Sok legenda ismert az erdélyi Gyilkos-tó keletkezéséről. Íme egy másik!
A Gyilkos-tó környéke és a Békási-szoros a pazar látnivalók sokaságával a Székelyföld természeti szépségeinek legszebbike. Kedvező magaslati fekvése, igazi fenyves, pormentes levegője, éghajlati jellemzői következtében valóságos paradicsommá vált.
A 167 évvel ezelőtti keletkezés körülményeiről a gyergyóditrói Puskás Ferenc 1882-ben eképpen számolt be: „Az 1837. évi július havában egyik éjszakán … Úgy délután 7 óra tájban … kelet felől szokatlan tömörségű óriási sötét felhők kezdvén cikázó villámokkal tornyosulni bérceink fölött és már távolról ijesztő morajjal közeledvén, csakhamar erős záporral sötétítették el a láthatárt, amely az egy percig nem szünetelő villámlások által lőn csak folyvást világítva, mintha világvégét jeleznék, a zápor sűrű suhogása között földet rázkódtató szakadatlan mennydörgések és csattogások követték. Meg volt rémülve az ember és állat a borzasztóan nekivadult szilaj elemtől, amely villámütés által Gyergyó vidékének több pontján gyúlásokat is okozott és e bőszült vihar reggelig űzte rémes játékát… Ez alkalommal szakadt össze a nagy víztömegtől átázott s gyér talajánál fogva lecsúszott békási két hegy is a gyergyószentmiklósi havasokban, mely miatt az ott lefolyó patak földugulván a „Gyilkos-tó” képződött belőle…”
Elődeink azt mesélik, hogy élt egy pásztor a hegyekben, aki egy szikla tetejében a juhokat őrizte. Egy éjszaka nagy vihar kerekedett. Akkora volt, hogy mindenki biztos volt benne, hogy majd nagy károkat okoz. A pásztor mélyen aludt. De egy nagy villámcsapás álmait elzavarta: a pásztor felriadt. Mentette volna nyáját, de a következő villámcsapás a véget sejtette. Hírtelen mintha földrengés rázta volna meg a vidéket. A pásztor alatt megnyílt a föld és a birkákkal együtt belezuhant a szakadékba. A szikla leomlott és tó keletkezett.
A tóból kiálló farönkök emlékeztetnek a hajdani tragédiára. A tó és környéke azóta békés, csendes. Csónakázók, halászók kedvenc helye.
A Gyilkos-tó
Ferencz Hajni
Kapcsolódó cikkek
