×
Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!
Február 25-én a kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk.
Mi a kommunizmus?
Szélsőbaloldali mozgalom és ideológia a XX. században. A marxista elmélet szerint a kapitalizmust felváltó társadalmi-gazdasági rendszer,
olyan osztály nélküli társadalom, amelyben a termelési eszközök köztulajdonban vannak, megvalósul a teljes társadalmi egyenlőség,
és a javak elosztásában a „mindenki képességei szerint dolgozik, és a megtermelt javakból szükségletei szerint részesül” elv érvényesül.
A kommunista mozgalmak képviselői úgy gondolták, ezt a társadalmi rendszert a proletárdiktatúra bevezetésével lehet létrehozni.
proletárdiktatúra: a munkásosztály diktatúrája, a gyakorlatban a hatalmat megszerző kommunista párt diktatúrája.
A kifejezést Karl Marx a francia szocialistáktól vette át, és a proletárdiktatúrát az osztály nélküli,
elnyomástól mentes társadalomhoz vezető fejlődés átmeneti állomásának tekintette. A gyakorlatban a proletárdiktatúra gyakran hatalmi visszaélések,
az állampolgárok ellen elkövetett erőszakos cselekedetek képében manifesztálódott, ez volt a vörösterror.
vörösterror: a forradalom győzelméért, illetve védelme érdekében alkalmazott erőszak, terror. Célja a forradalom ellenzőinek megfélemlítése,
üldözése, megsemmisítése. Magyarországon a Tanácsköztársaság idején alkalmazták először, például a parasztság ellen.
Mikor volt Magyarországon?
Magyarországon először 1919 tavaszán vették át a hatalmat a Kun Béla által vezetett kommunisták, az általuk létrehozott Tanácsköztársaság azonban még abban
az évben megbukott. Rövid uralmuk alatt is százak vesztették életüket a vörösterrorban.
A második világháború végét (1945) követően a kommunisták egyre jelentősebb hatalmat szereztek Magyarországon. Bár választást nem nyertek,
a szovjet Vörös Hadsereg jelenléte biztosította számukra a kormányzati pozíciókat, míg végül 1949-ben nyílt diktatúrát vezettek be Rákosi Mátyás vezérletével.
Az ötvenes évek kemény diktatúrája az 1956-os forradalomhoz vezetett, melynek hatására később sok tekintetben enyhébb,
az úgynevezett „puha diktatúra” időszaka következett, a demokráciára azonban 1989-ig várnia kellett a magyaroknak.
Miért pont ma, február 25-én emlékezünk az áldozatokra?
1947-ben ezen a napon vették őrizetbe a szovjet hatóságok Kovács Bélát, az akkor koalícióban kormányzó Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát,
hogy aztán a Szovjetunióba hurcolják. Ezt megelőzően a kommunista befolyás alatt álló belügyi szervek vádolták államellenes összeesküvéssel.
A koncepciós eljárás célja az volt, hogy segítse a kommunista hatalomátvételt, azonban az országgyűlés nem volt hajlandó felfüggeszteni
Kovács Béla mentelmi jogát a nyilvánvalóan hamis vádak miatt, így Rákosiéknak drasztikusabb eszközökhöz folyamodtak: a Magyarországot megszállás alatt
tartó Szovjetunióhoz fordultak segítségül, melynek eredményeképp a szovjetek végül elhurcolták a főtitkárt.
Ez az esemény egyértelművé tette, hogy a második világháborút követő közvetlen időszakban a demokratikus Magyarországról szőtt álmok végleg szertefoszlottak,
a kommunista diktatúra bevezetése csak idő kérdése. E nagy formátumú politikus, és egyben a magyar demokrácia sorsának megpecsételődése lett a
kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Kik az áldozatok?
A kommunizmusnak nem csupán halálos áldozatai voltak. A kitelepítettek sokasága, a szétszakított, vagyonukból kiforgatott családok is megszenvedték a diktatúrát,
csakúgy mint a munkatáborokba internáltak vagy a megkínzott, megfenyegetett, koncepciós perek áldozatává lett emberek. Sokan munkájukat vesztették vagy pályájuk,
továbbtanulásuk vált lehetetlenné. Az ügynökhálózat, a besúgórendszer a kis közösségek bizalmi kötelékeit tépte szét, ami rendkívüli,
máig ható morális problémát okozott a társadalomban.
Nehéz pontosan megbecsülni, hány halálos áldozatot szedett a kommunizmus világszerte, egyes becslések nagyjából 100 millió áldozatról beszélnek.
Olvass Kovács Béláról a Rubicon cikkében!
Töltsd ki a rövid kvízt és nyerj apáczais relikviákat! A teljes nevedet add meg kitöltéskor!
2025. május 31-től június 6-ig 45 diákunk vett részt 5 különböző évfolyamról (7-11. évfolyam) az ausztriai Salzkammergut régiójában megszervezett német nyelvi táborban. A tábor célja az volt, hogy lehetőséget nyújtsunk diákjainknak arra, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák a német nyelvet, valamint életszerű szituációk és anyanyelvi tanárok által megtartott tanórák révén fejlesszék nyelvtudásukat. A nyelvfejlesztés mellett szerettük volna, hogy kulturális tekintetben is élményeket szerezzenek diákjaink, így a programok megszervezésekor ezt a szempontot is figyelembe vettük.
Az idei terepgyakorlat során a Tátra varázslatos világába nyertünk bepillantást. Szlovákia és Lengyelország határvidékén, a Tátrai és a Pieninek Nemzeti Parkok területén végeztünk terepi megfigyeléseket és vizsgálatokat. Szállásunk a festői Poronin településen, a barátságos Willa Anna Panzióban volt, a Zakopanéhoz közeli hegyek ölelésében.
A 2024/2025-ös tanévben először került megszervezésre egy kirándulás Ausztriába a németet tanuló diákok számára. A kiránduláson részt vett diákoknak nemcsak az osztrák városokban adatott lehetőségük a nyelv gyakorlására, hanem délutáni tanfolyam keretében is gyakorolhattak.
A Pamela Anderson Band 2025. június 11-i koncertje képekben.
A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává.