Ma estére maradt egy másik bemutató, egy másik román szerző, Ion Luca Caragiale Farsangi játék című 1885-ös darabja.
A komédiák színpadi prezentációja igen nehéz feladat, hiszen sokan a darab sikerességét kizárólag a benne rejlő helyzet- és jellemkomikumra bízzák, miközben a színészi teljesítmény könnyen másodlagossá tud fajulni. Aki Forró tanár úr rendezéseit ismeri, már előre sejtheti, hogy ezt a problémát biztos kiküszöböli.
Képgaléria
A rendező úr dramaturgiájával maximálisan a fókuszba tudta állítani a nevettetést. Az emberi visszásságok leleplezésével a caragialei komédia abszurd szituációit mutatta be számunkra, amelyben minden egyes jelenet tökéletesen ki volt dolgozva. Ez már csak azért is fontos, mert a darab cselekménye rendkívül szűkreszabott. A lehetőségeknek megfelelően próbálták a kereteket a legjobban kitolni. Így születtek a helyenként kötetlenebb fordítások.
Nem szabad megfeledkezni a látványos jelmezekről és az átélést elősegítő díszletekről. Az első sorban szó szerint részesei lehettünk a darabnak, és itt nem kifejezetten arra gondolok, hogy az egyes szereplők száját elhagyó ital foszlányai a mellettem ülő hölgy előtt landoltak.
Az író elméjéből kipattant alakok a színészek tökéletes megformálásai révén keltek életre a színpadon. György Ábellel (Iordache) találkozhattunk először az est folyamán. Alakítása nyugodt és higgadt volt. Ivicsics Bálint (Nae) kicsit fáradtan lépett színpadra (ő az előző előadásban a tanár szerepét játszotta), de egyhamar fel tudta venni a darab lendületét. Őszy-Tóth Balázs hivatalnoka volt az első olyan karakter, amelyen a kedves közönség nagyokat tudott kacagni. Őt – a nevettetés terén – Kuffler Ádám (Trottyos) tudta csak felülmúlni, aki a „Bibike” szó ismétlésével, egyedi italozási szokásaival és kinézetével tudta a közönséget könnyesre nevettetni. Pompon szerepében meghívott vendégként Garamszegi Gábort láthattuk, aki nagyon jól alkalmazkodott a többi szereplőhöz. Nem szabad elfelejteni a rendőrfőnök (Király Eszter) akcióját, ami újabb derültséget okozott, illetve a pincérlány (Kézi Krisztina) „Szalllllllladooook!” kiáltásait. Nem volt sok szerepük, mégis emlékezetesek maradnak számunkra.
Nem véletlenül hagytam a végére Kocsis Bea (Didina) és Balási Noémi (Mica) kettősét! Bea hideg és távolságtartó alakítása, Noémi karakterisztikus játéka egyszerűen lehengerlő volt!
Nagy öröm volt Forró tanár urat a darabban látni, aki a részeg ember szerepét játszotta. Tény, hogy az egyik leghangulatosabb és legemlékezetesebb jelenet a második felvonás elejéről az ő nevéhez fűződik. Őszy-Tóth Balázzsal alkotott alkalmi duójuk erőteljes volt. Ha már a leglátványosabb jelenetet keressük, szerintem Bea és Noémi heves, indulatos szóváltása és hajtépése volt a csúcs.
Végszóként annyit mondanék, hogy felejthetetlen másfél órát él át az, aki a Farsangi játékot megnézi. Noémi pedig újfenn parádés volt…:)
Ion Luca Caragiale: Farsangi játék
rendező: Forró István
szereplők:
Nae: Ivicsics Bálint
Mica: Balási Noémi
Iordache: György Ábel
Pompon: Garamszegi Gábor m.v.
Trottyos: Kuffler Ádám
Didina: Kocsis Bea
Hivatalnok: Őszy-Tóth Balázs
Rendőrfőnök: Király Eszter
Pincér: Kézi Krisztina
Rendőrök: Mohamed Musztafa, Szajkovits Lajos
Részeg: Forró István m.v.
BEMUTATÓK:
Március 19. (szombat) 19.00
Március 21. (hétfő) 19.00
Március 23. (szerda) 19.00
