|
|
|
2010. november 29. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:35
2010. november 12-én a Trefort Gimnáziumban a Magyar Tudomány Napja alkalmából kollégáink rendkívül színvonalas előadásokat tartottak.
Szekeres Zoltán: A világ a városba költözik (az urbanizációról)
Bánki István: Kövek, betűk, feliratok
Raszler György: Street Art
Csiszár Gábor: Faludy György szerelmei
Zentai Gábor: A gombákról szelíden
Szabolcsi János: A sakk, mint világmodell
Kelemen Péter: „Nosztaháza ismét a birtokunkban van” – a Noszty-téma továbbélése a 30-as évek filmvígjátékaiban
Hubai Katalin: Bevezetés a feminizmusokba. Mit takar a kifejezés tudományos körökben, és mit lehet „Gender Studies” szakon tanulni a felsőoktatásban?
Szabolcsi János kollégánk előadásával kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani Veletek, Önökkel.
Tudok sakkozni, ismerem a sakklépéseket. Tudom, hogy a sakk nagyon komplex dolog, azon felül, hogy játék. A sakk mindenekelőtt két ember, két elme, két akarat között folyó harc, küzdelem, és erre épülve igazi sport. A sakknak kitüntetett kapcsolata van a matematikával, a geometriával, a logikával, a számítástechnikával, a pszichológiával, a képzőművészettel és a zenével. Szabolcsi János ezen az előadáson a sakkozásnak egy kevésbé ismert területére kalauzolt el bennünket. Megtudhattuk, milyen fontos szerepet tölthet be a sakkjáték a fiatalok életre való felkészítésében, miért is tekinthetjük a sakkot életmodellnek.
Részlet „A sakk és az élet” előadás anyagából:
„Mielőtt elkezdünk sakkozni, meg kell tanulnunk lépni a bábukkal (az életben járni és beszélni kell megtanulnunk), meg kell ismerni a sakktáblát (az otthont, az utcát, az élet tereit). Meg kell ismernünk és fokozatosan meg kell tanulnunk használni a sakkszabályokat, akárcsak az életben a viselkedési, később a társadalmi szabályokat. A játszma első szakaszának jellegzetes mozzanata a sáncolás. Ez az életben a családalapításnak, az otthonteremtésnek felel meg.
Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk támadni, elkezdjük felnőtt életünk tevékenységét, biztos hátországra, rendezett otthoni viszonyokra van szükség. Kivételek persze vannak: néha középen maradt királlyal is lehet győzni. Általában azonban a király rendezetlen hátországa gyors tragédiához vezet. Tudjuk azt is, hogy a legkellemetlenebb érzés a sakkozó számára, ha királyállását agresszíven támadják. Ekkor ugyanis úgy érzi, hogy legszentebb privátszférájába kívánnak behatolni. Magasabb szinten ismerik a sakkozók a sablonos, rossz fejlődő lépés jelenségét. Nem lehet minden állásban ugyanúgy elhelyezni a tiszteket, sőt időnként el kell halasztanunk a fejlesztésüket. Egyes szicíliai változatokban a c8 futó az alapállásban áll a legjobban, mert nem lehet még eldönteni, b7-re vagy d7-re kell-e majd raknunk. Ez a személyre szóló iskolaválasztásra hasonlít.
Sablonmegoldás nincs, a döntés a konkrét állástól (a gyerek egyéniségétől, felkészültségétől) függ. A mai világban a diplomaszerzéssel nem fejeződik be a fejlődés, indulnak a posztgraduális képzések. A fejlődést sem fejezhetjük be a sáncolással: a nehéztiszteket is a megfelelő helyre kell tennünk, és gyakran ez a legnehezebb, mindenesetre ez megy a gyerekeknek a legnehezebben. A sakkjátszma hossza és az élettartam is meglepő párhuzamokat mutat. A jól megalapozott állást nem veszíthetjük el 15-20 lépésben. Ha kikapunk is, 50-60 lépésen keresztül ellenállunk. Néha azonban gyors katasztrófa vet váratlanul véget a játszmának. A legnagyobb tragédia az, amikor nyerő állásban követünk el akkora hibát, hogy feladásra kényszerülünk. Ilyenkor azokra a tragikus esetekre gondolhatunk, amikor fiatal, tehetséges, élete virágjában levő ember veszti életét váratlan baleset következtében. Hogyan ér véget az élet, és hogyan ér véget a sakkjátszma? Sokszor nyerünk, de olyan sakkozó csak a mesében (és Zweignél) van, aki sosem veszít. A matt a halál, a feladás pedig – ismét keleti módon – az elkerülhetetlenbe való belenyugvás. A patt csodás menekülés, egy-két játszmányi haladék. Az életben és a sakkban is fontos a hibák belátása, beismerése. Néha lehet korrigálni, néha nem. Utóbbi esetben a következő játszmánál (vizsgánál, üzletkötéskor) lehet a tanulságokat felhasználni.”
Az mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy az eredményes sakkozás feltétele a tervszerű játék. Az életben is többnyire azok érnek el sikert, akik hosszú távra terveznek. A sakkban és persze az életben is a siker egyik alapfeltétele az előrelátás, az elkövetkező események minél pontosabb kiszámítása. Ahogy Szabolcsi János tanár úr mondta, ez a legnehezebb. A jövőt kiszámítani szinte lehetetlen. Megmondom őszintén, a sakk és az élet ilyen összefüggésein eddig nem gondolkodtam. Egy biztos: a sakkjáték évszázadok óta virágzik, túlélte a számítógépek megjelenését. A gyerekek világszerte szívesen fordulnak a sakkozás felé az összes szellemi játék közül.
Az Apáczai gimnázium diákjai a budapesti és országos sakk Diákolimpiákon kitűnő eredményeket érnek, értek el. Iskolánkban az idei tanévtől ismét elindult Szabolcsi tanár úr vezetésével a sakk szakkör. November 26-án megrendezésre került házi sakk bajnokságon (amely válogatóverseny is egyben az idei diákolimpiára) értékes nyeremények kerültek átadásra. A munkához, a versenyekhez, az életre való felkészítéshez sok sikert kívánok!
2026. február 4.
A generatív mesterséges intelligencia legújabb alkalmazási formáiról tart gyerekeknek workshopot az ELTE, de előzetes igényfelmérést is tartanak idősebbeknek.
2026. január 28.
Az egyre bizonytalanabb virtuális világban segítenek eligazodni az ELTE IK DRONE projekt átfogó oktatási anyagai és útmutatói.
2026. január 27.
Most szombaton az alábbi gondolatokkal üdvözölte a végzős diákjainkat az Igazgató Úr a szalagavató bálon!
2026. január 15.
Csipkó Hangát az Európa-bajnokságon elért sikere miatt Elismerő Oklevél díjazásban részesítette a Magyar Búvár Szakszövetség.
2026. január 14.
Hanga 2024 nyarán kezdett el kutatni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának egyik kutatócsoportjában.