|
|
Az Olt mentén elterülő barcasági kis települést nagy szülötte, Apáczai Csere János (1625-1659) tette híressé. A ma már Brassó megyéhez tartozó kis falu 560 méter tengerszint fölötti magasságban a Fekete-hegy lábánál fekszik neve apácakolostorra utal, bár tárgyi bizonyíték nem támasztja alá, hogy valaha lett volna.
Egy 1427-es írás bizonyítja egy középkori templom létét, mely a brassói Domokos-rendiek dékánságához tartozott. A középkorban még katolikus hívek a XVIII. századtól lutheránus vallásra tértek, és megalakult az apácai ágostai helvét evangélikus egyházközség.
1794-ben tűzvész pusztította el a falu építményeit. Ezután újjáépítették. 1806-ra a falu temploma is elkészült. Az 1838-as természeti katasztrófa következtében a tornyot újra kellett építeni. A templom megvédése érdekében kőfallal vették körül (1850).
A Hegymege oldalában a temető hírességei a vidék sajátos faragású, különlegesen szép motívumokat ábrázoló kopjafák.
Apáca központjában neve Nagyszer található az iskola, melynek falán a nagy szülött, Apáczai Csere János emlékére elhelyezett emléktábla, előtte alakját megmintázó szobor áll a XVII. század legnagyobb magyar pedagógusegyénisége, a magyar művelődéstörténet magvetője és iskolánk névadója. A házsongárdi temetőben nyugszik, Áprily Lajos így idézte alakját:
a vasárnap délutáni csendben
Nagyon dalolt a név zenéje bennem.
S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem
Apáczai Csere János szobra mellett áll egy másik nagy szülött, Bartalis János emlékére felállított kopjafa:
Itthon vagyok.
Az elröppent fecske visszaszáll,
nézi a régi fészket
Ma is egyedülálló népszokás az apácai kakaslövés. Ez a hagyomány a Feketevár történetéhez köthető. Egykor az Olt völgyének védelmében jelentős szerepet játszott. A legenda szerint a török-tatár fosztogatások idején az ellenség felégette a falut. A lakosság a Feketevárba menekült. A gyújtogatók a vár mellett hagyták volna el az elégetett maradványokat, mikor a várfalon belül megbúvók egyetlen kakasa elszabadult rejtekéből, s szárnyait csattogtatva kukorékolt. Az áruló jelre az ellenség megtámadta a várat. Ettől kezdve a nép bosszúja a kakasra irányult: vasvillára kötötték az élő kakast, majd megcélozva azt, megölték. Később az élő állatot felváltotta a céltáblára festett kakas. Azóta minden évben, mikor a Hegyparragán ébred a természet (húsvétkor), kakasos céltáblákat állítanak sorba és nyílpuskával céloznak a fiatalok. Ezzel nemcsak magukat szórakoztatják, hanem idegenforgalmi látványosságnak is számít.
A győztes kakaslövőt ünnepelve vidám lakoma zárja a napot.
Ferencz Hajni
2024. március 14.
Generációk egymás közt mi jut eszedbe erről a témáról? Mondd el versben és oszd meg a nyilvánossággal!
2024. február 8.
2024. március 1-jén 14 órától ismét lehetősége nyílik a felsőbb éves diákoknak ellátogatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre egy különleges bemutatóra.
2024. január 23.
2024. január 26-án a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar Nyílt Napot tart.
2023. október 25.
2023. október 27-én a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar hosszú idő után újra személyes jelenléttel tart nyílt napot.
2023. március 9.
Nagy szeretettel hívjuk a diákokat a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre Egyesület programjára, melyet 2023. április 3-án tartunk a BME kampuszán.