniszter képvisel (külügy, pénzügy, szociális ügyek, közlekedés, mezőgazdaság stb.). A Tanács elnökségét a tagállamok hat hónapos időszakokban, felváltva töltik be.

(Európa Tanács: Nem egyezik meg az Európai Tanáccsal. Kormányközi szerv. Emberi jogok, kultúra és oktatás terén dolgoz ki egyezményeket. Strassbourgban van a székhelye. Nem EU-szerv.)

Európai Bizottság

Brüsszelben van a székhelye. Húsz tagból áll. A tagok függetlenek a tagországok kormányaitól, bár azok jelölik ki őket. Elsődleges feladata az uniós szerződések és jogszabályok betartásának ellenőrzése. Az EU döntés-előkészítő, bizonyos esetekben végrehajtó szerve. Képviseli az EU általános érdekeit. Jogalkotási javaslatokat terjeszt be. Ötéves időtartamra választják. Működteti az európai közös politikákat. A testület tagjai, a biztosok csak egy-egy szakterület felügyeletét látják el.

Számvevőszék

A pénzügyi ellenőrzést végző szerv. Megvizsgálja az EU elszámolásait, valamint ellenőrzi a pénzgazdálkodás hatékonyságát. A pályázatokra adott összegek felhasználását is ellenőrzi.

Az Európai Unió belső határait az uniós állampolgár hivatalos formaságok nélkül vagy csupán személyi igazolványa felmutatásával átlépheti. Bizonyos feltételek mellett hosszabb időre letelepedhet bármely tagországban, ott munkát vállalhat, tanulhat. A letelepedés a szerint biztosított, hogy az állampolgár milyen céllal szeretne letelepedni. Az EU-polgár három hónapnál nem hosszabb időre munkavállalási engedély nélkül dolgozhat, ha viszont ennél hosszabb időt szeretne az adott országban tölteni, akkor tartózkodási engedélyt kell kérnie. A munkavállalókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát.

Az EU bármely tagállamában elismerik az orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő, építész és ügyvéd diplomáját. A tagállamok korlátozhatják az új tagállamok munkavállalását, de maximum hét évig. Ez alatt az idő alatt a tagállamok a magyar állampolgár munkavállalását saját döntésük szerint feltételekhez köthetik. Az a magyar állampolgár, aki legalább 12 hónapig jogszerű munkavállalóként van jelen egy másik tagállamban, a 12 hónap letelte után az adott tagállamban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát.

A magyar munkavállaló gyermekeit megilleti a jog, hogy tanulmányait külföldön folytassa. Aki felvételt nyer egy tagállam felsőoktatási intézményébe, annak családját is megilleti a tartózkodás joga – ehhez azonban igazolnia kell, rendelkezik annyi pénzzel, amennyiből el tudja tartani a családját. A tartózkodás joga a tanulmányok idejére szól. A házastárs, illetve a gyermekek a tartózkodás ideje alatt szabadon munkát vállalhatnak.

A magyar állampolgárok már ma is számos uniós pályázaton vehetnek részt. Az uniós állampolgár részesülhet ösztöndíjban.

Az európai jogszabály lehetővé teszi szociális juttatások igénybevételét egy másik tagállamban, indokolt esetben. Az egyes tagállamokban az ellátások fajtái, jogosultsági feltételei és mértéke eltérő, azt a tagállamok határozzák meg.

Csakurda Ágnes

Nagyszünet | Európai Unió