Mint az elmúlt években, idén is megszervezték a síelés szerelmesei a sítábort. Erről a fantasztikus egy hétről mesélnénk pár mondatban.
Január 24-én hat órakor indultunk a Batthyány térről két busszal a sítáborba. Háromszori rövid pihenő után este, amikor megérkeztünk, beosztották a szállodásoknak a szobákat, az apartmanosok pedig lementek busszal az apartmanokba. Én egy szép kétágyas szobába kerültem Violával.
Képgaléria
Másnap reggel háromnegyed kilenckor akartunk indulni az andalói sípályára, félórás késéssel meg is érkeztünk. Már reggel mindenki megkapta a bérletét, így szabadon síelhettünk egész nap a Paganellán. A három kezdőt a tanárok tanították, a többiek pedig kisebb-nagyobb csoportokban síeltek. Délután fél ötig kellett leérni a parkolóba, ahonnan a bakancsoktól megszabadulva buszoztunk vissza Molvenóba, a szállásra. A svédasztalos reggeli és vacsora nagyon finom volt, este pedig az ebédlő előtt kártyáztunk vagy játszottunk valamit.
Egész héten néha kicsit szeles, de szép időben síeltünk. Délelőttönként Violával síeltem, aki hozzám képest kezdő síelő, de úgy látom, hogy sokat fejlődött az egy hét alatt. Délutánonként a nővérem síiskolájával síeltem és beszáguldoztuk az összes pályát, nem kis riadalmat okozva a békés síelők között. Végül is nem ütöttünk el senkit, magunk se estünk, csak egyet-kettőt.
30-án, szombaton pedig egy hosszú út után – miután az osztrák rendőr kisfia a busz minden oldalával lefényképezkedett ellenőrzés címén –, megérkeztünk Budapestre a Batthyány térre. Mindannyian jól éreztük magunkat és reméljük, hogy jövőre is részt vehetünk egy ugyanilyen szép sítáborban.
Köszönjük a szervezést Mórocz Zoltán és Raszler György tanár uraknak.
