×
Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!
Az Olt mentén elterülő barcasági kis települést nagy szülötte, Apáczai Csere János (1625-1659) tette híressé.
A ma már Brassó megyéhez tartozó kis falu – 560 méter tengerszint fölötti magasságban a Fekete-hegy lábánál fekszik – neve apácakolostorra utal,
bár tárgyi bizonyíték nem támasztja alá, hogy valaha lett volna.
Egy 1427-es írás bizonyítja egy középkori templom létét, mely a brassói Domokos-rendiek dékánságához tartozott.
A középkorban még katolikus hívek a XVIII. századtól lutheránus vallásra tértek, és megalakult az apácai ágostai helvét evangélikus egyházközség.
1794-ben tűzvész pusztította el a falu építményeit. Ezután újjáépítették.
1806-ra a falu temploma is elkészült. Az 1838-as természeti katasztrófa következtében a tornyot újra kellett építeni.
A templom megvédése érdekében kőfallal vették körül (1850).
A „Hegymege” oldalában a temető hírességei a vidék sajátos faragású, különlegesen szép motívumokat ábrázoló kopjafák.
Apáca központjában – neve „Nagyszer” – található az iskola, melynek falán a nagy szülött, Apáczai Csere János emlékére elhelyezett emléktábla,
előtte alakját megmintázó szobor áll – a XVII. század legnagyobb magyar pedagógusegyénisége, a magyar művelődéstörténet magvetője és iskolánk névadója.
A házsongárdi temetőben nyugszik, Áprily Lajos így idézte alakját:
„…a vasárnap délutáni csendben
Nagyon dalolt a név zenéje bennem.
S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem…”
Apáczai Csere János szobra mellett áll egy másik nagy szülött, Bartalis János emlékére felállított kopjafa:
„…Itthon vagyok.
Az elröppent fecske visszaszáll,
nézi a régi fészket…”
Ma is egyedülálló népszokás az apácai kakaslövés. Ez a hagyomány a Feketevár történetéhez köthető.
Egykor az Olt völgyének védelmében jelentős szerepet játszott.
A legenda szerint a török-tatár fosztogatások idején az ellenség felégette a falut.
A lakosság a Feketevárba menekült. A gyújtogatók a vár mellett hagyták volna el az elégetett maradványokat,
mikor a várfalon belül megbúvók egyetlen kakasa elszabadult rejtekéből, s szárnyait csattogtatva kukorékolt.
Az áruló jelre az ellenség megtámadta a várat. Ettől kezdve a nép bosszúja a kakasra irányult:
vasvillára kötötték az élő kakast, majd megcélozva azt, megölték.
Később az élő állatot felváltotta a céltáblára festett kakas.
Azóta minden évben, mikor a „Hegyparragán” ébred a természet (húsvétkor),
kakasos céltáblákat állítanak sorba és nyílpuskával céloznak a fiatalok.
Ezzel nemcsak magukat szórakoztatják, hanem idegenforgalmi látványosságnak is számít.
A győztes kakaslövőt ünnepelve vidám lakoma zárja a napot.
Ferencz Hajni
Az ELTE Informatikai Kar idén is színes programmal várja az informatika iránt érdeklődő középiskolás lányokat.
Generációk egymás közt – mi jut eszedbe erről a témáról? Mondd el versben és oszd meg a nyilvánossággal!
2024. március 1-jén 14 órától ismét lehetősége nyílik a felsőbb éves diákoknak ellátogatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre egy különleges bemutatóra.
2024. január 26-án a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar Nyílt Napot tart.
2023. október 27-én a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar hosszú idő után újra személyes jelenléttel tart nyílt napot.