Mi | Tudomány

A káprázatos tiszavirágzás




A cikk linkje:
2015. október 14. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

A tiszavirágzás varázslatos jelenség, ami a Disney mesék világába röpít minket hatalmas méreteivel, mozgalmasságával és semmihez sem hasonlítható harmóniájával. Európában már szinte csak hazánkban figyelhető meg, ahogy a rejtélyes életű kérészek varázsütésre nászruhát húznak és izgatottan keresik párjukat a víz fölött. Amikor júniusban Tiszainokán jártunk az osztállyal, nekünk is lehetőségünk volt megcsodálni az irdatlan rovartömeget.

A tiszavirág, amit Arisztotelész ephemeron, azaz egynapi néven illet az állatok országába, ízeltlábúak törzsébe, rovarok osztályába és a kérészek rendjébe tartozó színpompás élőlény. Latin neve: Palingenia longicauda. A kifejlett példány 8-12 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Ezekkel a méretekkel talán nem is olyan meglepő, ha azt állítom, hogy nemcsak Magyarország, hanem Európa legnagyobb kérészfajával van dolgunk. Színeivel valóságosan megbabonázza a szemlélőt: sárgától a világosbarnán át a sötétbarnáig mindenféle árnyalatot felvesz. Kis fején rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszervei csökevényesek. A hímek és nőstények között küllemre nehéz bármiféle különbséget is észrevenni. Az ivarérett állatok közismerten rövid életűek. Ennek során nem is táplálkoznak, valamint bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni, de az még így is nehézséget okoz nekik.


A káprázatos tiszavirágzás

Ami a legizgalmasabb ezekben az élőlényekben az az életciklusuk. A párosodás után a nőstények a folyó fölött repülve rakják le petéiket. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat. A lebegő üledékek szűrésével (az iszap szerves korhadékával) táplálkoznak. Egyedfejlődésük 3 évig tart, tehát egy adott telepen három nemzedék él együtt. A lárvák eközben kb. 20-szor vedlenek. A hímek a lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, s csak ezután kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó (fejlett ivaros alak) életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak, tehát azonnal párzóképesek.

Az ezt követő látványos rajzásra a Tisza napsütötte öbleiben kerül sor. Az esemény nyitányaként a partoldalban élő lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, s a víz fölött, a levegőben párosodnak. Röviddel ezután a hím elpusztul. A nőivarú egyed a násztáncot követően a Tisza folyásirányával szemben halad, s csak távolabb ereszkedik le a vízre. Itt rakja le a petéit, akik így a folyó sodrása miatt nagyjából azon a helyen érik el a vízfeneket, ahonnan a szülők is származnak. A nősténynek ezt a figyelemre méltó folyásiránnyal szemben történő haladását nevezzük kompenzációs repülésnek.

„Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.”


A káprázatos tiszavirágzás

Nemcsak ez a népdal emlékezik meg e bámulatos kérészekről. Tekintve az esemény pompázatos szépségét és egyedülállóságát, a tiszavirágzás manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Nem csoda, hogy ezt az állatkát választották a Tisza szimbólumaként.

Azon kívül, hogy rendkívül látványos a kérészek rajzása, fontos ökológiai jelentősége is van. A vízi rovarok helye a táplálékláncban a növények és a halak között van. A tiszavirág alkalmazkodóképessége rögzített és rugalmatlan, érzékeny az élőhelyek változásaira, ezért indikátorfajnak tekinthető. Létét veszélyezteti a folyószabályozás, a partvédelmi célú kövezés, a vízszennyezés és a horgászok gyilkos halászó tevékenysége. A vízszennyezés kapcsán fontos megemlíteni a 2000. évi cianidszennyezést, melyet csodával határos módon túlélt a faj. Ez azonban nem az ellenállóképesség következménye, hanem hogy a szennyezés nem érte el közvetlenül a lárvákat. Nagy szerencse…


A káprázatos tiszavirágzás

Mindenesetre a tiszavirág 2002-ben berni konvenciós faj lett. Ez a státusz nemzetközi védettséget jelent, amit az indokol, hogy bár igazán jelentős állománya szinte csak Magyarországon van, eredeti elterjedését tekintve igazi európai faj. A Tisza és mellékfolyóinak nagy része – mint köztudott – nem Magyarországon erednek, így a tisztántartásuk értelemszerűen nemcsak a mi feladatunk. Ez is egy olyan tényező, ami indokolttá teszi a nemzetközi összefogást. A tiszavirág Magyarországon is védett, ám nem szerepel a Vörös listán; eszmei értéke 10.000 Ft.

Nyár elején, június 14-20. közötti idősszakot osztályunkkal Tiszainokán töltöttük egy kellemes kikapcsolódást biztosító tábor keretében. Egy véletlen szerencse folytán üdülésünk pont egybeesett a legendás tiszavirágzással. Az esemény június 18-án délután következett be. Valamennyien kimentünk ekkor a partra, és az oda kikötött csónakokban ülve szemléltük a párzó rovarok forgatagát. Mély nyomot hagyott bennünk a mindenfelé röpdöső, bukdácsoló kérészhad, még az unokáinknak is könnybe lábadt szemmel fogjuk mesélni élményeinket.


A káprázatos tiszavirágzás

Tehát láthatjuk, hogy egy olyan fajról van szó, ami nemcsak a szemnek szép, hanem igazi hungarikum, hisz hazánkon kívül szinte sehol se található meg Európában. Ezért, az ökológiai szerepe és az őt fenyegető veszélyek miatt csak nemzetközi összefogással lehetséges a tiszavirág megőrzése. Cikkemet Kazi János idézetével fejezném be:

„Az apró rövid életű gyönge kis rovar elmondja, hogy a föld sötét rejtekéből való fényre törése, a csodálatos átváltozása, égbe röppenése, harc az életért. Akik itt, vagy valahol máshol a Tiszán, megismerték a tiszavirág rövid életű, varázslatos átalakulását, elszántságát, repülését, nemcsak szeretni fogják a Tiszát, küzdeni is fognak a folyó megmentéséért és megőrzéséért, mert megtanulták, hogy a Tisza menti települések diadal íve a Tisza-virágzás.”

Források:
http://www.tiszaviragzas.hu/hirek.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszavirág
http://www.szolnoktourinform.hu/latnivalok/tiszaviragzas-mint-jelenseg.html
http://www.tiszaviragutja.hu/hun/a_tiszavirag
http://www.haldorado.hu

Rákos Dominik




A legfrissebb cikkek a rovatban

Fogadj örökbe egy kísérleti eszközt! – elindult a program landing page-e

Az Apáczai gimnázium fizika munkaközössége az Önök segítségét és támogatását kéri fizika szertárunk megújulásában.

Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk

Az Apáczaiban köztudott, hogy Kende és a közlekedés közti vonzalom nem ma kezdődött: kezdetektől fogva megvolt köztük a kémia. Most megkérdeztük erről.

Apáczai Jubileumi Utcabál

Tegnap került megrendezésre, immár ötödik alkalommal az Apáczai Jubileumi Utcabál, amelyen számos program közül válogathattunk.

Ilyen volt a Jubileumi Bál

2016. április 16-án este negyedik alkalommal rendezte meg iskolánk az évek óta nagy sikernek örvendő Támogatói Bált, idén az „Apáczai 60” programsorozat részeként.

Ünnepi közgyűlés a Gólyavárban

Túl vagyunk az első napon az „Apáczai Napok” névre hallgató programsorozatban. Ez számomra mindenképpen új élmény volt, de szerintem azoknak is érdekes lehetett, akiknek nem ez volt az első.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.