2011. február 25-én tartottuk iskolánkban a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját.
Iskolánkban pénteken emlékeztünk meg a kommunista diktatúra áldozatairól, mégpedig szórólapok osztogatásával. A lapon Saláta Kálmánról, illetve a koncepciós perek idejében lévő hétköznapokról olvashattunk, ha érdekelt minket a dolog. És véleményem szerint egy Apáczaiba járó diák igazán szánhat két percet a lap elolvasására.
Február 25-én 1947-ben Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, mi pedig 11 éve ezen a napon emlékezünk meg a kommunista diktatúra áldozatairól.
Megemlékezés a kommunista diktatúrák
áldozatairól
Szovjet támogatással, Sztálin elvárásainak megfelelően megszületett az egypártrendszer, megkezdődtek a Rákosi Mátyás nevéhez köthető totális kommunista diktatúra évei. A kommunizmus célja hazánkban többek között a munkás-paraszt hatalom biztosítása, egypárti diktatúra kiépítése, pártállami rendszer létrehozása, a magántulajdon felszámolása, a magyar hagyományok, tradicionális erkölcsi értékek eltörlése volt. A magyar kommunisták módszereit aligha lehet békésnek tekinteni. Az intézményesített terror bevezetése, a letartóztatások, bebörtönzések, kínzások, vallatások, koncepciós perek, internálások, kivégzések mind kedvelt módszereikhez tartoztak. Nem csak a testüket, a lelküket sem hagyták békében az itt élő polgároknak. Abban a korban mindenki érezhette az állandó fenyegetettséget, a társadalmi bizalmatlanság légkörét, egyéni és kollektív bűntudatot, illetve azt, hogy bármikor ő lehet a következő. Szörnyűséges idők voltak Magyarországon. És hogy mit eredményezett mindez? Míg céljuk a „boldogságot mindenki számára” lett volna, elérték a nagyfokú elmaradottságot, a gazdasági válságot a szellemi hanyatlást. Felbecsülhetetlen történelmi értéket pusztítottak el, egész civilizációkat semmisítettek meg szerte az egész világon. Magyarországon a kommunista diktatúra éppúgy sújtotta a zsidók túlnyomó többségét, mint bármelyik másik magyart, annak ellenére, hogy maguk a zsidók helyzetüket jobbnak vélték bizonyos tényezőkből (rendőrségbeli szolgálatok, államapparátus fontos pozícióiba, erőszakszervezetekbe való kerülés) kiindulva. A zsidóháborút követő időszakban nemegyszer halálos áldozatokat is követelő zsidóellenes zavargások törtek ki az ország bizonyos pontjain. Ezeket esetenként éppen a helyi kommunistáknak „köszönhették”, akik kampányt indítottak a „feketegazdaság haszonélvezői” ellen. Tömegbázisának kiszélesítése érdekében a kommunista párt a háború után számos egykori alacsony rangú nyilast (ún. „kisnyilasokat”) fogadott a soraiba. A kommunista diktatúra időszakában a koncepciós perek nem kímélték a zsidókat sem. Több, a holokauszt során figyelemreméltó és kiemelkedő bátorságot tanúsító hitközségi vezetőt (például Stöckler Lajost és Domonkos Miksát) letartóztattak és megkínoztak. Sztálin 1953 márciusi halála után azonban Moszkvában elálltak ezektől a perektől, így Magyarországon is elmaradtak és bár a zsidó vallásos élet visszavonult, minden nehézség ellenére is megmaradt. Sokan külföldre mentek, mások megpróbáltak úgy tenni, mintha meg se történt volna a dolog, és gyermekeiknek sem említettek semmit.
A magyar kommunizmus áldozatai:
1945: szovjet fogságba került 189.608 fő
1946: szovjet munkaszolgálat (ún. „málenkij robot”): 600.000-650.000 fő, ebből meghalt 250.000-350.000 fő
1951: Budapestről kitelepítés: 12.704 fő
1950-1953: Recskre internálás: 1.300 fő
1956-os forradalom következtében:
2.000 fő meghalt
20.000 fő megsebesült
350 főt kivégeztek
22.000 főt bebörtönöztek
13.000 főt internáltak
200.000 fő elmenekült az országból
Ha mindent összeadunk, és most nem csak Magyarországot, hanem az kommunista rendszer (szovjet, kínai, kelet-európai, észak-koreai, afganisztáni, kambodzsai és vietnámi)
valamennyi áldozatainak számát, akik kitelepítések, kivégzések, kényszermunka és éhínség következtében haltak meg, olyan végösszeget kapunk, amit leírni is nehéz.
100 millió fő.
És nekünk egy papírt kellett (volna) minderről elolvasnunk, amit reggel a bejáratnál osztogattak diáktársaink.
