|
|
2011. február 17. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35
Vágó Fruzsina irodalomdolgozata.
Egy nap Terásztiosz Pantodynemosz főisten elborzadva szemlélte az alatta elterülő világban garázdálkodó embereket. Érdek nélküli életüket a szenvedélyeknek és ösztönöknek alárendelve élték. Hatalmas Pantodynemosz meg szerette volna menteni az ostoba lényeket, de útmutatást, tanácsot nem tudott adni nekik, mert bárhogy próbálkozott, az emberek nem hallották meg bölcs szavait. Hiába zúdított vizet falvaikra, rengette a földet talpuk alatt, kavarta fel a jeges szeleket, a nép vakon folytatta céltalan őrjöngését.
Végső elkeseredettségében Pantodynemosz az alvilág két urához, Énymóhoz és Állymóhoz, az agancsos ikrekhez fordult. Az örökké civakodó istenek az alvilág rettenetes bugyraiban töltötték napjaikat, halálos főzeteket kotyvasztva és rég elfeledett varázsigéket kántálva. Hosszas tanácskozás után az ikrek így szóltak Pantodynemoszhoz:
Hozz létre egy helyet, méltóságos Pantodynemosz, ahol a tudatlan nép megtanulja majd a világ rendjét, és tájékoztatva lesz a mi fajtánk rendkívüli erejéről!
Pantodynemosz megörülve a démoni istenek szavainak rájuk bízta a tanoda megalapítását és vezetését. Az agancsos ikrek leszálltak hát a földre, és tüzes táncukkal, túlvilági bűbájaikkal követ kőre, sziklát sziklára raktak, amíg készen nem lett az emberek iskolája. Az alvilág álnok urai beterelték a vad nőket és férfiakat, és napról napra az istenek tiszteletére, áldozatok bemutatására, az égi jelek értelmezésére okították őket.
Az évek folyamán az emberek az istenek világa mellett saját környezetüket is egyre jobban megismerték. Hihetetlen találmányok, ember alkotta szerkezetek lepték el a földi birodalmat. Az agancsos ikrek is lenyűgözve figyelték az egykor állatias viselkedésű emberek rohamos fejlődését.
Egy sorsdöntő éjszakán Énymó bizalmasan fordult testvéréhez, hogy fülébe súgja régóta dédelgetett gonosz tervét.
Állymó, kedves testvérem, ha benned is ugyanaz a vér folyik, mint bennem, akkor nem fogod elvetni agyafúrt javaslatom. Állymó, figyeld az embereket! Figyeld meg jól, miket alkottak a tudomány segítségével! Fantasztikus dolgokat, Állymó, hihetetlen dolgokat! És mind a miénk, az emberek a mi tulajdonaink, kedves testvérem, csak a miénk. Mi hoztuk őket létre, mi adtuk nekik a tudást, ez a lenyűgöző teljesítmény csakis a mi érdemünk. Hát nem jár nekünk nagyobb hatalom mindezek után, Állymó? De bizony, hogy jár, bizony, hogy jár És ami a miénk, azt el is kell, hogy vegyük, Állymó! Álljunk az emberek élére, és őket vezetve igázzuk le Pantodynemosz birodalmát! Miénk lesz az összes világ, Állymó, miénk lesz minden
Állymó megbabonázva hallgatta ravasz testvére beszédét. Lelki szemei előtt már megjelent a kettejük által uralt univerzum, már érezte az ezzel járó óriási erőt és tekintélyt.
Csakhogy nem Állymó volt az egyedüli személy, aki hallotta az alattomos tervet. Éppen arra repült Xantosz Apátiosz, a denevérszárnyú félisten, és elborzadva ismerte fel, mekkora veszélyt rejt az ikrek aljas szándéka. Fejvesztve törte be az iskola ablakát, ahogy dühtől vezérelve az ikrekre rontott. Az álmodozó agancsosokat meglepetésszerűen érte Apátiosz támadása, és egyáltalán nem volt idejük védekezni a félisten acélos karmai ellen. Apátiosz két erőteljes suhintással letépte a hitvány istenek fejét, akik egy utolsó kiáltás kíséretében holtan rogytak a földre.
Terásztiosz Pantodynemosz a tusáról tudomást szerezve hálája jeléül felajánlotta Xantosz Apátiosznak a tanoda vezetését, és az iskolát Apáczai névre keresztelte a világ megmentője tiszteletére.
Apátiosz első dolgai közé tartozott az agancsosok koponyájának kiszögezése az épület egy jól látható pontjára, hogy örök ellenpéldát állítson az intézmény tanulóinak.
Csak egyetlen dologról nem tudott a hős Apátiosz, mégpedig arról, hogy az alvilág urainak lelke nem távozott el egészen a földi síkról, hiszen haláluk pillanatában felbomlott a túlvilág rendje, és a pillanatnyi káoszban Énymó és Állymó nem nyert bebocsájtást az eltávozottak birodalmába.
Ha elég közel hajolunk a koponyákhoz, még ma is hallhatjuk a gonosz szellemek fülbemászó suttogását, ahogy mézesmázos hangon próbálják rossz útra téríteni az arra járókat.
Vágó Fruzsina
2024. június 14.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány kuratóriuma pályázatot ír ki tanulmányi ösztöndíjra azon tanulók számára, akik a 2023/2024. tanévben a gimnázium diákjai voltak.
2024. február 13.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.
2024. január 10.
A két ünnep között, 2023. december 28-án a New York-i Carnegie Hallban rendezték meg az American Protégé International Piano and Strings Competiton nemzetközi zenei verseny gálahangversenyét, amelyen fellépett Fülöp Benjámin iskolánk végzős, természettudományi tagozatos tanulója.
2023. október 9.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány kuratóriuma pályázatot ír ki tanulmányi ösztöndíjra azon tanulók számára, akik a 2022/2023. tanévben a gimnázium diákjai voltak.
2023. február 2.
Az Apáczai Gimnázium Jubileumi Alapítvány pályázatot hirdet az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumának közössége számára. A pályázat tanulmányok, közösségi programok támogatására és szociális problémák megoldására is irányul.