|
|
|
Újabb rövid gyűjtés arról, mi mindent lehet az apáczaisoktól hallani. Ha Neked is vannak hasonló gyűjtéseid, küldd el nekünk!
Balázs, Andi, Anna. Az négy.
A hülyeség nem érzés, az egy állapot.
A hapek szerintem a hapsi és a krapek keveredése lehet.
Valahol megnyugtató, hogy a 8 éves fiam ott tart, ahol önök. Másfelől viszont…
Néz valaki rádiókabarét?
Ez verbális molesztálás.
Tizenéves nagypapa… az viszonylag ritka.
–Tanár úr! Ez mire jó?
–Semmire. Ez definíció!
Aki nem tudja, az összelapul kicsire.
Ami nem volt hasznos a rómaiaknak, az nem létezett.
Sokak őszinte sajnálatára bátran énekelek.
Superman hozzám képest kispályás.
Hányszor rátok szóljak?
Ez annyira jó, hogy már le is írjuk.
Komolyan mondom, elsírtam magam. Na jó, nem, ezt mégsem mondtam komolyan.
Melletted süt a Nap, fúrnak a gépek, matekozhatsz.
Úgy, hogy mindenki értse, de mégis egyszerű legyen.
Ha csak egy fiú van a csoportban, akkor annak az esélye, hogy két András lesz, nulla.
Be kell vetni két fület is, meg mondjuk egy orrot.
Gyors fejszámolás után 2–1 az 1.
Olyan értelmesen néztek, de megtévesztettek.
Némi ellentmondásban vagyok önmagammal.
Ezt a térképet már csak a lelke tartja.
–Nagyon izgulok.
–Milyen vízburok?
Nekem elég, magának meg elégtelen.
A korkép egyben kórkép is.
Minden 2,5-edik ember rokkantosította magát.
2025. december 9.
Jó hírünk van: a sokak által régóta várt öregdiák-találkozó 2026. március 20-án (péntek) lesz!
2025. november 14.
Hortsin Zoltán vagyok (1999/B) és ezúton szeretném megosztani az általam gyűjtött (iskolai és koleszos) emlékeket. Első rész.
2025. november 3.
Három iskolatárs – Ildikó, László és Szláva – közös emlékezését olvashatjátok az Apáczaiban töltött éveikről.
2025. október 21.
Fehérkuti Anna (Nusi) vagyok, 2013-17 közt jártam az Api komplex természettudományi tagozatára, Sebő Péter tanár úr osztályába. Nehéz volt leszűkíteni a temérdek csodás emléket dokumentáló képből a legjellemzőbbeket, de nagyon örülnék, ha az alábbiakból érdemesnek találnának párat a honlapon is megosztani.
2025. október 19.
Hála nagyszerű tanárainknak, olyan rálátást kaptunk az (általunk akkor ismerhető) világra, ami képessé tett minket később a nagyobb világ megismerésére és befogadására. Kaján Imre emlékeit olvashatjátok.