Nagyszünet | Erdély

Apáca




A cikk linkje:
2004. július 19. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Az Olt mentén elterülő barcasági kis települést nagy szülötte, Apáczai Csere János (1625-1659) tette híressé. A ma már Brassó megyéhez tartozó kis falu – 560 méter tengerszint fölötti magasságban a Fekete-hegy lábánál fekszik – neve apácakolostorra utal, bár tárgyi bizonyíték nem támasztja alá, hogy valaha lett volna.

Egy 1427-es írás bizonyítja egy középkori templom létét, mely a brassói Domokos-rendiek dékánságához tartozott. A középkorban még katolikus hívek a XVIII. századtól lutheránus vallásra tértek, és megalakult az apácai ágostai helvét evangélikus egyházközség.

1794-ben tűzvész pusztította el a falu építményeit. Ezután újjáépítették. 1806-ra a falu temploma is elkészült. Az 1838-as természeti katasztrófa következtében a tornyot újra kellett építeni. A templom megvédése érdekében kőfallal vették körül (1850).

A „Hegymege” oldalában a temető hírességei a vidék sajátos faragású, különlegesen szép motívumokat ábrázoló kopjafák.

Apáca központjában – neve „Nagyszer” – található az iskola, melynek falán a nagy szülött, Apáczai Csere János emlékére elhelyezett emléktábla, előtte alakját megmintázó szobor áll – a XVII. század legnagyobb magyar pedagógusegyénisége, a magyar művelődéstörténet magvetője és iskolánk névadója. A házsongárdi temetőben nyugszik, Áprily Lajos így idézte alakját:

„…a vasárnap délutáni csendben
Nagyon dalolt a név zenéje bennem.
S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem…”

Apáczai Csere János szobra mellett áll egy másik nagy szülött, Bartalis János emlékére felállított kopjafa:

„…Itthon vagyok.
Az elröppent fecske visszaszáll,
nézi a régi fészket…”

Ma is egyedülálló népszokás az apácai kakaslövés. Ez a hagyomány a Feketevár történetéhez köthető. Egykor az Olt völgyének védelmében jelentős szerepet játszott. A legenda szerint a török-tatár fosztogatások idején az ellenség felégette a falut. A lakosság a Feketevárba menekült. A gyújtogatók a vár mellett hagyták volna el az elégetett maradványokat, mikor a várfalon belül megbúvók egyetlen kakasa elszabadult rejtekéből, s szárnyait csattogtatva kukorékolt. Az áruló jelre az ellenség megtámadta a várat. Ettől kezdve a nép bosszúja a kakasra irányult: vasvillára kötötték az élő kakast, majd megcélozva azt, megölték. Később az élő állatot felváltotta a céltáblára festett kakas. Azóta minden évben, mikor a „Hegyparragán” ébred a természet (húsvétkor), kakasos céltáblákat állítanak sorba és nyílpuskával céloznak a fiatalok. Ezzel nemcsak magukat szórakoztatják, hanem idegenforgalmi látványosságnak is számít.

A győztes kakaslövőt ünnepelve vidám lakoma zárja a napot.

Ferencz Hajni




A legfrissebb cikkek a rovatban

Koltai Tamás kritikapályázat – A Színházi Kritikusok Céhe kritikapályázati felhívása

A színházi kritika utánpótlásának biztosítása céljából kétfordulós színikritika-pályázatot hirdetünk Koltai Tamás kritikapályázat néven, 75 éve született kollégánk emlékére és tiszteletére.

ELTEfeszt 2017

Több mint hatvan program, interaktív workshopok, látványos kísérletek, nemzetközi lehetőségek és az ország legjobb kutatóinak rendhagyó órái: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort-kerti Campusa 2017. október 13-án átváltozik az interaktív pályaválasztó fesztivál idejére.

Átvétel az Apáczaiba más iskolából

Friss tájékoztató az átvétel feltételeiről.

Tudnivalók az emelt szintű dolgozatok megtekintéséről

Garam Ágnes tájékoztatóját olvashatjátok.

Tapasztald meg, mi várhat rád!

A Középiskolások Szabadegyeteme idén is megrendezésre kerül.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.