×
Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!
Egy pár szóban az eredetéről annyit, hogy a kereszténység egyik legnagyobb
ünnepe, és mint minden „keresztény ünnep”, ez is sokkal régebbre vezethető
vissza. A kereszténység e napon ünnepli Jézus feltámadását. Ekkor ér
véget a negyven napig tartó böjt (ami a hústól való tartózkodást jelenti).
A húsvét egyike a néhány mozgó ünnepünknek. Számítása tehát elég fura, de
azért leírom: „tehát húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.)
után következő holdtölte utáni vasárnap és hétfő”. Ez érdekes, mert van,
hogy ez március 22., de április 25. is lehet, amely két dátum azért elég
távol van egymástól.
A tavasz a megújulás, az újjászületés időszaka, ami egybeesik az ez okból
tartott termékenységi ünnepekkel. (Sok nép teremtett magának olyan istent,
akinek élete, halála és feltámadása a természet rendjét követi.)
Eredetileg zsidó vallási ünnep, az Egyiptomból való szabadulás ünnepe volt.
A húsvét ünnepe a néprajzban nagyon megőrizte tavaszünnep jellegét. Ott
felelevenítik a régi tavaszköszöntő népszokásokat, és ezzel kapcsolatos
ünnepségeket. De ez ma már nem így működik. Abban biztos vagyok, hogy
valamennyire minden ember ünnepli, legalább húsvéti ételekkel. Ehhez régen
a húsvéti ételszentelés hagyománya tartozott. A húsvéti ételek közül
kiemelkedő a bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor, amelyek közül
mindnek komoly jelentése van: A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor
Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az
egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A húsvétról még ami az emberek eszébe jut, az a locsolkodás, aminek
utána olvasva szintén kultikus jelentése van. A víz a megtisztulást jelenti,
ennek az erejébe vetett hit miatt alakult ez így ki már eléggé korán.
Persze ez is átváltozott az idők folyamán: a víz helyett parfümöt használtak, használnak.
Míg mondjuk húsz évvel ezelőtt élt mint szokás húsvéthétfőkön a
locsolkodás, és a festett tojás ajándékozás, ma már csak annyit tesz:
Elmegyek, meglocsolom a mamám, hogy kapjak zsebpénzt, jobb esetben jó kis
csokinyuszit. Ez persze nem elítélendő, és ha ez ma már nem divat, akkor nem
az.
A másik, amit a húsvéttal kapcsolatban sulykolnak, az a húsvéti nyuszi.
Először is a nyúl hogyan kapcsolódik a húsvéthoz? – tesszük fel a kérdést
szkeptikusan. Ha már jelkép, akkor a bárány inkább jelképezi a húsvétot. De
nem baj, elfogadjuk. A másik pedig a tojás. Amit már megtárgyaltunk,
családi összetartás a szerepe, locsolásért ajándék. Na de, hogy a nyúl hozza
a tojást? Ez a Mikuláshoz hasonló figura, ami szerves részévé vált a
gyermekfolklórnak. Tehát a pici gyerekek hisznek a Húsvéti Nyúlban.
Rendben, fogadjuk el! Karácsonyra Mikulás-csoki, húsvétra nyuszi csoki.
Vagy nyuszi tojás. Csak azt ne próbálják bemesélni, hogy a nyuszi tojja a
tojást nekünk húsvét hétfőre… Mert akkor a gyerekek helyében én
tutira nem enném meg! :)
De a húsvét nem az illúziórombolás ünnepe, úgyhogy, ha nem tartjuk cikinek,
akkor kövessük nyugodtan a hagyományokat, ezek azért nem csúnya dolgok, kár
lenne őket hagyni eltűnni az éterben!
(Forrás: Tészabó Júlia)
Gönczi Hajnal
A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.
A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.
Néhány nappal 87. születésnapja után elhunyt Karakas Gábor, iskolánk legendás kémiatanára. Karakas tanár úr 1960-tól 1999-ig volt a gimnázium tanára, vezetőtanára és munkaközösség-vezetője.
Ambrus Barbara a TUDOK konferencián Molekuláris genetika szekcióban különdíjas lett, Simon Vivien pedig első helyezett műszaki tudományok szekcióban.
Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanévzáró műsora 2020. június 18-án.