Nagyszünet | Egyetemi élet

SOTE




A cikk linkje:
2004. február 17. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Örömmel értesültem ezen hírportál létrejöttéről, s el is határoztam, ennek örömére írok néhány sort arról az egyetemről, ahová járok.

Ez konkrétan a Semmelweis Egyetem, ennek is általános orvostudományi kara. Először is mindenkit, aki csak a legenyhébb késztetést is érzi arra, hogy orvos legyen, csak biztatni tudok ezen döntés meghozatalára, mert a nagy népszerűségnek örvendő, fantasztikus szakok mellett egyre kevesebb embernek jut eszébe ezt a pályát választani, s kevesebb jelentkezőből nyilván kevésbé lehet válogatni is, ami nem biztos, hogy kedvező tendencia, a jövő orvosait figyelembe véve. Persze ezt mondani könnyű, s a rengeteg tanulással, ami a tudomány fejlődése miatt, ha úgy vesszük egy életen át tart, valamint az ember vállát nyomó óriási felelőséggel, illetve a megkereshető „hatalmas” fizetéssel mint elég nyomós eltántorító érvekkel szemben aligha tudok felhozni valamit. Azonban talán mégis, mert szerintem az egy csodálatos dolog lehet, amikor úgy érzed, tudtál segíteni egy embernek, hogy jobban érezze magát, megszabaduljon a problémájától, meggyógyuljon. Szóval ez egy igazi hivatás, amit lehet szívvel, lelkesedéssel csinálni, és nagyon szeretni, csak meg kell találni a szépségét, és higgyétek el, van neki ilyen, mindössze kicsit keresni kell!

Azonban mielőtt ez az írás teljesen elvont erkölcsi, moralizáló valamivé alakulna, írok néhány konkrétumot is, elsőként például a felvételiről. Az országban négy orvosi egyetem van (Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden), ezek közül az egyetlen, amire nem döntheti el a kedves felvételiző, hogy a biológia mellé mit válasszon másik felvételi tárgynak, a SOTE (illetve ilyen már nincsen, de ezt most hagyjuk). A választási lehetőségek egyébként a fizikát és a kémiát jelentik. Az orvosi tudományokhoz első megközelítésben egyértelműen a kémia áll közelebb, annak idején én sem egészen értettem, hogy egyáltalán mi értelme van orvosi egyetemre fizikából felvételizni. Az pedig végképp nonszensz volt, hogy Pesten miért csak fizikából lehet próbálkozni. Ezt a véleményemet továbbra is fenntartom, ám ettől teljesen függetlenül azoknak is inkább a fizika felvételit javaslom, akik a vidéki egyetemek valamelyikére készülnek. Ennek nagyon prózai okaként azt jelölném meg, hogy az írásbeli fizikából sokkal könnyebb, mint kémiából. Ez még abban az esetben is igaz, ha az ember a fizika nevű tárgyból antitalentumnak érzi magát. A fizika felvételi ugyanis mindössze megoldandó feladatokból áll, ezek közül az első négy pedig olyan, hogy aki az Apáczaiban 2-es, 3-as fizikából, egy függvénytábla segítségével simán meg tudja oldani. Kémián pedig a feladatok mellett elméletet is kérdeznek rendesen. Persze a szóbelin fizikából is van elmélet, sőt, csak az van, de a szóbeli, akárki akármit is mond, elsősorban formaság, hiszen ha valakinek elég jók lettek az írásbeli eredményei, akkor nem fogják eszeveszettül lepontozni, maximum abban az esetben ha tényleg nem nyög ki egyetlen szót sem. Tehát azért valamilyen szinten nyilván hozzá kell tudni szólni a kihúzott kérdéshez, de a tanítás befejezte és a szóbeli felvételi között bőven átfuthatóak a középiskolás fizikakönyvek, még abban az esetben is, ha az ember tanára például szinte egyáltalán nem tanított és kérdezett elméletet (csak mert volt ilyen tanár szeretett iskolánkban, azonban már nincsen ott, így megnevezni is felesleges). A biológiáról azért nem ejtettem különösebben szót, mert aki az Apáczaiba jár, és legalább kicsit érdeklődik a tárgy iránt, az egyszerűen tudja annyira a bioszt, hogy jól megírja a felvételit (mondjuk egy alapos átnézés itt sem árthat). Köszönhetően annak, hogy a gimnáziumban kizárólag szakmailag nagyon jól felkészült biológiatanárok tanítanak.

A felvételit már nehéz volna tovább boncolgatni (hogy stílszerű kifejezést használjak), így ejtenék néhány szót magáról a tényleges általános orvosképzésről is. Ez úgy néz ki, hogy az egyetem alapból 6 évig tart, ellentétben a többi „normális egyetemmel”. A képzés első két éve alapozás, beteg embernek (az első év utáni nyáron elvégzendő ápolástan gyakorlatot leszámítva) még csak a közelébe sem jut a kedves hallgató. E helyett tanulhatja a meglehetősen száraznak ható elméleti részeket, azonban az én meglátásom szerint még ebben is lehet egészen érdekes részeket találni. Megtanulni persze nem feltétlenül élmény, de mikor már kezdi tudni az ember, akkor akár élvezhetővé is válhat, még az anatómia is. Az első két évben a nagyjából folyamatos tanulásról is igyekeznek gondoskodni a különböző tanszékek, intézetek, ugyanis szinte minden tárgyból van két „évközi beszámoló”, avagy demonstráció, ezek vagy szóban, vagy írásban történnek. Látszólag nagyon zavaróak, és ha az embernek éppen jobb dolga lenne, bosszantó, hogy tanulni kell rájuk, azonban a vizsgaidőszakban ez a tudás nagyon jól jön. Másodév végén pedig elérkezik a három rettegett és hírhedt szigorlat, amelyek letétele után állítólag menthetetlenül orvos lesz az emberből. Ezek környékén többen is úgy döntenek, nekik annyira tetszett a második év, szeretnék még egyszer végigcsinálni. Egyébként az egyetemre az nagyon jellemző, hogy akit felvesznek, az többnyire el is végzi, legfeljebb nem 6, hanem 7, esetleg 8 év alatt. Illetve, akinek nem jön be ez az egész, az még általában a legelején rájön, hogy váltania kell. A harmadév eljöttével köszönt be az orvostanhallgatók életébe az „átmeneti” időszak, amikor is még zömében elméleti, de a gyakorlathoz jóval közelebb eső képzés zajlik, és megjelenik az első klinikai tárgy, a belgyógyászat is. Ennek keretében a kedves nebuló már betegekkel is rendszeresen találkozhat, s hordhat fehér köpenyt, valamint vehet drága pénzen fonendoszkópot, amit szintén mutogathat. Harmadév után újra gyakorlatra kell menni nyáron, méghozzá belgyógyászatból. Majd következik a negyedik év, amikor is a képzés teljesen klinikai jellegűvé válik, mindössze egyetlen igazi elméleti tárggyal (gyógyszertan), ami azonban annál nehezebb és töményebb, majd nyáron újra gyakorlat van, ezúttal sebészetből. Az ötödév pedig végképp klinikai tárgyak oktatásával telik. Az egyetemi tanulmányok záróévét szinte teljes egészében kórházban való tevékenykedéssel, mondhatnánk gyakorlattal töltheti a hallgató. Majd a sikeres államvizsgák után végre megkapja neve elé a becses, várva várt két betűt, s orvosi diplomát is kap. Ez a diploma azonban a fal díszítésén kívül nem sok mindenre használható, azonban a klasszikus egyetemi évek véget érnek… a munkából mégsem lehet lógni… addig pedig, mire az emberből végre teljes értékű szakorvos lesz, eltelik újabb 4-5 év. Viszont ezen idő alatt már lehet gyógyítani, segíteni, s azt csinálni, amiért ebbe az egész cirkuszba belevágtunk (legalábbis én).

Az egyetemi diákélet elég gazdag, aki akar, nagyon sok emberrel megismerkedhet, sokféle egyetemi rendezvény és buli van, ahol jól lehet szórakozni. A gólyák boldogulását pedig egy külön csoport, az instruktorok felügyelik. Ők szervezik a fantasztikus gólyatábort, gólyahajót és gólyabált, valamint a rengeteg jó dolog mellett a későbbi egyetemi élettel kapcsolatos hasznos információval is ellátják a botladozó gólyákat.

Remélem sikerült az ezen pályával kacérkodók kedélyeit tovább csigázni, vagy esetleg egyesek kedvét meghozni az orvosláshoz. Valamint bízom benne, hogy sikerült a hivatalos felvételi tájékoztatónál némileg életszerűbb, gazdagabb képet festenem egyetemünkről mindazok számára, akiket ez érdekelhet.

Mészáros Gergely




A legfrissebb cikkek a rovatban

Tudnivalók az emelt szintű dolgozatok megtekintéséről

Garam Ágnes tájékoztatóját olvashatjátok.

Tapasztald meg, mi várhat rád!

A Középiskolások Szabadegyeteme idén is megrendezésre kerül.

MCC 2.0: lehetőség közösségi szolgálat teljesítésére

Az MCC (Mathias Corvinus Collegium) tehetséggondozó szervezetnél már közösségi szolgálati órákat is tudtok szerezni, melyek most már kötelezőek az érettségihez.

ELTEfeszt – ELTE. Hozzád beszélünk

Az ELTE idén is megrendezi nagyszabású rendezvényét, az ELTEfeszt-et. Az eseményre 2016. október 14-én kerül sor.

A Te forradalmi titkos művészeted – szabadon

A Magyar Nemzeti Múzeum kreatív pályázatot hirdet „A Te forradalmi titkos művészeted – szabadon” címmel.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.