|
|
2020. június 4. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:36
Éppen ma 100 éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedő, bízó,
sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól.
Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre, eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott, és az égen csak a vérveres fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket. Egyelőre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket.
Még a nyomukat is. [
]
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. [
]
Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak és sokan átkozódni is. És sokan álmodozni és sokan megtanultak sírni is,
de a legtöbben a vizeket néztük, a mi vizeinket, akik harsogva sietnek hegyeinkből lefelé, ki az Alföldre.
Sokan néztük a vizeket és közülünk sokan elindultak a vizek mentén le a hegyekből, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jöjjenek.
De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége és a sírásnak is. [
]
Fölébredtünk! Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel.
Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.
Ezeket a sorokat Kós Károly írta 1921-ben, aki a korabeli erdélyi magyarság meghatározó személyisége volt. A Kiáltó szó című röpirata az anyaországtól elszakított erdélyi magyarok továbbélési és megmaradási lehetőségeiről szólt.
Kós Károly nemcsak az erdélyi, hanem a felvidéki, a délvidéki és az elcsatolt nyugat-magyarországi területeken élő magyarságnak is üzent. A trianoni traumát nemzedéke, a mi dédszüleink élték meg.
Most, száz évvel Trianon után is elmondhatjuk, hogy igaznak tűnik az az állítás, amit egy napjainkban élő történész fogalmazott meg:
ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van.
A velünk élő Trianon persze mást jelent egy külhoni magyarnak, és mást nekünk, pontosan az eltérő mindennapi környezet miatt. Ami azonban közös: az a Trianon-érzés, amely szerint a magyarságnak azóta is fáj a trianoni békediktátum igazságtalan határozata. A Trianon-kérdés feltárását már szakkönyvek százai elvégezték, a Trianon-szindróma pedig rányomta a bélyegét a 20. századi történelmünkre.
A június 4-i emléknap lehetőséget ad arra, hogy mindezeket végiggondoljuk, és ezáltal a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának tudatát és kollektív emlékezetét megőrizzük és ápoljuk.
A témáról bővebben az alábbi linkeken lehet tájékozódni:
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_03_027
https://trianon100.hu
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/nemzeti-osszetartozas-napja-junius-4
Juhász Gyula: Trianon
2025. január 21.
A Klímadetektívek projekt keretében diákcsapatoknak kell azonosítaniuk egy helyi éghajlati problémát, melyet műholdfelvételek segítségével megvizsgálnak, majd javaslatot kell tenniük az adott probléma nyomon követésére vagy enyhítésére.
2024. december 21.
Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.
2024. november 19.
Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.
2024. október 23.
Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.
2024. október 15.
Raszler György tanár úr a német-magyar művészeti projekt kiállításmegnyitójára írt szövegét alább olvashatjuk.