×
Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!
Az utóbbi időben valóban bővelkedtünk olyan eseményekben, amelyek nemcsak megdobogtatják a csillagászok szívét,
de a magányos éjszakázást vagy elszánt várakozást is megérik, hogy egy-egy ritka esemény tanúi lehessünk.
Arról, hogy mi folyik egy bemutató alkalmával, csak kevesen tudnak.
Idő: 2004. június 8.
Esemény: A Vénusz a Földről nézve átvonul a Nap előtt
Helyszín: Uránia Csillagvizsgáló; Gellért-hegy
Szórakozottan másztam ki az ágyamból reggel. Tudtam, hogy aznap fontos élmény vár rám.
Ahogy suliba menet tanulmányoztam a felhalmozott adatokat, felmerült bennem a kérdés, hogy vajon miért mindig iskolaidőben történnek a legjobb dolgok…
Amikor beértem, a cuccaimat kipakoltam a legközelebbi napsütötte ablakba és kukkolni kezdtem.
Én magam semmit sem láttam az otthonról hozott kormozott üvegen át – ami csillagászok és szakemberek ajánlásával használható erre a célra is –,
bár sokan kiáltottak fel, hogy van egy „kis pötty” a Napban.
Megérkezett a Tanár úr és neki is elmondtuk, hogy mit is kellene látnunk.
Már rohantunk is az egyik osztálytársammal, hogy elkapjunk néhány pillanatot a jelenségből. A csillagvizsgálóban vettünk szemüveget.
A sok felállított távcső közül a legnagyobb távcső képét projektoron kivetítették.
A többség azt mondaná, hogy egy nagy sárga pöttyben egy kis fekete pötty azért mégsem olyan izgalmas, mégis élőben nagyon látványos volt.
Amíg néhány bennfentes a dolgát végezte és képeket készített, addig sokan csak tengtek-lengtek a távcsövek körül, néhányan (köztük mi is) még két kis napfoltot találtunk;
voltak, akik egyszerű kérdésekkel bombázták a csillagászokat, mások pedig szabad szemmel próbáltak vizsgálódni. Rajtunk kívül álló okok miatt hamar távoznunk kellett,
ám azt hiszem, mindannyiunknak örök élmény marad ez a nap. : )
Idő: 2004. június 10.
Esemény: Néhány eltökélt ember útnak indul felfedező körútjára
Helyszín: Uránia Csillagvizsgáló
Íme egy tökéletes példa arra, hogy mennyire befolyásolja az időjárás az eltökélt emberek terveit.
Újabb izgatottság, e-mailes egyeztetések és ismerősök beszervezése után nagyot koppantunk.
A buszmegállóban várakoztunk, hogy vezetőnk megérkezzen este 6 óra körül. „Mesterünk” késve bár, de befutott és pontosan azt mondta,
amitől én lélekben rettegtem, de az osztálytársaimnak nem mondtam: „a felhős idő miatt sajnos nem mehetünk”. Egészen elkenődtem,
hiszen sokáig reménykedtem, rosszul érintett az egész ügy, hogy odarángattam a barátaimat a semmiért. : (
Idő: 2004. július 3.
Esemény: „A Szaturnusz éjszakája”
Helyszín: Polaris Csillagvizsgáló
Hosszú idő után megérkezett a Cassini-űrszonda a Szaturnuszhoz.
A tudósok minden eddiginél jobb képet vártak és kaptak, és ez alkalomból a Polarisban előadásokat tartottak este 9 órától.
„Megtekinthetők voltak a legfrissebb felvételek, a belőlük készült számítógépes animációk, és azt is megtudhatják az érdeklődők,
miért vizsgálják a földi élet eredetét kutató szakemberek a Szaturnusz Titan nevű holdját. Az előadásokat távcsöves bemutató színesítette,
amelynek során a Hold és a nyári égbolt látnivalóit figyelhettük meg”. Szerencsére tökéletes idő volt.
A nővérem és én kicsit korán, már negyed kilenckor ott voltunk, de hát mit lehet tenni, ha ilyen a közlekedés…
A hely igen előnyös fekvésű ahhoz képest, hogy Pesten van: a horizontot fák övezik, a környék kevésbé zajos,
és magasan fekszik egy épület tetején. Van ott egy nagy „placc” és maga a „búra”, amiben a legnagyobb távcső van.
Eltöltöttük az időt, körbenéztünk a csillagvizsgálóban, amőbáztunk és a szomszédos teniszpályán néztük a meccset. Közben jöttek az érdeklődők.
Kellemetlen a távcsöves megfigyelésben a hideg, nyáron a szúnyogok, ráadásul éjszakázni kell. Ha kimegyünk, akkor beletelik legalább másfél-két órába, hogy jól körülnézzünk,
és ezalatt görnyedt háttal kutakodunk.
Csak a legelszántabbaknak ajánlom ezt a fajta időtöltést!
Szóval miközben mi szemlélődtünk, az előkészületek folytak. Padokat és székeket vittek ki, és még így is sokan álltak, aztán a távcsöveket is elhelyezték, végül elkezdték.
Az előadások pontosan arról szóltak, amit hirdettek. A tapasztalatom megint csak az, hogy mindig az általános tudnivalókat mondják el,
amiket az ember tudhat, ha egy kicsivel komolyabban érdekli a téma. Nekem mégis van egy maradandó élményem. A hallgatóságot megkérdezték,
ki tudja, hány holdja van a Szaturnusznak, legalábbis most mennyiről tudunk. Jöttek a tippek: 15, 18, 22, stb. Aztán egy kis srác 31-et mondott, és „meglepő módon”
pont annyi volt. A kétely rögtön felmerült bennem; ez bizony bunda volt, így hát végeztem egy kis búvárkodást, hogy mit találhat az ember, ha az új könyvekben keresgél.
1990-1994 között biztosan 18-ról tudtak, 1997-ben mindezt 21-23-ra módosították,
a legújabb, 2000-ben írt könyv (magyar fordítása 2002-ben készült és 2003-ra került a könyvesboltokba) 22-t említ.
Tehát akinek nincs 2004-es csillagászati Évkönyve – amiben kisebb számolgatás után megtalálható a legújabb adat –,
annak esélye sem volt ebben az egyenlőtlen találgatásban. Jómagam is a kedvenc könyvem alapján válaszoltam volna. : )
(Megj.: Azóta újabb két holdat fedeztek fel. 2004. augusztus 18.)
Mivel az említett eseten kívül igazából nem volt számomra semmi megragadó az előadáson, a figyelmem is másfelé terelődött.
Engem a távcsövek izgattak a leginkább, így azt lestem, lehet-e már kukkolni – ez a cselekvés általam meghatározott neve. Végre eljött az én időm is,
és a szúnyogok felhőjéből kitörve igyekeztem minél közelebb kerülni a távcsőhöz.
Megkukkoltuk a Jupitert és a négy nagy holdját, láttunk egy kettőscsillag-párt, amelynek egyike kék, a másik vörös volt.
Aztán hirtelen megjelentek a felhők, a felhőkön Budapest fénye, és későre járt már, úgyhogy ott kellett hagynunk a csoportot.
Hazafelé a sötét és elhagyatott utcákon rohantunk a vonatunkhoz, de végül elégedetten és fáradtan érkeztünk haza késő éjjel.
Idő: 2004. augusztus 11-13.
Esemény: Csillaghullás
Helyszín: Polaris Csillagvizsgáló
A Perseida meteorraj idén is látványos és feltűnő jelenség volt. Ebből az alkalomból a Polarisban újabb előadás-sorozatot hirdettek az interneten.
Négyen úgy döntöttünk, hogy belekóstolunk egy tömeges hullócsillag-figyelésbe. Az idő megint csak kifogástalan volt.
Ahogy megérkeztünk, ugyanaz a látvány fogadott, mint korábban. Csütörtökön a beszédet Mizser Attila kezdte a Polaris történetével,
a nevezetesebb pillanatokkal és egy kis reklámmal. Majd általánosságban beszéltek a meteorzáporokról, üstökösökről és a kisbolygókról.
Aztán tájékozódni tanították az égbolton az összegyűlteket, a főbb csillagok és csillagképek segítségével. Közben – a már szokásos módon –
a távcsöveket is kihozták. Egy hiányosságot éreztem csak, mégpedig hogy nem összehangoltan távcsöveztek,
az összes teleszkóppal a Lyra (Lant) csillagképbeli Gyűrűs-ködöt lehetett látni, ami önmagában nagyon gyönyörű, de esetleg még más ködöt is mutathattak volna.
Feltűnt a különösen sok általános iskolás és óvodás gyerek, akiket szüleik hoztak el. Megkértek, hogy aki hullócsillagot lát, azonnal visítson.
Összesen kb. 6-8-szor hallatszott az ámuló hang az előadás alatt, de egész éjszaka folytatták a megfigyelést. A tapasztaltabbak pokrócot is hoztak, hogy lefekhessenek.
Összességében úgy érzem, hogy nagyon érdekesen telt el ez az éjszaka is.
Kalácska Szilvia
A 2024-es adventi koncertet meg lehet tekinteni Nagy Dávid Leonárd jóvoltából.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány kuratóriuma pályázatot ír ki tanulmányi ösztöndíjra azon tanulók számára, akik a 2023/2024. tanévben a gimnázium diákjai voltak.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.
A két ünnep között, 2023. december 28-án a New York-i Carnegie Hallban rendezték meg az American Protégé International Piano and Strings Competiton nemzetközi zenei verseny gálahangversenyét, amelyen fellépett Fülöp Benjámin iskolánk végzős, természettudományi tagozatos tanulója.