Az idei gólyatáborról írtak a 9.B-sek. Íme!
Nem tudni, hány osztály érkezett eddig úgy a Gólyatáborba, hogy tagjai már ismerték egymást. Gyanítjuk, nem sok, mindenesetre mi ezek közé tartoztunk. A Facebookon keresztül több találkozót is szerveztünk a nyár folyamán. (Lám, az Internet nemcsak elválaszt, de össze is tud hozni!) Így, ha még nem is barátokként, de jó ismerősökként találkoztunk a Déliben.
Zamárdiba érkezésünk után első utunk a Balaton-partra vezetett – na nem pancsolni, mert az időjárás kissé zord volt –, ahol tovább ismerkedtünk egymással és Jutka nénivel, majd az ifik segítségével megtanultuk a híres-hírhedt Apáczai-indulót. Ifjú humános titánokként persze rögtön arra gondoltunk, ideje lenne már egy kicsit „aktualizálni”. Osztályunk néhány merészebb tagja később megmártózott a tóban – ruhástul. A víz borzasztó hideg volt, de ők hősiesen úsztak néhány tempót.
Délután az osztályfőnökök vizsgáztak előttünk szavahihetőségből. Mi mindent elhittünk osztályfőnökünknek, ami a verseny szempontjából nem volt kifizetődő, de Jutka néni azért örült neki. Este a diszkóban még jót ugrabugráltunk, gyorsan el is aludtunk. Aludtunk volna, mint a bunda, ha éjjel egy óra körül nem vernek föl bennünket fülsiketítő zajok. Először azt hittük, leszakadt az ég, de szerencsére „csak” a zombik támadtak táborunkra. Zseblámpákkal felszerelkezve kirohantunk házunkból, a föld terítve volt csillagokkal, azokat kellett összegyűjtenünk. Az éjjeli „csillaghullás” versenyt osztályunk nyerte, magasan a legtöbb ponttal.
Gólyatábor 2013 – a 9.B szemével
A második napon játékos vetélkedőkön mérhettük össze tudásunkat, erőnket a többi gólya-osztállyal. Szép eredményeinket zajos szurkolótáborunknak is köszönhettük. Jutka néni úgy belemelegedett a drukkolásba, hogy másnap beszélni sem tudott. Szerencsére mi, a tanítványai már félszavakból is megértjük őt. A napot ismét fergeteges hangulatú diszkó zárta.
Álmunkat ezúttal semmi sem zavarta meg, így frissen, kipihenten érkezhettünk a reggeli tornára, hogy ott alaposan lefárasszanak bennünket az ifik. A szobaszemlén a fiúk klasszikus produkcióval örvendeztették meg Borhegyi tanár urat – Ave Caesar morituri te salutant! –, amely elnyerte tetszését, hiszen (fiúszobára nem jellemző) 9 pontot kaptak.
Ezen a napon látogatta meg táborunkat az Igazgatóság néhány tagja igazgató úr vezetésével. Sok érdekességet tudhattunk meg tőlük az iskolai életről.
Délután végre bemutathatta osztályunk a produkciót, amelyre már több hete lelkesen készültünk. Professzionális előadásunk hibája csak az volt, hogy nem felelt meg a versenykiírásnak. Ugyanis minket, leendő bölcsészeket és természettudósokat nemigen érintett meg a High school musical stílusa. Így a fődíjat ugyan nem nyerhettük el, de a közönség tetszését igen. A frenetikus esti diszkóban szinte mindenki együtt bulizott; ki táncolva, ki pedig gurulva. :)
Az utolsó délelőtt a pakolás és búcsúzás jegyében telt. Zászlólevonásnál kihirdették a versenyeredményeket, majd elénekeltük az Apáczai-indulót. Láttuk, hogy sok hetedikesnek még mindig fejtörést okozott, hogy mit is jelent a szövegben a „díszelő nő”. (Hiába, muszáj új szöveget írnunk!)
E négy nap alatt életre szóló élményekkel gazdagodhattunk. Köszönjük az ifiknek, hogy idejüket nem sajnálva, nagy energiával terelgettek bennünket, kisgólyákat. Köszönet Ács tanár úrnak, kinek áldozatos szervezőmunkája nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Szintén köszönjük Borhegyi tanár úrnak a lebonyolításban nyújtott segítségét, a jóízű beszélgetéseket.
A 9.B osztály nevében írta:
Bán Balázs, Barna Vera és Nényei Lujza
