×
Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!
„4th and Goal.” Negyedik down. A támadók utolsó esélye arra, hogy pontot szerezzenek. Mert 10 yardra vannak a gólvonalunktól. És ez nagyon kevés.
A támadók lassan kezdenek felsorakozni az összecsapás vonalánál. Először a snapper érkezik, lehajol, megmarkolja a labdát, majd felveszi azt a pózt, amiről mindenki tudja, ő már készen áll a következő összecsapásra.
Lassan felzárkóznak mellé a pillérek és szerelők, majd a szélsők.
Mi is felállunk velük szemben és találgatjuk a stratégiájukat: Ez a negyedik downjuk. Épp ezért várható lenne a kapura rúgás. De mi mégse hisszük, hogy ezzel próbálkoznának.
Reméljük, hogy előre se indíthatják a labdát, mert nem engedjük a szélső elfogókat előre futni. Így azt érezzük, megpróbálják becsempészni a labdát, vagy erővel bevinni. Ezért a védők inkább hátrafelé lépkednek. Lassan, de biztosan.
Utolsóként érkezik Tamás, a támadók irányítója. Körbenéz, majd beáll a snappere mögé. Mindenki mozdulatlanul várja a támadás kezdetét.
A támadókat figyeljük, szinte halljuk a képzeletbeli órát, ami a támadók 25 másodpercét számlálja vissza. Közben kezdem elfelejteni, hogy a jobb térdem nagyon fáj.
Tamás utoljára körbenéz, majd egy „Most!” kiáltással indítja a downt.
A snapper rögvest hátraadja a lábai között a labdát, amivel Tamás pár lépést tesz hátrafelé.
A vonaltámadók a vonalvédőknek feszülve próbálják őket feltartani. Védik az irányítójukat. Tamás közben figyeli, hogy tudja-e indítani a labdát előre.
De a védőink jól blokkolják a szélső elfogókat: nem jutnak át az összecsapás vonalán. Nincs szabad ember. Tamást ekkor eléri az egyik védőnk, de nem tudja szerelni, sőt, le is csúszik róla.
Vagy Tamás bújik ügyesen ki a fogásából. Nem lehet tudni, de nem is fontos. Mert észrevesszük, hogy rés keletkezik a védelmünk jobb oldalán.
És ezt Tamás is látja és már tör is előre a pálya bal oldalán. Vészesen fogynak a yardok, és senki sem tudja őt megfogni. Én a gólvonalunkon állok ekkor.
Tudom, hogy csak nekem van némi esélyem arra, hogy szereljem őt. Épp ezért a pálya bal széle felé kezdek futni teljes erővel.
Tamás látja, hogy még a gólvonal előtt fogunk ütközni, ezért kockáztat. Talán egyszerre vetődünk előre: ő a gólvonal felé, én pedig őfelé. Sajnos elvétem egy cseppet, mert átugrok Tamás felett, aki lapos ívű ugrásával alám kerül.
Érzem, hogy ütköztünk. Én arccal előre érkezek a fűre. Tamást nem látom, mert valahol mögöttem van.
Gyorsan és figyelmetlenül fordulok meg. Erős fájdalmat érzek a jobb térdemben. Valamibe beüthettem — gondolom. Ekkor észreveszem Tamást, aki a földön hasal kinyújtott kezekkel, amivel a labdát tartja. A gólvonalunk mögött. Touchdown.
Próbálok felállni, de nem megy. Fáj a térdem. Tamás ekkor a hátára fordul és megszorítja a fejét. Most már tudom, mibe ütöttem be a térdem: Tamás fejébe.
Jópár perc telik el, mire mindketten fel tudunk állni. Kicsit összeszedjük magunkat, majd lassan és meggyötörten a 2 yardos vonal közepéhez sétálunk. Vagy vánszorgunk. Hogy folytassuk a játékot…
Mi elkövettünk egy nagyon durva hibát, amit a támadók irányítója azonnal ki is használt. Egy profi, gyönyörű támadással!
Tóth Attila
400 éve született Apáczai Csere János. Az évforduló alkalmából a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum kezdeményezésére a futást, gyaloglást szeretők számára meghirdetjük az Apáczai 400 kihívást.
Weiczner Petra (8.D osztályos tanuló) az akrobatikus rock and roll tánc sportban a QUEEN (Rock and Magic SE) girls nagyformációs csapatának tagjaként több nemzetközi eredményt is elért.
A Túrakör tagjaival a téli szünetben két hegység legmagasabb csúcsát is meghódítottuk.
Képek szöveg nélkül.
Zhang Boglárka (7.C) több aranyérmet is szerzett a jégen az utóbbi hónapokban, ezek közül arról a kettőről szeretnénk beszámolni, melyekre a leginkább büszke.