Nagyszünet | Kétszintű érettségi

Érettségi tájékoztató




A cikk linkje:
2004. szeptember 23. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Részletes tájékoztató a kétszintű érettségiről.

Az érettségi vizsga tárgyai

Az új rendszerben is öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező:

magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom
matematika
történelem
idegen nyelv

Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg.

Egy adott tantárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt akkor lehet érettségi vizsgára jelentkezni, ha a jelentkező teljesítette a középiskola helyi tantervében meghatározott követelményeket, akár tanórai részvétellel, akár osztályozó vizsga során.

Osztályozó vizsgát kell tenni, ha valaki olyan tantárgyból kíván érettségizni, amelyet az adott iskolában nem tanult. Ha a tantárgy szerepel az adott iskola helyi tantervében (például tanítják a párhuzamos osztályokban), az osztályozó vizsgát ebben az iskolában is le lehet tenni. Más esetben vendégtanulói jogviszonyt kell létesíteni egy olyan középiskolával, amelyik a helyi tanterve alapján tanítja az adott tantárgyat, és ott kell osztályozó vizsgát tenni.

Az érettségire jelentkező tanuló azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni.

Vizsgafajták

A rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

Az előrehozott érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga, amely az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, korábbi évfolyamokon is letehető.

A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló- és javítóvizsga természetesen ebben az esetben is tehető.

A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga.

Az ismétlő érettségi vizsgán az érettségi bizonyítvány kiadása után, iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga.

A pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása.

A javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Vizsgaidőszakok 2005-ben

1. Május-június hónapban valamennyi középiskola rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgát szervez.
2. Az írásbeli vizsgák kezdő napja 2005. május 9.
3. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat 2005. június 8. és 14. között kell megszervezni.
4. A középszintű szóbeli vizsgákat 2005. június 20. és július 1. között kell megszervezni.
5. Az arra kijelölt középiskolák szeptember-október folyamán szerveznek rendes, előrehozott, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgákat. A pontos időpontokat a 2005/2006. tanév rendjéről szóló OM rendelet fogja meghatározni, amelynek kihirdetése 2005. márciusában várható.

Jelentkezési határidők 2005-ben

1. A május-júniusi vizsgaidőszakra 2005. február 15-ig abban a középiskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
2. A szeptember-októberi vizsgaidőszakra 2005. augusztus 31-ig a kijelölt iskolákban. A kijelölt iskolák listáját minden középiskola augusztusban megkapja.

2005-ben kétszintű érettségi vizsgát azok tesznek, akik a 2004/2005-ös tanévben a 12. évfolyamra járnak.

Előre hozott érettségi vizsgát tehetnek az alacsonyabb évfolyamra járó tanulók is.

Az érettségi vizsga értékelése

Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt el kell érnie.

Középszint (teljesítmény és osztályzat)
80% – 100% = 5
60% – 79% = 4
40% – 59% = 3
20% – 39% = 2
0% – 19% = 1

Emelt szint (teljesítmény és osztályzat)
60% – 100% = 5
47% – 59% = 4
33% – 46% = 3
20% – 32% = 2
0% – 19% = 1

A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett („régi típusú”) tantárgyi érettségi vizsga 2005-től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5): 100%,
b) jó (4): 79%,
c) közepes (3): 59%,
d) elégséges (2): 39%.

Az érettségi bizonyítványban minden egyes vizsgatárgyból feltüntetik a vizsga szintjét, érdemjegyét és a százalékos teljesítményt. Például: „fizika emelt szint, 62%, jeles (5)”. A százalékok alapján számolható ki a felsőoktatásba való bejutásnál fontos „szerzett pont”.

Az idegen nyelvi érettségi és az államilag elismert nyelvvizsga

Az államilag elismert nyelvvizsga 2005-ben váltja ki utoljára az idegen nyelvi érettségit. Tehát utoljára 2005-ben lehetséges, hogy a legalább középfokú „C” típusú államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű nyelvvizsga-bizonyítvány tulajdonosa (ha az új vizsgarendszer szerint vizsgázik) emelt szintű jelest kap idegen nyelvből az érettségi bizonyítványába. 2005-ben még utoljára – a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítése esetén – erre az alacsonyabb évfolyamra járóknak is lehetőségük van, előrehozott emelt szintű vizsga keretében. Közülük is azok, akik középfokú vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkeznek – 2005-ben utoljára –, a nyelvvizsga bizonyítványért emelt szintű ötös osztályzatot kapnak. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.

A jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga 60%-tól középfokú, 40-59% között pedig alapfokú „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsgának számít.

Figyelem! Azon felsőfokú intézmények, amelyekben az emelt szintű nyelvi érettségi a felvétel feltétele, nem fogadják el a nyelvvizsgával kiváltott emelt szintű érettségit, csak a ténylegesen teljesítettet.

Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány

Az informatika érettségi és az ECDL vizsgabizonyítvány megfeleltetése más rendszer szerint valósul meg. Aki akár közép-, akár emelt szinten ötösre leteszi az informatika érettségit az új kétszintű rendszerben, az várhatóan az érettségi bizonyítványa alapján folyamodhat ECDL bizonyítványért.

Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézményekbe való bejutás kapcsolata

2005-ben az alapképzésben megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. Kizárólag a művészeti és testkulturális területeken marad meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják.

A felsőoktatási felvételi eljárás során 2005-ben is az eddig megszokott módon – többletpontok nélkül számítva – 120 pontos rendszerben (60 hozott pont + 60 szerzett pont) értékelik a felsőoktatási intézmények a jelentkezők teljesítményét.

A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó – tanult – két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont.

A szerzett pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán egy vagy két vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. Az Oktatási Minisztérium honlapján (www.om.hu, Kétszintű érettségi vizsga, 2005 menüpont alatt) megtalálható az a lista, amelyből megtudható, hogy melyik szakcsoportban milyen érettségi vizsgatárgyból vagy vizsgatárgyakból és milyen szintű vizsgákból számítják ki a felsőoktatási intézmények a jelentkezők szerzett pontját. A legtöbb szakcsoport egy vagy két tantárgyból, középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként.

A többletpontok számítása a felvételi eljárásban

Az emelt szintű érettségiért (amennyiben ez a szint nem jelentkezési feltétel) közepes és annál jobb érettségi vizsgaeredmény esetén 7 többletpont jár legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatárgyból. Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgy van meghatározva (és nem több vizsgatárgy közül kell egyet választani), második tárgyként bármely kötelező érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. (Például egy tanító jelölt nemcsak a szakcsoportban előírt magyar, hanem például mellé egy matematika emelt szintű érettségiért is kaphat 7 többletpontot legalább 3-as érettségi osztályzat esetén.)

További 7 többletpont jár a középfokú „C” típusú, 10 többletpont a felsőfokú „C” típusú államilag elismert nyelvvizsgáért. A jelentkező legfeljebb két nyelvvizsgáért kaphat többletpontot. „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgáért 2005-től kezdve nem jár többletpont.

Az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért a felsőoktatási intézményeknek kötelező megadniuk a többletpontot. A szakmai tanulmányokért (technikusi vagy OKJ-s bizonyítvány) és a sportteljesítményért már eddig is megszokott többletpontok az „adható” kategóriába tartoznak, vagyis az egyetemek és főiskolák maguk döntik el szakmai szempontok alapján azt, hogy megadják-e ezekért a teljesítményekért a többletpontokat.

Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható.

A felvételi eljárás során továbbra is az nyerhet felvételt, aki a többletpontok nélkül számított maximális pontszám legalább 60%-át, tehát a 120-as pontrendszerben 72 pontot (a felsőfokú szakképzésben 50%-ot, 60 pontot) elér.

A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása szerzett ponttá

az érettségi vizsga százaléka, felvételi szerzett pont tantárgyanként (két tárgy esetén), felvételi szerzett pont tantárgyanként (egy tantárgy esetén)

90% – 100%, 30, 60
85% – 89%, 29, 58
80% – 84%, 28, 56
75% – 79%, 27, 54
70% – 74%, 26, 52
65% – 69%, 25, 50
60% – 64%, 24, 48
55% – 59%, 23, 46
50% – 54%, 22, 44
45% – 49%, 21, 42
40% – 44%, 20, 40
35% – 39%, 19, 38
30% – 34%, 18, 36
25% – 29%, 17, 34
20% – 24%, 16, 32
0% – 19%, 0, 0

A felvételi eljárás során az érettségi eredmények felvételi pontokká történő átszámításakor nem lesz különbség annak függvényében, hogy valaki középszinten vagy emelt szinten tette le az adott tárgyból az érettségi vizsgát. A differenciálást és az emelt szintű vizsga preferálását a többletpontok rendszere biztosítja.

Példák

A továbbtanulás szempontjából beszámítható tantárgyakból csupa 4-es osztályzat és 4-es érettségi átlag összesen 48 hozott pontot ér. A szakcsoportban előírt két tantárgyból erős 4-es érettségi (például egy 78%-os teljesítmény közép szinten) 27 + 27 = 54 szerzett pontot jelent. A hozott és a szerzett pont összege 102 lenne, de mivel a szerzett pontok duplázásával 108 pontja van a tanulónak, így 108 felvételi ponttal rangsorolják. (Ehhez jönnek az esetleges többletpontok.)

Aki a szakcsoportban előírt tárgyakból legalább 90%-os teljesítményt ér el, annak 60 szerzett pontja van, és – a középiskolai osztályzataitól függetlenül – 120 felvételi ponttal rangsorolják. (Ehhez jönnek az esetleges többletpontok.)

Fontos megjegyezni, hogy 2005-től kezdve megszűnik a hozott pontszám duplázásával való felvételi lehetőség.

Kapcsolódó linkek

Oktatási Minisztérium (OM) oldala
Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) oldala
Sulinet.hu




A legfrissebb cikkek a rovatban

Nyílt Nap a BME-n

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nyílt Napján, melyet idén 2017. november 24-én (péntek) rendezünk, kiváló tájékozódási lehetőséget adunk a pályaválasztás előtt álló diákok számára, hiszen a Műegyetem képzéseinek teljes kínálata áttekinthető egy helyszínen, egyetlen nap alatt.

Nyílt Nap az Építőmérnöki Karon

A BME Építőmérnöki Kara szeretettel vár Benneteket a kari nyílt napra! A rendezvényen megismerhetitek az építőmérnöki szakma érdekességeit, szépségeit, és a Kar által biztosított lehetőségeket, hogy Ti is a szakma művelőivé válhassatok!

Koltai Tamás kritikapályázat – A Színházi Kritikusok Céhe kritikapályázati felhívása

A színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetünk Koltai Tamás kritikapályázat néven, 75 éve született kollégánk emlékére és tiszteletére.

ELTEfeszt 2017

Több mint hatvan program, interaktív workshopok, látványos kísérletek, nemzetközi lehetőségek és az ország legjobb kutatóinak rendhagyó órái: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort-kerti Campusa 2017. október 13-án átváltozik az interaktív pályaválasztó fesztivál idejére.

Átvétel az Apáczaiba más iskolából

Friss tájékoztató az átvétel feltételeiről.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.