|
|
|
Talán valamiféle aberráció lehet egyes embereknél, hogy szeretnek (egy)másra fegyvert fogni. Ezért vannak a piacon „lövöldözős” számítógépes játékok, ezért tudnak pisztolyt formázni kezükkel a kisgyerekek, és ebből élnek a paintballpályák üzemeltetői. Szerintem nem is rosszul.
Aki nem tudná, mi az a paintball, annak elmondom: ez egy manapság egyre elterjedtebb szórakozási forma, melyben a résztvevők festékgolyókat kilövő fegyverekkel vadászhatnak egymásra egy direkt erre a célra fenntartott területen. Nagyjából mi se tudtunk ennél többet, mikor elmentünk egy szentendrei paintball-pályára, hogy rég dédelgetett álmunkat valóra váltsuk. (Bizony, régóta vártuk/terveztük, hogy kedvelt/kevésbé kedvelt osztálytársainkra lövöldözhessünk! Mondom én, hogy aberráció:-), és a túlélőecsetes képzelgéseinket még nem is említettem:-))))
Képgaléria
Miután az előre megbeszélt időpont után 4 perccel 12 fős társaságunk megérkezett a helyszínre – egy néhai orosz laktanyához – egy röpke 40 perces szellemileg felkészítő táborozást ejtettünk meg a kapu előtt, mivel egy apró probléma miatt csak addigra érkeztek meg vendéglátóink.
Odabent aztán felgyorsultak az események: mindenki kapott egy, a csapatszínének megfelelő ruhát, majd védőmaszkot (gyakorlatilag az egyetlen tényleg sérülékeny testrész a paintball során a szem, így A MASZKOT SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM SZABAD LEVENNI!), és a hőn áhított fegyvert, majd egy gyors, de fegyelmezett szabályismertetés után megkezdődhetett a harc.
Négy és fél órán át, sötétedésig vadásztunk egymásra, és ez alatt akárki megízlelhette az ételfestéket, vagy hogy milyen, amikor 2 méterről fejbe lövik vagy épp mikor csapata egyetlen túlélőjeként fekszik egy árokban, miközben bekerítik. Sötétedéskor azonban abba kellett hagynunk, s ekkor kezdtük érezni apró sebeinket, amik hamarosan kék-zöld kör alakú foltokká váltak, valamint, hogy végtagjaink sajognak a fáradtságtól. Az adrenalinszint gyorsan leesik, a fáradtság elmúlik, a kék-zöld foltok is maximum pár napig tartanak ki, de az élmény maradandó (hisz ki ne emlékezne arra, mikor másfél méterről rászegezett puskával megadásra kényszeríti osztályfőnökét?:-)).
Aki tehát érez magában elég bátorságot, kedvet, hogy barátaival/barátain kultúrált, biztonságos módon kitöltse elfojtott agresszióját, de a sakkot már unja, és nem sajnál rá pár ezer forintot: fegyverbe! Csak így, biztonságosan, civilizáltan, aberráltan :-).
2026. március 9.
2026. február 28-án került sor a budapesti sakk diákolimpiára. Hét versenyzőnk állt rajthoz. Mindnyájan remekül, fegyelmezetten küzdöttek. Kötülük négyen jutottak be az országos döntőbe (2026. április 26., Budapest), ketten pedig érmet szereztek.
2026. január 20.
Gratulálunk az Apáczai 400 kihívás nyári fordulóját teljesítőknek. Továbbra is szeretnénk minél többeket ösztönözni a sportos életmódra, a futásra, gyaloglásra, ezért az őszi hónapokra is meghirdetjük az Apáczai 400 futó/gyalogos kihívást.
2025. szeptember 14.
Gratulálunk az Apáczai 400 kihívás nyári fordulóját teljesítőknek. Továbbra is szeretnénk minél többeket ösztönözni a sportos életmódra, a futásra, gyaloglásra, ezért az őszi hónapokra is meghirdetjük az Apáczai 400 futó/gyalogos kihívást.
2025. június 23.
Gratulálunk az Apáczai 400 kihívás tavaszi fordulóját teljesítőknek. Továbbra is szeretnénk minél többeket ösztönözni a sportos életmódra, a futásra, gyaloglásra, ezért a nyári hónapokra is meghirdetjük az Apáczai 400 futó/gyalogos kihívást. Június, július és augusztus hónapokban újra gyűjthetők a kilométerek.
2025. május 20.
400 éve született Apáczai Csere János. Az évforduló alkalmából a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum kezdeményezésére a futást, gyaloglást szeretők számára meghirdettük az Apáczai 400 kihívást.