Mi | Tudomány

A Nap, a Föld és az ember – geomágneses aktivitás

2004. január 29. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

Napkitörés, napszél, sarki fény. Biztosan mindenki hallott már róluk. Sőt, sokan tanultak is róla. Néha unalmasnak is tűnhet, amit a végletekig ismételgetünk. Ebben az esetben erről szó sincs!

Látott-e már valaki napkitörést? Persze, hiszen a könyvek tele vannak az ilyen típusú képekkel. De milyen lehet élőben megcsodálni a „sarki fényt”?

Valószínűleg leírhatatlan. Magam sem tudom pontosan. Most pedig elszalasztottam a lehetőséget, hogy az erkélyemről nézzem végig! Így igaz! Nemcsak az északi, városoktól távol eső területeken lehetett látni. Gödön éppúgy, mint BUDAPESTEN!

Mi is ennek a tüneménynek a kiváltó oka?

A Napból a magreakciók során nemcsak energia, hanem fotonok is távoznak… bla-bla-bla. Vajon mi van azzal a sugárzással, amit nem tudunk érzékelni? Elektromosan töltött részecskék áradatai (plazma) állandóan bombázzák a Földet. Ezeket a részecskeáradatokat hívjuk napszélnek. Mi lenne velünk a mágneses erőtér nélkül?! Mivel a Nap sem működik „óramű pontossággal”, előfordulnak maximumok és minimumok az aktivitásban. Bekövetkezik egy „Kis Bumm”, s már száguld is felénk a hullám. Védekezni nem tudunk ellene. De hát miért is kellene, mert ott van a magnetoszféra…

Műholdak. Ha jobban belegondolunk, értjük, miért kell előrejelzés, „időjárás-jelentés”.

„Jó estét kívánok! Ma is gyönyörű kilátás nyílik a Földre, a hőmérséklet a megszokott; meteorraj az évnek ebben a szakában nem várható. Figyelem! A fronthatásra érzékenyek készüljenek fel, a Napon ugyanis két hatalmas napfolt jelent meg! További jó száguldást! Derűs keringést kívánok minden kedves műhold-hallgatónak!” Szép is lenne!

A SOHO műhold (Solar and Heliospheric Observatory) a mi előretolt bázisunk. Ha bajt észlel 1 millió km távolságra tőlünk, jön a forródrót a Földre. Bár sokakban felmerülhet a kérdés: „Mi értelme van a műholdnak, ha csak 1 millió km távol van; mire az üzenet ideérne, rég elhagyná a Földet a plazma.”

Vizuálisan a napkitörést 8 perc múlva észleljük, mivel a fotonok fénysebességgel száguldanak. A plazmafelhők azonban 10-20 óra alatt érnek el 150 millió kilométerre, útjukat még megsaccolni sem lehet. Ráadásul a plazma tulajdonságai még egy csomó fizikai körülménytől függnek.

Ha elér minket egy napszélhullám, a sarkoknál belép a légkörbe. A sarki fényt a nitrogén és az oxigén atomok elektronfelvétele okozza. A jelenség függönyszerű sávjai a mágneses tér sávjai miatt alakulnak ki.

A magyarországi „sarki fény” nagyon magasan játszódott le, hiszen az egész ország területén ugyanott lehetett látni az alakzatokat.

Tehát a Nap csak elindítja az „anyagot”, amely a Föld légkörében válik azzá, amit a Mikulás is gyönyörködve szemlél. Az emberi szervezetre SEMMILYEN hatása nincs!

A Marshoz négy űrszonda indult. Ebből az egyik, japán műhold 1998 óta bolyong az űrben. Egyedül… magányosan… A Planet-B-ről Nozomira keresztelt szonda is megsínylette az erős naptevékenységet, olyannyira, hogy kb. 1% az esélye annak, hogy a Marsba csapódik. Ez még önmagában nem lenne gond, ám a szakemberek akkor még nem ügyeltek arra, hogy baktériumok ne kerüljenek a szondára.

Ezért kellett most megsemmisíteni a Galilei űrszondát is. Tele volt baktériumokkal, és a tudósok féltek, hogy az elfogyott üzemanyag miatt esetleg az Európába csapódhat, amelyen a fagyott víz alatt akár élet is keletkezhetett.

A japán műhold becsapódását megakadályozni nem tudjuk –mivel éppen a hajtóműrendszere hibásodott meg–, csak reménykedhetünk a 99%-ban.

Kalácska Szilvia












Legutóbbi cikkeink a rovatban

Pályázatot hirdet az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány

2024. február 13.

Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.

Fülöp Benjámin a New York-i Carnegie Hall színpadán

2024. január 10.

A két ünnep között, 2023. december 28-án a New York-i Carnegie Hallban rendezték meg az American Protégé International Piano and Strings Competiton nemzetközi zenei verseny gálahangversenyét, amelyen fellépett Fülöp Benjámin iskolánk végzős, természettudományi tagozatos tanulója.

Tanulmányi ösztöndíj

2023. október 9.

Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány kuratóriuma pályázatot ír ki tanulmányi ösztöndíjra azon tanulók számára, akik a 2022/2023. tanévben a gimnázium diákjai voltak.

Pályázatot hirdet az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány

2023. február 2.

Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.

Őszi túra a Gerecsében

2022. november 21.

2022. november 3-án az Apáczai Túrakör tagjaival a Gerecsében jártunk.