Még 2003-ban láttam a Holnapután előzetesét egy moziban. Nagyon hangulatos volt, egy pillanat alatt a jégkorszakban éreztem magam. Már akkor eldöntöttem, hogy ezt a filmet megnézem. Lehet, hogy elhamarkodott döntés volt…
Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológus, aki a globális felmelegedés lehetséges következményeit kutatja. Kutatásait a múlt vizsgálatára alapozza. Épp az Antarktisz jégmintáit gyűjti, mikor egy óriási jéghegy szakad le a jégmezőről. (Ilyen például 2000-ben történt, mikor az Antarktisz Ross elnevezésű jégmezőjéről egy Jamaica méretű jéghegy szakadt le.) A következmények ijesztőek: a világtengerek melegednek, a Golf-áramlat átalakul, majd lassan eljön az újabb jégkorszak. Jack Hall hiába próbálja figyelmeztetni azokat, akik még talán tudnának segíteni, senki sem veszi őt komolyan. De csak addig a pillanatig, míg a baj be nem következik…
Ezerszer látott kezdet: magányos „hős”, akit senki sem vesz komolyan addig, amíg nem következik be a baj. Ez még nem lenne baj, ez csak gerjeszti a nézőket, akik kényelmes székekből nézik a főhős reménytelennek tűnő harcát a bürokráciával. Mikor pedig bekövetkezik a jóslat, a nézők némi elégtételt éreznek: pedig ő megmondta.
Csak a film innen fordít egyet, s míg eddig a katasztrófa állt a középpontba, mostantól az emberi érzések (szeretet, család, önfeláldozás, kötelességtudat stb.) kerülnek előtérbe. Innentől pedig az ismétlődő klisés megoldásoktól kezdve a néha komolytalannak tűnő párbeszédeken át haladunk el a végkifejletig, ahol igazából semmi sem történik. A konklúziót magunknak kell levonni, a film ebben nem segít.
A látvány fantasztikus. Igazán nyomasztó látni New York városát úgy, hogy csak a felhőkarcolók teteje lóg ki a hótakaró alól. Viszont a történet annyira rossz, hogy ennyit általában egy huszadrangú tévéfilmtől várnánk csak el. Látványos jelenet a film közepén túl, mikor a vízzel elárasztott New York egyik útjára az óceánról befut egy teljesen kihalt szellemhajó. Óriási a látvány, de hogyan került oda a hajó? Senkit nem érdekel ez, ha egyszer látványos.
A mozik plakátjai igazán megijesztenek minket, megfagy bennünk a vér attól, amit a képek sejtetnek. De sajnos ezt a különleges hideg hangulatot elfelejtjük a film első harmadában. Kár érte!
Értékelés: 5/10
Holnapután (The Day After Tomorrow), színes magyarul beszélő amerikai katasztrófafilm, 124 perc, 2004
rendező: Roland Emmerich
író: Art Bell
forgatókönyvíró: Roland Emmerich
operatőr: Ueli Steiger
szereplők:
Jack Hall: Dennis Quaid
Sam Hall: Jake Gyllenhaal
Laura: Emmy Rossum
Lucy: Sela Ward
Janet: Tamlyn Tomita
J.D.: Austin Nichols
Cabbie: Tony Calabretta
Kapcsolódó linkek
