|
|
2010. november 29. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35
2010. november 12-én a Trefort Gimnáziumban a Magyar Tudomány Napja alkalmából kollégáink rendkívül színvonalas előadásokat tartottak.
Szekeres Zoltán: A világ a városba költözik (az urbanizációról)
Bánki István: Kövek, betűk, feliratok
Raszler György: Street Art
Csiszár Gábor: Faludy György szerelmei
Zentai Gábor: A gombákról szelíden
Szabolcsi János: A sakk, mint világmodell
Kelemen Péter: Nosztaháza ismét a birtokunkban van a Noszty-téma továbbélése a 30-as évek filmvígjátékaiban
Hubai Katalin: Bevezetés a feminizmusokba. Mit takar a kifejezés tudományos körökben, és mit lehet Gender Studies szakon tanulni a felsőoktatásban?
Szabolcsi János kollégánk előadásával kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani Veletek, Önökkel.
Tudok sakkozni, ismerem a sakklépéseket. Tudom, hogy a sakk nagyon komplex dolog, azon felül, hogy játék. A sakk mindenekelőtt két ember, két elme, két akarat között folyó harc, küzdelem, és erre épülve igazi sport. A sakknak kitüntetett kapcsolata van a matematikával, a geometriával, a logikával, a számítástechnikával, a pszichológiával, a képzőművészettel és a zenével. Szabolcsi János ezen az előadáson a sakkozásnak egy kevésbé ismert területére kalauzolt el bennünket. Megtudhattuk, milyen fontos szerepet tölthet be a sakkjáték a fiatalok életre való felkészítésében, miért is tekinthetjük a sakkot életmodellnek.
Részlet A sakk és az élet előadás anyagából:
Mielőtt elkezdünk sakkozni, meg kell tanulnunk lépni a bábukkal (az életben járni és beszélni kell megtanulnunk), meg kell ismerni a sakktáblát (az otthont, az utcát, az élet tereit). Meg kell ismernünk és fokozatosan meg kell tanulnunk használni a sakkszabályokat, akárcsak az életben a viselkedési, később a társadalmi szabályokat. A játszma első szakaszának jellegzetes mozzanata a sáncolás. Ez az életben a családalapításnak, az otthonteremtésnek felel meg.
Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk támadni, elkezdjük felnőtt életünk tevékenységét, biztos hátországra, rendezett otthoni viszonyokra van szükség. Kivételek persze vannak: néha középen maradt királlyal is lehet győzni. Általában azonban a király rendezetlen hátországa gyors tragédiához vezet. Tudjuk azt is, hogy a legkellemetlenebb érzés a sakkozó számára, ha királyállását agresszíven támadják. Ekkor ugyanis úgy érzi, hogy legszentebb privátszférájába kívánnak behatolni. Magasabb szinten ismerik a sakkozók a sablonos, rossz fejlődő lépés jelenségét. Nem lehet minden állásban ugyanúgy elhelyezni a tiszteket, sőt időnként el kell halasztanunk a fejlesztésüket. Egyes szicíliai változatokban a c8 futó az alapállásban áll a legjobban, mert nem lehet még eldönteni, b7-re vagy d7-re kell-e majd raknunk. Ez a személyre szóló iskolaválasztásra hasonlít.
Sablonmegoldás nincs, a döntés a konkrét állástól (a gyerek egyéniségétől, felkészültségétől) függ. A mai világban a diplomaszerzéssel nem fejeződik be a fejlődés, indulnak a posztgraduális képzések. A fejlődést sem fejezhetjük be a sáncolással: a nehéztiszteket is a megfelelő helyre kell tennünk, és gyakran ez a legnehezebb, mindenesetre ez megy a gyerekeknek a legnehezebben. A sakkjátszma hossza és az élettartam is meglepő párhuzamokat mutat. A jól megalapozott állást nem veszíthetjük el 15-20 lépésben. Ha kikapunk is, 50-60 lépésen keresztül ellenállunk. Néha azonban gyors katasztrófa vet váratlanul véget a játszmának. A legnagyobb tragédia az, amikor nyerő állásban követünk el akkora hibát, hogy feladásra kényszerülünk. Ilyenkor azokra a tragikus esetekre gondolhatunk, amikor fiatal, tehetséges, élete virágjában levő ember veszti életét váratlan baleset következtében. Hogyan ér véget az élet, és hogyan ér véget a sakkjátszma? Sokszor nyerünk, de olyan sakkozó csak a mesében (és Zweignél) van, aki sosem veszít. A matt a halál, a feladás pedig ismét keleti módon az elkerülhetetlenbe való belenyugvás. A patt csodás menekülés, egy-két játszmányi haladék. Az életben és a sakkban is fontos a hibák belátása, beismerése. Néha lehet korrigálni, néha nem. Utóbbi esetben a következő játszmánál (vizsgánál, üzletkötéskor) lehet a tanulságokat felhasználni.
Az mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy az eredményes sakkozás feltétele a tervszerű játék. Az életben is többnyire azok érnek el sikert, akik hosszú távra terveznek. A sakkban és persze az életben is a siker egyik alapfeltétele az előrelátás, az elkövetkező események minél pontosabb kiszámítása. Ahogy Szabolcsi János tanár úr mondta, ez a legnehezebb. A jövőt kiszámítani szinte lehetetlen. Megmondom őszintén, a sakk és az élet ilyen összefüggésein eddig nem gondolkodtam. Egy biztos: a sakkjáték évszázadok óta virágzik, túlélte a számítógépek megjelenését. A gyerekek világszerte szívesen fordulnak a sakkozás felé az összes szellemi játék közül.
Az Apáczai gimnázium diákjai a budapesti és országos sakk Diákolimpiákon kitűnő eredményeket érnek, értek el. Iskolánkban az idei tanévtől ismét elindult Szabolcsi tanár úr vezetésével a sakk szakkör. November 26-án megrendezésre került házi sakk bajnokságon (amely válogatóverseny is egyben az idei diákolimpiára) értékes nyeremények kerültek átadásra. A munkához, a versenyekhez, az életre való felkészítéshez sok sikert kívánok!
2024. december 21.
Felemelő napon vagyunk túl. 2024. december 18-án, szerdán, 3 hétnyi rengeteg munka után, átadtuk a 116 dobozt az iskolásoknak, és az 54 csomagot az óvodásoknak.
2024. november 19.
Ünnepelni gyűltek össze a Disputakör Egyesület tagjai az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 2024. november 8-10. között. A számozott versenyek 25 évvel ezelőtt kezdődtek, azelőtt pedig számozatlanul 1994 óta folynak országos bajnokságok, ahol pro és kontra érveket felsorakoztatva vitáznak a csapatok egy tételmondatról.
2024. október 23.
Az október 23-ai megemlékezés lezárására egy fotó-összeállítással készült a 10.A osztály. Nagy jelentőségű helyszínekről, illetve az iskolánkhoz közeli utcákról, terekről gyűjtöttek össze akkori és mostani képeket. A 2024-ben készült képeket készítette: Göncz Rézi Borka.
2024. október 15.
Raszler György tanár úr a német-magyar művészeti projekt kiállításmegnyitójára írt szövegét alább olvashatjuk.
2024. október 13.
Múlt héten lezajlott egy cserediák program, melynek keretében 15 német diák utazott országunkba, Rimbach városából. A németek tanára (Gabriel Grüss) által nyert EU-s pályázatnak köszönhetően 1 hetet töltöttek itt és alkottak közösen az apáczais tanulókkal. Az átaluk készített művek a 3. emeleten kerültek kiállításra, Közös európai értékeink címmel.