Mi | Tudomány

A Nap, a Föld és az ember – geomágneses aktivitás

2004. január 29. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

Napkitörés, napszél, sarki fény. Biztosan mindenki hallott már róluk. Sőt, sokan tanultak is róla. Néha unalmasnak is tűnhet, amit a végletekig ismételgetünk. Ebben az esetben erről szó sincs!

Látott-e már valaki napkitörést? Persze, hiszen a könyvek tele vannak az ilyen típusú képekkel. De milyen lehet élőben megcsodálni a „sarki fényt”?

Valószínűleg leírhatatlan. Magam sem tudom pontosan. Most pedig elszalasztottam a lehetőséget, hogy az erkélyemről nézzem végig! Így igaz! Nemcsak az északi, városoktól távol eső területeken lehetett látni. Gödön éppúgy, mint BUDAPESTEN!

Mi is ennek a tüneménynek a kiváltó oka?

A Napból a magreakciók során nemcsak energia, hanem fotonok is távoznak… bla-bla-bla. Vajon mi van azzal a sugárzással, amit nem tudunk érzékelni? Elektromosan töltött részecskék áradatai (plazma) állandóan bombázzák a Földet. Ezeket a részecskeáradatokat hívjuk napszélnek. Mi lenne velünk a mágneses erőtér nélkül?! Mivel a Nap sem működik „óramű pontossággal”, előfordulnak maximumok és minimumok az aktivitásban. Bekövetkezik egy „Kis Bumm”, s már száguld is felénk a hullám. Védekezni nem tudunk ellene. De hát miért is kellene, mert ott van a magnetoszféra…

Műholdak. Ha jobban belegondolunk, értjük, miért kell előrejelzés, „időjárás-jelentés”.

„Jó estét kívánok! Ma is gyönyörű kilátás nyílik a Földre, a hőmérséklet a megszokott; meteorraj az évnek ebben a szakában nem várható. Figyelem! A fronthatásra érzékenyek készüljenek fel, a Napon ugyanis két hatalmas napfolt jelent meg! További jó száguldást! Derűs keringést kívánok minden kedves műhold-hallgatónak!” Szép is lenne!

A SOHO műhold (Solar and Heliospheric Observatory) a mi előretolt bázisunk. Ha bajt észlel 1 millió km távolságra tőlünk, jön a forródrót a Földre. Bár sokakban felmerülhet a kérdés: „Mi értelme van a műholdnak, ha csak 1 millió km távol van; mire az üzenet ideérne, rég elhagyná a Földet a plazma.”

Vizuálisan a napkitörést 8 perc múlva észleljük, mivel a fotonok fénysebességgel száguldanak. A plazmafelhők azonban 10-20 óra alatt érnek el 150 millió kilométerre, útjukat még megsaccolni sem lehet. Ráadásul a plazma tulajdonságai még egy csomó fizikai körülménytől függnek.

Ha elér minket egy napszélhullám, a sarkoknál belép a légkörbe. A sarki fényt a nitrogén és az oxigén atomok elektronfelvétele okozza. A jelenség függönyszerű sávjai a mágneses tér sávjai miatt alakulnak ki.

A magyarországi „sarki fény” nagyon magasan játszódott le, hiszen az egész ország területén ugyanott lehetett látni az alakzatokat.

Tehát a Nap csak elindítja az „anyagot”, amely a Föld légkörében válik azzá, amit a Mikulás is gyönyörködve szemlél. Az emberi szervezetre SEMMILYEN hatása nincs!

A Marshoz négy űrszonda indult. Ebből az egyik, japán műhold 1998 óta bolyong az űrben. Egyedül… magányosan… A Planet-B-ről Nozomira keresztelt szonda is megsínylette az erős naptevékenységet, olyannyira, hogy kb. 1% az esélye annak, hogy a Marsba csapódik. Ez még önmagában nem lenne gond, ám a szakemberek akkor még nem ügyeltek arra, hogy baktériumok ne kerüljenek a szondára.

Ezért kellett most megsemmisíteni a Galilei űrszondát is. Tele volt baktériumokkal, és a tudósok féltek, hogy az elfogyott üzemanyag miatt esetleg az Európába csapódhat, amelyen a fagyott víz alatt akár élet is keletkezhetett.

A japán műhold becsapódását megakadályozni nem tudjuk –mivel éppen a hajtóműrendszere hibásodott meg–, csak reménykedhetünk a 99%-ban.

Kalácska Szilvia












Legutóbbi cikkeink a rovatban

Az öregdiák-találkozó programelőzetese megérkezett

2026. március 2.

Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója és a gimnáziumunk 70. tanéve apropóján 2026. március 20-án öregdiák-találkozót szervezünk.

Exodus

2026. március 2.

Olvassátok Dr. Kamuti Jenő világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó, orvos, sportvezető, a Nemzetközi Fair-Play Bizottság volt elnökének emlékeit az Apáczairól!

Borítópályázat

2026. február 21.

Pályázatot hirdetünk a Tiszta Szívvel jubileumi különszámának borítótervére.

Pályázatot hirdet az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány

2026. február 11.

Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.

Öregdiák-találkozó

2025. december 9.

Jó hírünk van: a sokak által régóta várt öregdiák-találkozó 2026. március 20-án (péntek) lesz!