Tízórai | Aktuális témák

Trianon: ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van

2020. június 4. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 26., 02:36

Éppen ma 100 éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

„Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedő, bízó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól. Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre, eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott, és az égen csak a vérveres fellegek maradtak.
Most már megdörzsölhetjük szemünket. Egyelőre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket. Még a nyomukat is. […]
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. […]
Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak és sokan átkozódni is. És sokan álmodozni és sokan megtanultak sírni is, de a legtöbben a vizeket néztük, a mi vizeinket, akik harsogva sietnek hegyeinkből lefelé, ki az Alföldre. Sokan néztük a vizeket és közülünk sokan elindultak a vizek mentén le a hegyekből, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jöjjenek.
De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége és a sírásnak is. […]
Fölébredtünk! Látni akarunk tisztán. Szembe akarunk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat. Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.”

Ezeket a sorokat Kós Károly írta 1921-ben, aki a korabeli erdélyi magyarság meghatározó személyisége volt. A Kiáltó szó című röpirata az anyaországtól elszakított erdélyi magyarok továbbélési és megmaradási lehetőségeiről szólt.

Kós Károly nemcsak az erdélyi, hanem a felvidéki, a délvidéki és az elcsatolt nyugat-magyarországi területeken élő magyarságnak is üzent. A „trianoni traumát” nemzedéke, a mi dédszüleink élték meg.

Most, száz évvel Trianon után is elmondhatjuk, hogy igaznak tűnik az az állítás, amit egy napjainkban élő történész fogalmazott meg:

„ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van”.

A „velünk élő Trianon” persze mást jelent egy külhoni magyarnak, és mást nekünk, pontosan az eltérő mindennapi környezet miatt. Ami azonban közös: az a Trianon-érzés, amely szerint a magyarságnak azóta is fáj a trianoni békediktátum igazságtalan határozata. A Trianon-kérdés feltárását már szakkönyvek százai elvégezték, a Trianon-szindróma pedig rányomta a bélyegét a 20. századi történelmünkre.

A június 4-i emléknap lehetőséget ad arra, hogy mindezeket végiggondoljuk, és ezáltal a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának tudatát és kollektív emlékezetét megőrizzük és ápoljuk.

Borhegyi Péter

A témáról bővebben az alábbi linkeken lehet tájékozódni:
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_03_027
https://trianon100.hu
https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/nemzeti-osszetartozas-napja-junius-4

Juhász Gyula: Trianon




Legutóbbi cikkeink a rovatban

Gyermekvédelmis segítségnyújtás a járvány idejére

2020. november 16.

Ismét olyan élethelyzetbe kerültünk, ahol a felmerülő problémákra továbbra sincsenek még kész válaszaink. Talán az alábbiak néhány támpontot adhatnak, így megosztjuk ismét az alábbi tájékoztatót.

Ebédrendelési tudnivalók

2020. szeptember 16.

A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.

Ebédrendelési tudnivalók (frissítve)

2020. augusztus 15.

A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.

Elhunyt Karakas Gábor (frissítve)

2020. június 29.

Néhány nappal 87. születésnapja után elhunyt Karakas Gábor, iskolánk legendás kémiatanára. Karakas tanár úr 1960-tól 1999-ig volt a gimnázium tanára, vezetőtanára és munkaközösség-vezetője.

Eredmények a TUDOK-ról

2020. június 22.

Ambrus Barbara a TUDOK konferencián Molekuláris genetika szekcióban különdíjas lett, Simon Vivien pedig első helyezett műszaki tudományok szekcióban.