Az Apáczaiban köztudott, hogy Kende és a közlekedés közti vonzalom nem ma kezdődött: kezdetektől fogva megvolt köztük a kémia. Most megkérdeztük erről.
–Honnan ez a szerelem közted és a tömegközlekedés között?
–Olyan régóta megvan, hogy nem is emlékszem a kezdetére. Óvodás koromban azért tanultam meg olvasni, hogy értsem az autók rendszámát.
Ezután a KRESZ-táblák tanulmányozása kezdődött. A tömegközlekedésben elsőként a buszok érdekeltek,
majd ez az idő előrehaladtával kiegészült a többi járművel és szakterülettel.
Ez a mai napig töretlen, egyre több ezzel kapcsolatos diákmunkát is vállalok.
Iskolaidőben utasokat számláltam metróállomásokon és villamosmegállóban,
a nyári szünetben pedig a metróban dolgozó jegyellenőrök munkáját segítettem angol nyelvű diáktolmácsként.
Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk
–Hogy lettél a Bubi egyik reklámarca?
–A válasz sokkal egyszerűbb, mint azt az ember esetleg gondolná. Meghirdették, jelentkeztem, elfogadták.
Természetesen írni kellett pár gondolatot a közbringarendszerrel való kapcsolatomról is.
Ha tehetem, mindig környezetbarát utazási módot választok, ezzel a reklámmal egy kicsit talán ezt a szemléletet is sikerül képviselnem.
A fotózásra egyébként az iskola melletti Egyetem téren és környékén került sor, a kép hátterében a tér templomjának tornyai is beazonosíthatóak.
Utcai plakát belőlem nem készült, de az első online megjelent képek között
én is ott voltam.
–Mi lenne az első intézkedésed vezérigazgatóként?
–Vannak olyan fejlesztések, amik különböző okokból jelenleg a fiókban pihennek.
Ilyen tervek léteznek például a komplett trolihálózatra, a Kossuth Lajos utcára, vagy a Várnegyed hálózatfejlesztésére vonatkozóan.
Ezek megvalósulását mindenképpen segíteném, ahogy tudnám.
Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk
–Mit változtatnál a budapesti tömegközlekedésen?
–A hozzáállást. Jelenleg bizonyos területeken a közösségi közlekedést nem eléggé, vagy egyáltalán nem részesítik előnyben
(pl. fonódó villamoshálózat), holott sokkal inkább ez szolgálja a város hosszú távú érdekeit (környezetbarát, több ember használja, stb.)
mint az egyéni, autós közlekedés. Sajnálatos módon a közlekedés politikai játszmák színtere is, lásd a 3-as metró felújítását,
ahol megint azok járnak rosszul, akikért a rendszer elvileg van: az utasok.
Napjainkban koncepcionális problémákkal is küzdünk. Például a felújításokat, karbantartásokat egyáltalán nem hangolják össze.
Hűvösvölgy villamosközlekedését úgy akarják 4 hónapra elvágni, hogy egy támfal építésén kívül semmilyen érdemi beavatkozást nem végeznek,
pedig bőven lenne mit javítani. Említhetném a Fehérvári utat is, ami hiába volt nyáron két hónapra lezárva,
hamarosan ismét leáll a villamosközlekedés egy hónapra. Részben ez a hozzáállás vezérelt engem és pár barátomat arra,
hogy létrehozzuk a Közlekedő Tömeg nevű civil szerveződést,
ahol ilyen és ehhez hasonló problémákkal is foglalkozunk.
(Erről bővebben olvashattok a Velvet A várost járó fiatalok próbálják újjáépíteni Budapest közlekedését című cikkében. – a szerk.)
A hűvösvölgyi helyzetről összefoglaló videót is készítettünk.
Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk
–Milyennek látod a budapesti tömegközlekedés jövőjét? Mi lesz 20 év múlva?
–Alapvetően optimista vagyok. Bízom benne, hogy a szemléletmód addigra megváltozik és a közösségi közlekedést méltó módon
fogják kezelni a város vezetői.
–Köztudott, hogy a 4-es metró egy 40 éves nyomvonalat követ. Mi a gond ezzel? Te merre vezetnéd?
–A 4-es metró jelenlegi formájában nem baj, hogy létezik. A probléma az, hogy a prioritási listában egyáltalán nem ennek kellett
volna következnie. A vonal Kelenföld és Kálvin tér közötti szakasza jól kihasznált, gyakori utazási irány.
A sűrű belvárosi megállókiosztás sem probléma. A baj az, hogy akkoriban ez az építkezés minden forrást felemésztett,
ha akartak sem tudtak volna másra költeni. Pedig mint azt említettem, számtalan hasznosabb dologra lehetett volna.
Ebből a pénzből tökéletesen fel lehetett volna újítani az akkoriban sokkal rosszabb állapotú járműparkot,
de több villamosfejlesztés is létrejöhetett volna belőle. Ha mindenképpen alagutat akartak fúrni,
jóval hasznosabb lett volna az M2-es metró és a gödöllői hév összekötése az Örs vezér terén, vagy az 5-ös metró kiépítése.
Ezek a már létező hálózat hiányosságain javítottak volna. Ha ragaszkodni kell ehhez az útvonalhoz,
értelmesebb lett volna egy úgynevezett S-bahn alagutat építeni Kelenföld és a Keleti pályaudvar közé, néhány föld alatti állomással.
Ennek segítségével a vonatok átszelnék a várost (ezáltal az országot is), és nem csak a fejpályaudvarokig közlekednének.
Külföldön erre számos példát lehet találni.
Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk
–Az 5-ös metrót merre kellene vezetni?
–Erre néhány elképzelés már létezik. Leginkább az „észak-déli regionális gyorsvasút” ötletét tudnám támogatni.
Ez a szentendrei (H5) hévet kötné össze a ráckevei (H6) és a csepeli (H7) hévvel a Belváros alatt.
Állomás létesülne például a Kálvin téren, az Astorián és az Oktogonnál.
Van olyan terv is,
ami a Nyugati pályaudvart elkerülve a Lehel téren építene megállót. A potenciális vasúti kapcsolatot tökéletesen nélkülözné,
ezzel semmilyen formában nem tudok egyetérteni. Ha már vasút: ebbe a vonalvezetésbe az esztergomi vasútvonal is bevonható lenne Aquincumnál.
–Hol áll a budapesti tömegközlekedés Európában? És világviszonylatban?
–Bár általában sokat szidják, Budapest tömegközlekedése nem számít elmaradottnak.
Ebben jelentős szerepe volt a 2010-2014 között erőteljesen működő BKK-nak,
ami végre arculatot adott a közösségi közlekedésnek és számos fejlesztést vitt véghez a forgalomirányítás,
utastájékoztatás és hálózatfejlesztés terén.
A hálózat sűrűségén például egyáltalán nincs mit szégyellni, sőt. Negatívum viszont az elektronikus jegyrendszer és a beléptetőkapuk teljes hiánya.
Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk
–Milyen tapasztalataid vannak külföldön?
–Külföldön a tömegközlekedést csak külső szemlélőként szoktam figyelni, mivel hobbimmal a családomon belül egyedül vagyok.
A rendszer országonként változik, mindenhol más dolog fejlettebb vagy fejletlenebb, mint nálunk.
–Olvastunk pár fejlesztési tanácsodról. Milyen eredményeid vannak?
–Szerepem van például a 91-es autóbusz kijelzőképének megváltoztatásában. Ahogy a mellékelt képen is látszik, már feltünteti,
hogy a Rózsadombon keresztül közlekedik. Ez különösen azoknak hasznos, akik a Margit körúton felszállva azt hinnék,
hogy a busz a villamossal azonos úton jut el a térre. Rengeteg utas szállt fel a járatra villamospótlások alkalmával,
akik helyismeretük hiánya miatt egy 20 perces rózsadombi kerülőt nyertek.
A felső kép a régi kijelzés illusztrációja.
Ha minden jól megy, hamarosan a metróhálózat összes jegykezelőjét magyar és angol nyelvű, piktogramos matricával látják el. Ez szintén az én javaslatom volt. Az ellenőrök mellett dolgozó diáktolmácsként megtapasztalhattam, hogy a külföldieknek a legnagyobb problémát a jegykezelős rendszer használata jelenti. Bízom benne, hogy ez a matricázás a segítségükre lesz majd. Sok lokális példát tudnék még említeni, cseréltettem már elhasználódott padlómatricát a Ferenciek terén, összefirkált menetrendtartót Óbudán, és segítettem a nemrég elkészült vonalhálózati térkép ellenőrzésében is. Ezek természetesen egyáltalán nem jöhettek volna létre a szakmában dolgozó ismerőseim nélkül, akik segítségét ezúton is köszönöm!
Bubi, 5-ös metró és a 118-as busz – Fónai Kendével beszélgettünk
–Melyik a kedvenc járatod? ☺
–Érzelmi szálak fűznek a kis forgalmú óbudai 118-as buszhoz. Ennek a járatnak tanultam meg először fejből az útvonalát.
Szerintem a 3-as metrónak van egy utánozhatatlan hangulata, de szívesen utazom a rendkívül egyedi fogaskerekűn is.
