×
Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!
Február 25-én a kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk.
Mi a kommunizmus?
Szélsőbaloldali mozgalom és ideológia a XX. században. A marxista elmélet szerint a kapitalizmust felváltó társadalmi-gazdasági rendszer,
olyan osztály nélküli társadalom, amelyben a termelési eszközök köztulajdonban vannak, megvalósul a teljes társadalmi egyenlőség,
és a javak elosztásában a „mindenki képességei szerint dolgozik, és a megtermelt javakból szükségletei szerint részesül” elv érvényesül.
A kommunista mozgalmak képviselői úgy gondolták, ezt a társadalmi rendszert a proletárdiktatúra bevezetésével lehet létrehozni.
proletárdiktatúra: a munkásosztály diktatúrája, a gyakorlatban a hatalmat megszerző kommunista párt diktatúrája.
A kifejezést Karl Marx a francia szocialistáktól vette át, és a proletárdiktatúrát az osztály nélküli,
elnyomástól mentes társadalomhoz vezető fejlődés átmeneti állomásának tekintette. A gyakorlatban a proletárdiktatúra gyakran hatalmi visszaélések,
az állampolgárok ellen elkövetett erőszakos cselekedetek képében manifesztálódott, ez volt a vörösterror.
vörösterror: a forradalom győzelméért, illetve védelme érdekében alkalmazott erőszak, terror. Célja a forradalom ellenzőinek megfélemlítése,
üldözése, megsemmisítése. Magyarországon a Tanácsköztársaság idején alkalmazták először, például a parasztság ellen.
Mikor volt Magyarországon?
Magyarországon először 1919 tavaszán vették át a hatalmat a Kun Béla által vezetett kommunisták, az általuk létrehozott Tanácsköztársaság azonban még abban
az évben megbukott. Rövid uralmuk alatt is százak vesztették életüket a vörösterrorban.
A második világháború végét (1945) követően a kommunisták egyre jelentősebb hatalmat szereztek Magyarországon. Bár választást nem nyertek,
a szovjet Vörös Hadsereg jelenléte biztosította számukra a kormányzati pozíciókat, míg végül 1949-ben nyílt diktatúrát vezettek be Rákosi Mátyás vezérletével.
Az ötvenes évek kemény diktatúrája az 1956-os forradalomhoz vezetett, melynek hatására később sok tekintetben enyhébb,
az úgynevezett „puha diktatúra” időszaka következett, a demokráciára azonban 1989-ig várnia kellett a magyaroknak.
Miért pont ma, február 25-én emlékezünk az áldozatokra?
1947-ben ezen a napon vették őrizetbe a szovjet hatóságok Kovács Bélát, az akkor koalícióban kormányzó Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát,
hogy aztán a Szovjetunióba hurcolják. Ezt megelőzően a kommunista befolyás alatt álló belügyi szervek vádolták államellenes összeesküvéssel.
A koncepciós eljárás célja az volt, hogy segítse a kommunista hatalomátvételt, azonban az országgyűlés nem volt hajlandó felfüggeszteni
Kovács Béla mentelmi jogát a nyilvánvalóan hamis vádak miatt, így Rákosiéknak drasztikusabb eszközökhöz folyamodtak: a Magyarországot megszállás alatt
tartó Szovjetunióhoz fordultak segítségül, melynek eredményeképp a szovjetek végül elhurcolták a főtitkárt.
Ez az esemény egyértelművé tette, hogy a második világháborút követő közvetlen időszakban a demokratikus Magyarországról szőtt álmok végleg szertefoszlottak,
a kommunista diktatúra bevezetése csak idő kérdése. E nagy formátumú politikus, és egyben a magyar demokrácia sorsának megpecsételődése lett a
kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Kik az áldozatok?
A kommunizmusnak nem csupán halálos áldozatai voltak. A kitelepítettek sokasága, a szétszakított, vagyonukból kiforgatott családok is megszenvedték a diktatúrát,
csakúgy mint a munkatáborokba internáltak vagy a megkínzott, megfenyegetett, koncepciós perek áldozatává lett emberek. Sokan munkájukat vesztették vagy pályájuk,
továbbtanulásuk vált lehetetlenné. Az ügynökhálózat, a besúgórendszer a kis közösségek bizalmi kötelékeit tépte szét, ami rendkívüli,
máig ható morális problémát okozott a társadalomban.
Nehéz pontosan megbecsülni, hány halálos áldozatot szedett a kommunizmus világszerte, egyes becslések nagyjából 100 millió áldozatról beszélnek.
Olvass Kovács Béláról a Rubicon cikkében!
Töltsd ki a rövid kvízt és nyerj apáczais relikviákat! A teljes nevedet add meg kitöltéskor!
Az idei tanévben az Apáczai-emlékérmet Salga Imre kapta. Az alábbiakban a díjazott méltatását olvashatjátok Hubai Kata tollából.
A Klímadetektívek projekt keretében diákcsapatoknak kell azonosítaniuk egy helyi éghajlati problémát, melyet műholdfelvételek segítségével megvizsgálnak, majd javaslatot kell tenniük az adott probléma nyomon követésére vagy enyhítésére.
Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.
Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.
Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.