Mikor jelentkeztem erre az előadásra, egy pszichológia alapú/témájú bemutatóra számítottam. Utóbb kellemesen csalódtam – annak ellenére is, hogy érdekel a pszichológia. :)
Ringhofer János életének kihívásait ismerhettük meg, mely azt gondolom, kiváló (akár követendő) példa lehet mindnyájunknak. Sikeresen teljesített triatlont, ami egyáltalán nem kis szó! Elmondása szerint anyai nagyapja motiválta ebben, és megosztott velünk egy történetet, melyet véleményem szerint érdemes nekem is megosztanom a kedves olvasóval.
Ringhofer János: Kihívás és motiváció
A második világháborús időszakban besoroztak katonának egy fiatalembert, akinek felesége épp terhes volt harmadik gyermekükkel. Nem sokkal később, egy (egyáltalán nem szép) napon „csak úgy” elküldték Oroszország túlsó végébe, hogy hat éven keresztül komoly fizikai munkára kényszerítsék. Ezután azt mondták: „Mehetsz!” És hősünk ment is. Oroszországból Sopronba, gyalog! Mert tudta, hogy a kislányát szeptember elsején iskolába kell vinnie. „Az a kislány most 96 éves… és az én anyukám.” Ezekkel a szavakkal fejezte be a történetet Ringhofer János.
Ezután megnéztünk egy, az előadónkkal készült interjút, mely közben bepillantást nyerhettünk a triatloni megpróbáltatásaiba. Minden elismerésem az övé!
Az előadás után (és közben) igyekezett bemutatni a sport fontosságát, és ahogy Czigler Éva is mondta; nincs olyan, hogy „nincsen idő rá”. Arra van időd, amire akarod, hogy legyen. (És én, kérem szépen, csak lusta vagyok. :)) A sport fontos az ember életében, és igenis le kell tudni győzni önmagunkat, ahogy ezt Ringhofer János már megtette.
