Tízórai | Aktuális témák

Mindenszentek és a halottak napja

2011. november 1. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

November elseje a Mindenszentek napja, másodika a halottak napja a keresztény világban.

Mindenszentek – latinul: Festum omnium sanctorum – a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé. Nyugaton 609-ben (más források szerint 610-ben) jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. Még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át ez az ünnep, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék. (Az ortodox keresztény egyház még ma is a pünkösd utáni első vasárnap tartja.) 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett. Az ünnep fél évszázad után 2000-ben lett ismét munkaszüneti nap Magyarországon. A halottak napja – latinul: Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum – későbbi eredetű: 998-ban indult Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása Szent Odiló clunyi bencés apáttól, amely szokás a XIV. században vált általánossá.

Általános szokás, hogy ezen a napon rendbe teszik, virágokkal díszítik a sírokat, gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy el tudjanak igazodni a házban. Néhol ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket és újították meg az egész tanácsot.

Aki ezen a két napon nem tud kimenni a temetőbe, otthon gyújt gyertyát. Néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.

Seben Laura












Legutóbbi cikkeink a rovatban

Célba jutott cipősdobozok

2024. december 21.

Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.

50. jubileumi Kárpát-medencei disputaverseny az Apáczaiban

2024. november 19.

Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.

Akkor és most – 1956 és 2024

2024. október 23.

Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.

Német-magyar művészeti projekt: Raszler György megnyitóbeszéde

2024. október 15.

Raszler György tanár úr a német-magyar művészeti projekt kiállításmegnyitójára írt szövegét alább olvashatjuk.

Api-epasos tudósítóink jelentik: Közös európai értékeink kiállítás

2024. október 13.

Múlt héten lezajlott egy cserediák program, melynek keretében 15 német diák utazott országunkba, Rimbach városából. A németek tanára (Gabriel Grüss) által nyert EU-s pályázatnak köszönhetően 1 hetet töltöttek itt és alkottak közösen az apáczais tanulókkal. Az átaluk készített művek a 3. emeleten kerültek kiállításra, Közös európai értékeink címmel.