Nagyszünet | Máshol

Irish system

2004. március 18. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

2003 januárjában költöztem ki a családommal Írországba, azelőtt én is az Apáczaiban tanultam. Tóth Attila Tanár Úr kérésére az itteni iskolák rendszeréről fogok írni egy kicsit.

A Magyarországon is hamarosan bevezetendő oktatási rendszer (vizsgarendszer) egyáltalán nem bonyolult vagy durva. Az egyedüli kellemetlen része az, hogy egyetlen vizsgán múlik a diákok jövője; ha a matek vizsgák napján éppen fáj a fejed, vagy bal lábbal keltél ki az ágyból, akkor oda az egyetem… Persze ez nem ilyen egyértelmű, mert bár tényleg nincs második lehetőség, a vizsga színvonala nem olyan magas, mint például egy mostani érettségié.

A vizsgák általában három héten át tartanak június elejétől, naponta két időpontban, egyenként két és fél-három órán keresztül. A feladatsorokban meg van adva, hogy hány kérdést kell megválaszolni az összesből, ami nagyot lök az eredményeken, hiszen mindenki azt a feladatot oldja meg, amelyik neki jobban tetszik. Maguk a vizsgák nem nehezek, csupán iszonyatos sokat kell írni, ahhoz képest, hogy mennyi ideje van a diákoknak.

Felvételi az egyetemekre nem létezik; az érettségi eredményeitől függ, hova vesznek föl. Automatikusan a hat legjobban sikerült tantárgyát nézik mindenkinek, amelyekből összesen 600 pont jöhet össze. Ehhez az kell, hogy a tanult tantárgyakból hat vizsga 90%-osnál jobban sikerüljön. Hát igen. Ez elég ritka.

Az egyes egyetemeknek különböző elvárásai vannak, attól függően, hogy mennyire menő helyek. A Trinity College orvosi szakára tavaly 570 volt a ponthatár, amit meglehetősen nehéz elérni. Általában persze nem ilyen magasak a ponthatárok, a jobb szakok 400 és 500 között lebegnek valahol, beleértve a legnevesebb egyetemeket is, mint a Trinity, DCU, UCD, vagy a DIT. Valamiért az összes egyetemet mozaikszóvá képzik; ennek folytán lett híres Írországban a TIT, ami a Tallaght Institute of Technologyt rövidíti…

Az a lehetősége is megvan az embernek, hogy saját idegen nyelvéből tegyen érettségit, amely teljesen egyenértékű bármely másik vizsgával. Sajnos a magyart még nem tették fel a listára, de japánból, oroszból például már jópáran kaptak 100%-ot, mivel anyanyelvűek voltak az illetők.

Tévhit az, hogy az írek nem tudnak tanulni, vagy hogy a legkisebb mértékben is sötétek. A tanítási rendszer egészen máshogy épül fel, mint Magyarországon. A gimnáziumok alapból hat évig tartanak, nem lehet négyévesbe menni. Az első három évben mindenféle tantárgyat tanulnak, amelyek nagy részéből a harmadik év végén levizsgáznak. A „mindenféle tantárgyba” beletartozik például az elsősegély (csak párhetes kurzus, ebből nincs vizsga).

A negyedik évet Transition Year-nek hívják. Ez az átmeneti év arról szól, hogy különböző munkahelyeket kipróbálva, sok tapasztalatot szerezve, eldöntik a diákok, hogy az utolsó két évben milyen tantárgyakat szeretnének tanulni. Ezekből kell majd később érettségizni. Sajnos kategóriákba vannak sorolva a tantárgyak, és így nem lehet bizonyos két tantárgyat egyszerre tanulni. Például, ha valaki fizikát tanul, akkor nem lehet történelme, csak ha faktra jár, de hát kinek van arra ideje az érettségi előtt? Ráadásul eleve 9 tantárgylehetőség van, amiből úgyis csak a hat legjobb számít. Éppen ezért a többség (pl. én is) csak 7 tantárgyat tanul. Van, aki csak hatot, de az már rizikó.

Az utolsó két év azzal telik, hogy készülnek a vizsgákra. Mindent annak alapján tanulnak, hogy mit kérdezhetnek majd az érettségin. Ezzel kapcsolatban baromi szigorúak a tanárok; mindenkinek elő van írva, hogy pontosan mit kell tanítani.

És, ha már az itteni rendszerről beszélek, vétek lenne kihagyni a mindenkit felvidító decemberi (karácsonyi) és májusi (nyári) vizsgákat. A másfél hétbe sűrített vizsgák sorozata valójában csak arra való, hogy felkészítsen majd az érettségire; azon kívül az eredmények nem számítanak be sehova, csupán az iskola jegyzi fel őket.

A szünetekről csak annyit mondanék, hogy az év szeptember elejétől május végéig tart. Szeptember-december az első harmadév, aminek a felénél van egy egyhetes „midterm break”. A karácsonyi szünet mindig kéthetes. Január-húsvét a második félév; február közepén jön a következő midterm break. A húsvéti szünet is mindig kéthetes. Aztán másfél hónap, és itt a nyár.:)

Az idő gyorsan telik, és már én is csak három hónapig élvezhetem ezt a kellemes időbeosztást, aztán jöhet az érettségi, az egyetem. Remélem, ezt a kis összefoglalót hasznosnak találjátok a későbbiekben vagy akár most is.

Üdvözlettel,

Matyi (Pethő Mátyás)












Legutóbbi cikkeink a rovatban

Nyílt nap a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán

2024. február 8.

2024. március 1-jén 14 órától ismét lehetősége nyílik a felsőbb éves diákoknak ellátogatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre egy különleges bemutatóra.

Január 26.: Nyílt Nap az ELTE Informatika Karán

2024. január 23.

2024. január 26-án a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar Nyílt Napot tart.

Újra személyes jelenléttel tart nyílt napot az ELTE Informatikai Kara

2023. október 25.

2023. október 27-én a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar hosszú idő után újra személyes jelenléttel tart nyílt napot.

Betekintés a polimertechnika tanszék kulisszái mögé

2023. március 9.

Nagy szeretettel hívjuk a diákokat a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre Egyesület programjára, melyet 2023. április 3-án tartunk a BME kampuszán.

Vissza a természethez! – versíró pályázatot hirdet a Starbucks

2023. február 20.

Vissza a természethez! – mi jut eszedbe a természetről? Mondd el versben és oszd meg a nyilvánossággal!