A magyar underground zenei világ középtempós death/doom metal zenét játszó csapata a Dark Clouds. A 2002-ben megjelent második nagylemezük után (Global Depressing System) nagyon vártam a harmadik nagylemezt. Köves Hugó, a zenekar gitárosa jóvoltából már tavasz óta megvan az a lemez, ami most az ősszel, a zenekar 10. születésnapja alkalmából harmadik lemezként megjelenik. EP-nek készült az anyag – amit a szolnoki Denevér Stúdióban rögzítettek Töfinél –, de végül úgy döntöttek a fiúk, hogy várhatóan koncertfelvétellel kiegészitve LP lesz. A felvételek idejében a zenekar basszusgitáros nélkül működött, így a lemezen a basszust Hugó játszotta fel.
Tenacity, azaz állhatatosság: a cím választása igen erős kritikája a jelenleg a keményzenei világban uralkodó, többek számára nem túl pozitív tendenciának. Mindenki elhiheti, nagyon nehéz ebben a légkörben érvényesülni, ha a zenekarok nem akarnak az épp aktuális divathullámoknak és önkényes divatdiktátoroknak behódolni. De inkább beszéljünk a Dark Clouds zenéjéről!
Az első dal előtti bevezető megerősített abban, amit a cím választásáról gondoltam. Az elhangzó pár mondat után kegyetlenül megérkezik a zene: pörög a kétlábdob, reszelnek a mélyre hangolt gitárok, jönnek a kedves kis gitardallamok, no meg Vitya, akinek a hangja talán még durvább lett az előző lemez óta. Érezhetően markáns, karakteres a nyitódal, tökéletesen előkészíti a lemezt. Személy szerint én ezt a dalt a lemez első hallgatása közben nem tudtam átlépni. Amint vége lett, már ugrottam is vissza az elejére. Nem is tudom, hányszor hallgattam végig a második dal előtt.
A második dal blast beates dobbetétei nem várt módon felgyorsítják a nótát. Nem kell eszelős száguldozásra számítani, de a dal alig két perce rettentően intenzív.
A harmadik tétel erős kétlábdobos témával kezdődik, tipikus középtempós téma Dark Clouds módra, no meg sok gyors duplával.
Az ember képes elmerengeni a harmadik dalon, de a negyedik dalt bevezető gépfegyversorozat kizökkenti az embert a gondolataiból. A dal gyors, intenzív, feszes dobtémákkal. Ezen véletlenül sem lehet elmerengeni!
Az ötödik dal az egyik kedvencem, kellemes, jól eltalált riff vezeti fel a dalt. Külön érdekessége a nótának, hogy a nyitó szólót Töfi játszotta fel a stúdióban. Ezt a dalt hallani kell!
A hatodik dal 4 percével maratoninak számít a lemezen. De ez semmiképp nem jelenti azt, hogy unalmas lenne. Amolyan slágergyanús nóta, ha lehet ezt mondani.
A lemezt záró dal lassú, húzós riffekkel tűzdelt, erőteljes kétlábdobos támogatással. Vitya bevezetésképp beszél, majd hirtelen belekezd a hörgésbe. Másfél perces erőteljes húzás után meglepetésként érheti az embert Töfi második szólója. Tipikusan heavy metal szóló, de a zenekar zenéjéhez meglehetősen jól passzol. Mindig megdobban a szívem akkor, mikor a lecsengő szólóba belevág a súlyos gitár. Nagyon erős!
El se hittem, hogy ez a mindössze 20 perces darab annyira hatással lesz rám már az első hallgatás után, hogy csak arra várok, hogy újból a lemez elejére ugorjak egy újabb 20 perces út kedvéért. Majd 20 perc után újból az elejére és így tovább…
Értékelés: 8/10
Dark Clouds: Tenacity, 2003 (várhatóan)
1. The Hungarian Underground Lifestyle (részlet a dalból)
2. Marketing Strategy Freezone
3. Ties that Bind
4. Against all Odds We Move Along
5. Dark Clouds are Gathered
6. As Daylight Yields
7. Writing the Requiem…
Felállás:
Tauszik Viktor: ének
Czetvitz Norbert: gitár
Köves Hugó: gitár, basszusgitár
Fekete Szabolcs: dobok
