|
|
Az advent szó latin eredetű, jelentése megérkezés (az Úr érkezése), eljövetel. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete pedig András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap.
Mint minden ünnephez, az adventhoz is tartoznak hagyományok, hiedelmek. Régen az ünnep kezdetét harangszó jelezte éjfélkor, a vallásos emberek ilyenkor szigorú böjtöt tartottak, falun pedig hajnalban misékre jártak, amit roráténak hívtak, utána pedig az emberek együtt reggeliztek. A régi adventi hagyományokhoz tartozik még Borbála (december 4.), Miklós (december 6.) és Luca (december 13.) napja is.
Szent Borbálát a legenda szerint kereszténységéért lefejezték. A lányok pártfogójuknak tekintették, és ezen a napon a cseresznyefa ágát vízbe tették, ha karácsonyra kivirágzott, az házasságot jelentett. Szent Miklós püspök történetét szerintem mindenki ismeri, erről egy külön cikk is található a Meridiánon. Szent Luca napja az év legrövidebb napja. Ekkor a fiatal, eladósorban lévő lányok 13 darab papírra felírtak 13 különböző férfinevet, majd minden nap kidobtak egyet, és az utolsó papíron szereplő név jelentette a leendő férj nevét.
Az adventnak szimbólumai is vannak. Színei a violaszín vagy lila, amely az összeszedettség, a fegyelem és a bűnbánat színe. Talán az egyik legfontosabb szimbólum mégis az adventi koszorú. Egy hamburgi evangélikus lelkész, Johann Hinrich Wichern otthonából származik, aki egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A koszorú hagyomány szerint kerek, mert a kerekség az örökkévalóságot jelképezi. A koszorú alapanyaga az örökzöld növény (fa, hajlékony vessző, esetleg szalma), melyet mohával vagy fenyőágakkal díszítenek, és elengedhetetlenek a szalagok, tobozok, műhó, szárított narancs vagy citrom, és persze a 4 gyertya: 3 lila és 1 rózsaszín (ez utóbbi a harmadik vasárnapra jut, ez az öröm színe, amely az Úr közelgő eljövetelére figyelmeztet). A négy gyertya a hit, a remény, a szeretet és az öröm szimbóluma is egyben.
Advent
Az egyik adventi gyertyagyújtással kapcsolatos mítosz szerint minden vasárnap, amikor gyertyát gyújtunk, angyalok szállnak a Földre. Ezek az angyalok segítenek minket, hogy eredményes legyen a karácsonyra való várakozás.
Az adventi szimbólumok közé tartozik még a naptár is. Állítólag egy leleményes édesanya találta ki kisfiának az adventi naptár alapötletét, hogy a gyermek tudja, hányat kell még aludni karácsonyig. A naptárnak sokféle változata létezik: készítik fából, papírból, hol bibliai idézeteket tesznek az ablakok mögé, hol pedig csokit vagy bonbont.
2024. december 21.
Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.
2024. november 19.
Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.
2024. október 23.
Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.
2024. október 15.
Raszler György tanár úr a német-magyar művészeti projekt kiállításmegnyitójára írt szövegét alább olvashatjuk.
2024. október 13.
Múlt héten lezajlott egy cserediák program, melynek keretében 15 német diák utazott országunkba, Rimbach városából. A németek tanára (Gabriel Grüss) által nyert EU-s pályázatnak köszönhetően 1 hetet töltöttek itt és alkottak közösen az apáczais tanulókkal. Az átaluk készített művek a 3. emeleten kerültek kiállításra, Közös európai értékeink címmel.