|
|
2018. június 13. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:36
Június első napjaiban iskolánk huszonegy kalandos kedvű tízedikes diákja és kísérőtanáraik Sebőné Bagdi Ágnes és Gál Ildikó tanárnő, valamint Sebő Péter tanár úr indult útnak meghódítani a Magas-Tátra csúcsait.
Utazásunk első napján hajnalban indult a kis társaság. A kora délelőtti napfényt már Taron a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban élvezhettük, ahol a hajdani neves utazó és tibetológus emléke előtt tisztelegtünk. A Szlovák Paradicsomban a dobsinai jégbarlangot, s annak hűvös csodáit tekintettük meg. Jeges évezredek pillantottak le ránk, majd visszatérve a jégbezárt múltból az ott elnyúló tanösvény bejárására vitt minket tovább az út. A nap már lenyugvóban volt, mikor a zakopánei Sanktuarium Objawiającej Cudowny Medalik katolikus templomban jártunk, ami gyönyörű színekkel teli fényárban úszott. A templom önmagában is építészeti remekmű, de a nagy A betűt formázó belső teret díszítő gerendákról az Apáczai név juthat eszünkbe. Minket szeretnek az égiek is. (Valójában ezek a csúcsos formák a Tátra hegyeit szimbolizálják.)
Terepgyakorlaton a 10. évfolyam
Napnyugta után elfoglalva szállásunkat megismerkedhettünk a lengyel konyha különlegességeivel, és szobáink ablakából kitekintve az ezernyi csillaggal teli, mélykék tátrai eget csodálhattuk. Igen, a lenti képen a völgyekben, az ott hó! Ott tényleg ilyen a látvány Photoshop nélkül is. Nincs szebb a valóságnál!
Terepgyakorlaton a 10. évfolyam
Terepgyakorlaton a 10. évfolyam
Pirkadt a második nap hajnala, mikor buszunk a Magas-Tátra hatalmas nyúlványai felé vette az irányt. Tátralomnicon álltunk meg, ahol lanovkára szálltunk négyesével, és a felvonóval a Kőpataki-tóhoz libegtünk. Itt pillantottuk meg először a Lomnici-csúcsot, az óriást. A kicsiny tó partján elidőztünk, és megismerkedtünk számos hegyi növénytársulással. Ezután egy hosszú túra következett a Tátra bérceit szegélyező köves utakon és meredek lankákon egészen a Nagy Tarpataki-völgy a vízeséseiig, ahonnan siklóval jutottunk le Ótátrafüredre.
Terepgyakorlaton a 10. évfolyam
Terepgyakorlatunk utolsó napján lehajóztunk a Dunajecen, a méltán híres egykori lengyel-magyar határfolyón, amely akkoriban fontos kereskedelmi útvonalat hozott létre. Ahol azt is megtudtuk, miért habzik a Dunajec folyó?* Kémiások előnyben. A táj mindemellett otthont adott a goráloknak az ügyes kézműves és fafaragó szláv népcsoportnak. Megkóstoltuk a szlovák kofolát (szlovák cola) és a haligovcei Goralsky Dvorban kapható szlovák jellegzetességeket.
Terepgyakorlaton a 10. évfolyam
A harmadik nap végén megfáradva, de sok szép élménnyel és hasznos tereptudással, valamint tapasztalattal gazdagodva tértünk haza Budapestre. Őszintén remélem, hogy jövőre is hasonlóan jól sikerült terepgyakorlat vár kis csapatunkra. Jó szívvel ajánlom mindenkinek!
A krónikás: Parditka Emese (10.C)
* Nem a környezetszennyezés miatt, hanem a folyóba hulló növényi anyagokból kioldódó természetes detergens hatású vegyületek miatt.
2025. január 21.
A Klímadetektívek projekt keretében diákcsapatoknak kell azonosítaniuk egy helyi éghajlati problémát, melyet műholdfelvételek segítségével megvizsgálnak, majd javaslatot kell tenniük az adott probléma nyomon követésére vagy enyhítésére.
2024. december 21.
Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.
2024. november 19.
Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.
2024. október 23.
Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.
2024. október 15.
Raszler György tanár úr a német-magyar művészeti projekt kiállításmegnyitójára írt szövegét alább olvashatjuk.