Tízórai | Aktuális témák

Trianon: ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van

2020. június 4. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:36

Éppen ma 100 éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

„Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedő, bízó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól. Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre, eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott, és az égen csak a vérveres fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket. Egyelőre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket. Még a nyomukat is. […]
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. […]
Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak és sokan átkozódni is. És sokan álmodozni és sokan megtanultak sírni is, de a legtöbben a vizeket néztük, a mi vizeinket, akik harsogva sietnek hegyeinkből lefelé, ki az Alföldre. Sokan néztük a vizeket és közülünk sokan elindultak a vizek mentén le a hegyekből, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jöjjenek.
De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége és a sírásnak is. […]
Fölébredtünk! Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.”

Ezeket a sorokat Kós Károly írta 1921-ben, aki a korabeli erdélyi magyarság meghatározó személyisége volt. A Kiáltó szó című röpirata az anyaországtól elszakított erdélyi magyarok továbbélési és megmaradási lehetőségeiről szólt.

Kós Károly nemcsak az erdélyi, hanem a felvidéki, a délvidéki és az elcsatolt nyugat-magyarországi területeken élő magyarságnak is üzent. A „trianoni traumát” nemzedéke, a mi dédszüleink élték meg.

Most, száz évvel Trianon után is elmondhatjuk, hogy igaznak tűnik az az állítás, amit egy napjainkban élő történész fogalmazott meg:

„ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van”.

A „velünk élő Trianon” persze mást jelent egy külhoni magyarnak, és mást nekünk, pontosan az eltérő mindennapi környezet miatt. Ami azonban közös: az a Trianon-érzés, amely szerint a magyarságnak azóta is fáj a trianoni békediktátum igazságtalan határozata. A Trianon-kérdés feltárását már szakkönyvek százai elvégezték, a Trianon-szindróma pedig rányomta a bélyegét a 20. századi történelmünkre.

A június 4-i emléknap lehetőséget ad arra, hogy mindezeket végiggondoljuk, és ezáltal a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának tudatát és kollektív emlékezetét megőrizzük és ápoljuk.

Borhegyi Péter

A témáról bővebben az alábbi linkeken lehet tájékozódni:
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_03_027
https://trianon100.hu
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/nemzeti-osszetartozas-napja-junius-4

Juhász Gyula: Trianon




Legutóbbi cikkeink a rovatban

Ebédrendelési tudnivalók

2020. szeptember 16.

A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.

Ebédrendelési tudnivalók (frissítve)

2020. augusztus 15.

A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.

Elhunyt Karakas Gábor (frissítve)

2020. június 29.

Néhány nappal 87. születésnapja után elhunyt Karakas Gábor, iskolánk legendás kémiatanára. Karakas tanár úr 1960-tól 1999-ig volt a gimnázium tanára, vezetőtanára és munkaközösség-vezetője.

Eredmények a TUDOK-ról

2020. június 22.

Ambrus Barbara a TUDOK konferencián Molekuláris genetika szekcióban különdíjas lett, Simon Vivien pedig első helyezett műszaki tudományok szekcióban.

Évzáró és karantén flash mob eredményhirdetés

2020. június 18.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanévzáró műsora 2020. június 18-án.