A 2012-es évben olyan véletlen következett be, ami nem gyakran szokott. A „L'Oreal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” nyertesei közül mind volt apáczaisok voltak anno.
Igen, mindhárom nyertes egykor az Apáczaiba járt. Ez egy sajtótájékoztató előtti várakozás közben derült ki számukra is, miközben arról kérdezgették egymást, hogy ki hova járt. Végül meglepődve konstatálták, hogy mind ugyanott tanultak évekig, persze nem egy időben. Ez úgy volt lehetséges, hogy minden évben három nő kapja ezt a díjat három különböző korosztályban: 30 év alatt, 40 év alatt és 55 év alatt.
Az előadás 5-kor kezdődött és másfél órát tartott körülbelül. Nagyon érdekes volt, és nem unta magát az ember, mert folyamatosan ébren kellett tartania a figyelmét, ha nem akart 1 perc múlva arra eszmélni, hogy elvesztette a fonalat. A legidősebb hölgy kezdte, s munkája ismertetése mellett mesélt apáczais éveiről, tapasztalatairól és életéről. Ezt követően a 40 év alatti hölgy folytatta, aki inkább szakmai szempontból közelítette meg a dolgot, és külföldi kutatásairól számolt be. A legfiatalabb előadó kutatásairól, annak ismertetésére fordította a hangsúlyt, és elért versenyeredményeiről is beszélt.
A „L'Oreal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért
magyar ösztöndíj” nyertesei 2012-ben
Ezek után további 30 perc volt, amikor először a humán (bölcsész, szociológus) öregdiákok tettek fel kérdéseket, majd amikor már beindult a beszélgetés, becsatlakoztak a jelenlegi diákok is. Ilyen szempontból az este leglepőbb megnyilvánulás egy hetedikes fiú volt, aki szakszavak használatával olyan kérdést tett fel, amit a diákok 90%-a még csak nem is értett, és a címzettnek is elkerekedett a szeme egy pillanatra. Természetesen válaszolt a kis gólyának, akit mindenki meredten bámult.
Mindent összefoglalva ez az apáczais esemény nagyon izgalmas és élménydús volt. Szerintem mindenki, aki ott volt örült, hogy ilyen esemény is van az Apáczaiban.
