Tízórai | Aktuális témák

Terepgyakorlat Erdélyben

2016. november 14. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 29., 09:06

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

Szeptember végén az erdélyi Sóvidéken jártunk terepgyakorlaton. Utunkat támogatta a Hungaropharma és gimnáziumunk mindkét alapítványa, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A résztvevők tollából következzen a három beszámolóból az első, a cikk végén található képgalériába pedig néhány fotót válogattunk be, melyeket Gál Ildikó, Garam Ágnes, Herczeg Móric és Nagy Csenge készítettek.

1. nap

Leutazás

A reggel hét órás gyülekező ellenére mindenki odatalált a Műcsarnok mögé, ahonnan a buszunk indult. Az út hosszúsága ellenére sem unatkoztunk, mivel rengeteg érdekességet láttunk. Ezek közül kiemelném az őszi kikericset és a „cigodákat”. Előbbi az általa termelt kolhicin nevezetű sejtosztódás-gátló anyagról nevezetes. A „cigodákról” meg helyettem inkább beszéljenek a képek.


„Cigoda”
Forrás: nyugat.hu


„Cigoda”
Forrás: nyugat.hu

Megérkezésünk után megismerkedtünk helyi vezetőnkkel, Hunorral, és bejártuk Szováta fürdőnegyedét éjszaka.

2. nap

Első körben most is Szováta volt a célunk, hogy a sötétben és félig alva megszerzett információkat kibővítsük. Megtekintettük az egykori marosvásárhelyi polgármester, Bernády György által felújíttatott villákat, melyekre a faszerkezet és a szecessziós stílus jellemző. Ugyan a szocialista időkben államosították, majd a 80-as, 90-es években lelakták ezeket, még mindig nagyon szépek a házak.


Régen…


…és most

Medve-tó és a Sós-tavak

A Sós-tavak a Kárpát-medence alatt lévő sóréteg Kárpátokon felgyűrődött végén alakultak ki. Ebből következnek különleges tulajdonságai is. Legfontosabb ezek közül a heliotermia. Ezt a jelenséget először Kalicsinszky Sándor fizikus írta le. A lényege, hogy a sűrűbb sós vízen csak átfolyik a hidegebb édesvíz, nem keveredik vele, viszont szigeteli és így a Nap akár 80 °C-ra is felmelegítheti az alsóbb vízrétegeket.


A heliotermia

A másik különlegesség a tavak alján felgyülemlett szerves iszap. Ennek mindenféle gyógyhatása van, a 20. század elejétől főleg a női meddőség gyógyítására használják.

A tavak legnagyobbja és leghíresebbje a Medve-tó. Ez, a közhiedelemmel ellentétben nem az alakjáról, hanem a belé ömlő Medve-patakról kapta a nevét. Átlagos sótartalma 21% körül van, de ez évente változik. Sajnos az elmúlt években a rengeteg turista miatt annyira megkavarodott a tó vize, hogy mára már sótartalma és hőmérséklete is jelentősen lecsökkent. Különlegessége még az, hogy keletkezésének idejét is pontosan tudjuk: 1875. május 25-én, 11.00-kor szakadt be az a víznyelő, mely addig a Medve-patakot vezette el.

A Sós-tavak élővilága

A különleges életkörülményekhez kevés élőlény tudott alkalmazkodni. Őket halofileknek vagy halofitáknak nevezzük. Legjellemzőbb ilyen állat a sórák (Artemia salina), melynek jellemző színéről a Vörös-tó is kapta a nevét. A növények közül érdemes megemlíteni a sószorosi sziksófüvet (Salicornia herbacea), és a sziki őszirózsát (Tripolium pannonicum).


Sórák


Sziksófű


Sziki őszirózsa

A napot székely nyelvtanulással zártuk, ahol megtudhattuk, hogy mi az a nyelvjárásgyűjtés, mit jelent a garádics, vagy a surmó, de a székely-activity is feldobta az estét.

3. nap

A mai nap a városnézésé volt. Elsőként Parajdot látogattuk meg, ami a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányája. Bár ma már a legnagyobb tárnák meg vannak nyitva a látogatók előtt, még mindig bányásznak a mélyebben fekvő részeken, főleg ipari (pl. útszórásra való) sót. A látogatható részek a levegő gyógyhatása miatt népszerűek. Légúti megbetegedésekre ajánlott, ezért a bánya egy részén sportközpontot alakítottak ki. A következő megálló a Sószoros volt a bánya hátában. Itt megkóstolhattuk a már fent említett sziksófüvet is. Miután végigjártuk a völgyet, elindultunk Korondra. Itt az Ilyés-Vészti műhelyt látogattuk meg. Megnéztük a különböző munkafolyamatokat, mint például korongozás, festés, vagy vízjelezés. Útközben még megnéztünk egy borvízforrást is, ami magas vastartalmáról és szénsavasságáról híres.


A parajdi bánya egyik tárnája


Az Ilyés műhely kirakata


Székelyudvarhely, a „Vasszékely”

Székelyudvarhelyen megtekintettük a Szoborparkot, a Vasszékelyt, és bementünk Erdély legjobb cukrászdájába is, az Alexandrába. Hazafelé menet még Orbán Balázs sírját, és az ott található székelykapu-múzeumot is megnéztük, ahol a legidősebb már majdnem 200 éves volt (1818-ban épült).

4. nap

Utolsó erdélyi napunkat túrázással töltöttük. A cél a Bekecs-tető volt, ami a környék egyik legmagasabb pontja, eléri az 1080 métert. Az oda-vissza összesen 20 km hosszú túra apropója a véletlenül pont ugyanarra a napra eső Bekecs-emléktúra volt, ami a sóvidékiek és a nyárádmentiek megemlékezése azokról a magyarokról, akik 100 évvel ezelőtt, 1916 őszén megállították az ellenség betörését először erdélyi területen.

Mire a túrából visszaértünk, mindenki elfáradt, úgyhogy a hazaút (a néha-néha előforduló hangos zenétől eltekintve) zavartalan volt.


Képgaléria

Falus Márton

Kapcsolódó cikkek

Erdélyi rege
A SÓszorosi szikSÓfű nyomában












Legutóbbi cikkeink a rovatban

2025-ben is folytatódnak az ESERO Hungary programok

2025. január 21.

A Klímadetektívek projekt keretében diákcsapatoknak kell azonosítaniuk egy helyi éghajlati problémát, melyet műholdfelvételek segítségével megvizsgálnak, majd javaslatot kell tenniük az adott probléma nyomon követésére vagy enyhítésére.

Célba jutott cipősdobozok

2024. december 21.

Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.

50. jubileumi Kárpát-medencei disputaverseny az Apáczaiban

2024. november 19.

Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.

Akkor és most – 1956 és 2024

2024. október 23.

Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.

Német-magyar művészeti projekt: Raszler György megnyitóbeszéde

2024. október 15.

Raszler György tanár úr a német-magyar művészeti projekt kiállításmegnyitójára írt szövegét alább olvashatjuk.