Nagyszünet | Erdély

Apáca




A cikk linkje:
2004. július 19. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Az Olt mentén elterülő barcasági kis települést nagy szülötte, Apáczai Csere János (1625-1659) tette híressé. A ma már Brassó megyéhez tartozó kis falu – 560 méter tengerszint fölötti magasságban a Fekete-hegy lábánál fekszik – neve apácakolostorra utal, bár tárgyi bizonyíték nem támasztja alá, hogy valaha lett volna.

Egy 1427-es írás bizonyítja egy középkori templom létét, mely a brassói Domokos-rendiek dékánságához tartozott. A középkorban még katolikus hívek a XVIII. századtól lutheránus vallásra tértek, és megalakult az apácai ágostai helvét evangélikus egyházközség.

1794-ben tűzvész pusztította el a falu építményeit. Ezután újjáépítették. 1806-ra a falu temploma is elkészült. Az 1838-as természeti katasztrófa következtében a tornyot újra kellett építeni. A templom megvédése érdekében kőfallal vették körül (1850).

A „Hegymege” oldalában a temető hírességei a vidék sajátos faragású, különlegesen szép motívumokat ábrázoló kopjafák.

Apáca központjában – neve „Nagyszer” – található az iskola, melynek falán a nagy szülött, Apáczai Csere János emlékére elhelyezett emléktábla, előtte alakját megmintázó szobor áll – a XVII. század legnagyobb magyar pedagógusegyénisége, a magyar művelődéstörténet magvetője és iskolánk névadója. A házsongárdi temetőben nyugszik, Áprily Lajos így idézte alakját:

„…a vasárnap délutáni csendben
Nagyon dalolt a név zenéje bennem.
S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem…”

Apáczai Csere János szobra mellett áll egy másik nagy szülött, Bartalis János emlékére felállított kopjafa:

„…Itthon vagyok.
Az elröppent fecske visszaszáll,
nézi a régi fészket…”

Ma is egyedülálló népszokás az apácai kakaslövés. Ez a hagyomány a Feketevár történetéhez köthető. Egykor az Olt völgyének védelmében jelentős szerepet játszott. A legenda szerint a török-tatár fosztogatások idején az ellenség felégette a falut. A lakosság a Feketevárba menekült. A gyújtogatók a vár mellett hagyták volna el az elégetett maradványokat, mikor a várfalon belül megbúvók egyetlen kakasa elszabadult rejtekéből, s szárnyait csattogtatva kukorékolt. Az áruló jelre az ellenség megtámadta a várat. Ettől kezdve a nép bosszúja a kakasra irányult: vasvillára kötötték az élő kakast, majd megcélozva azt, megölték. Később az élő állatot felváltotta a céltáblára festett kakas. Azóta minden évben, mikor a „Hegyparragán” ébred a természet (húsvétkor), kakasos céltáblákat állítanak sorba és nyílpuskával céloznak a fiatalok. Ezzel nemcsak magukat szórakoztatják, hanem idegenforgalmi látványosságnak is számít.

A győztes kakaslövőt ünnepelve vidám lakoma zárja a napot.

Ferencz Hajni




A legfrissebb cikkek a rovatban

Tudnivalók az emelt szintű dolgozatok megtekintéséről

Garam Ágnes tájékoztatóját olvashatjátok.

Tapasztald meg, mi várhat rád!

A Középiskolások Szabadegyeteme idén is megrendezésre kerül.

MCC 2.0: lehetőség közösségi szolgálat teljesítésére

Az MCC (Mathias Corvinus Collegium) tehetséggondozó szervezetnél már közösségi szolgálati órákat is tudtok szerezni, melyek most már kötelezőek az érettségihez.

ELTEfeszt – ELTE. Hozzád beszélünk

Az ELTE idén is megrendezi nagyszabású rendezvényét, az ELTEfeszt-et. Az eseményre 2016. október 14-én kerül sor.

A Te forradalmi titkos művészeted – szabadon

A Magyar Nemzeti Múzeum kreatív pályázatot hirdet „A Te forradalmi titkos művészeted – szabadon” címmel.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.