Tízórai | Aktuális témák

Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)


A cikket más oldalakon is meg tudod osztani a linkjének bemásolásával.
A cikk linkje:


Az új általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az EU bíróság 2019. július 29-i döntése következményeként megszüntetjük a cikkek oldalunkról engedélyezett közösségi oldalakon történő megosztásának lehetőségét. Természetesen a cikk linkjének bemásolásával ezt továbbra is meg lehet tenni bármelyik közösségi oldalon.
2004. január 28. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Elnevezése egyesek szerint a német faseln, fasen (mesélni, pajkosságot űzni) szóból ered, de a többség a bajor-osztrák Fasching szót veszi alapul, mely a böjtöt megelőző húshagyó kedd éjszakájának elnevezése volt. Az idők során ez a fogalom az egész, másfél hónapos ünnep neve lett.

A tél és a tavasz szimbolikus küzdelme ekkor teljesedik ki. A telet jelképező bábot elégetik vagy „vízbe fojtják”, ez a téltemetés, télkihordás.

Sok országban ünneplik a farsangot, ám minden vidéknek megvannak a saját szokásai. Velencében december 26-án, Spanyolországban január 20-án, Rómában pedig a hamvazószerdát megelőző tizenegyedik napon kezdődik a farsang, illetve a karnevál. Ennek a szónak is vitatott az eredete. Származtatják a húshagyókeddet jelölő, olasz carne-vale (hús, isten veled!) szóból, de a felvonulásokon használt kocsik nevéből (carrus navalis) is.

Régen a latinok ekkor tavaszünnepségeket tartottak, a rómaiak kecskét szenteltek az isteneknek, a görögök Dionüszosznak áldoztak. A középkorban is folytatódtak ezek a jelmezes mulatságok. A reneszánsz Firenzében Lorenzo il Magnifico, a Medici-család tagja volt az álarcosbálok védnöke; Róma a lóversenyeiről (Corso) vált híressé. Ma Párizsban, a farsang lezárásaként, álarcosok vezetik körül a városban a kövér ökröt (boeuf gras); Spanyolországban rendkívül fényes, álarcos felvonulásokat tartanak. Németországban a húshagyókeddet bolondok keddjének (Narrenfest) hívják a jelmezek, mulatozások miatt.

Európában a legnagyobb érdeklődést a velencei karnevál vonzza, mely maszkjaival azt sugallja, hogy a világ nem más, mint színjáték. Híres még a nizzai, a rajnai és a kölni karnevál. Itt hamvazószerdán a nők, a férfiakat kizárva, asszonyfarsangot tartanak. Villachban farsangszombaton az egész város jelmezt ölt, és a polgármester egy napra átadja a hivatalát a farsangi hercegnek (Fidellius).

Amerikában is ünnepelnek ilyenkor. A legrégebbi karnevál a New Orleans-i, de a leglátványosabb a Rio de Janeiro-i. Ez évente 300.000 turistát vonz. Ekkor mérkőznek meg egymással a legjobb szambaiskolák, jelmezkészítők és táncosok is.

Magyar szokások

A magyar farsangban sok az egyházi ünnep, csak az utolsó három napja a fékevesztett öröm ideje. A vízkeresztet követő vasárnapok első, másod, harmad stb. menyegzős vasárnapok voltak. Ebben az időszakban az egyház nem tiltotta az esküvőket, a pap kihirdethette a házasulandókat.

Jóra forduló Pál (január 25.)

Ezen a napon a jó idő jó termést, a köd pusztulást, a szélvihar háborút fog hozni. Régen ekkor pálpogácsát sütöttek. A család minden tagja a nyers pogácsákba libatollakat szúrt. Akinek a tolla sütés közben megperzselődött, még abban az évben számíthatott a halálra. Terményvarázsló szokás volt, hogy a tarisznyát és a szitát fordítva akasztották vissza a szögre.

Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.)

Ezen a napon a templomokban gyertyát szentelnek még ma is Mária tisztulásának és Jézus jelképeként. A szentelt gyertya megóv a villámlástól, jégesőtől, gonosz kísértéstől.

Balázs (február 3.)

Szent Balázs örmény orvos-püspök volt. Az ő emlékére tartják a balázsolást (a gyerekek házról házra járva adományokat gyűjtenek) és a Balázs-áldást (a pap két, X-be kötött gyertyát érint a hívők torkához, és áldást mond rájuk).

Farsang farka (a farsang utolsó három napja)

Ilyenkor tartották a mulatságokat, bálokat és a legtöbb lakodalmat is. Gonoszűző, tisztulást adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A legismertebb a délszlávok busójárása. A viselkedésük, mozgásuk rituálisan megszabott. Sok helyen a jelmezesek kis párbeszédes jeleneteket is előadnak. Ezek közül a leglátványosabb a rönkhúzással összekötött mókaházasság, melyen a párok egy kidöntött fát húztak végig az úton. Ezt csak akkor rendezték meg, ha abban az évben ott nem tartottak lakodalmat. Volt olyan település, ahol ezen a három napon nem dolgoztak, nehogy betegek legyenek. Szokás volt még a vénlány- és vénlegénycsúfolás. Ilyen például a tuskóhúzás, amikor egy tuskót egy vénlegénnyel húzatnak el egy vénlány házáig.

Néhol húshagyókeddet a bakkuszok napjának is hívták, mivel a legények jelmezbe öltözve, táncolva, nyárssal a kezükben járták az utcákat. Végül a fonóházban kötöttek ki, ahol levették az álarcaikat és megették, amiket kaptak. Szerették az utcán bámészkodó embereket bekormozni. Máshol ezen a napon tartották a különböző ügyességi próbákat. A legelterjedtebb a gúnárnyakasztás volt. Ezen főleg a mészároslegények vettek részt, mivel a mesterré avatás részét képezte.

Egyes hiedelmek szerint aki a farsang utolsó napján hal meg, a pokolba jut, mert a mennyország zárva van. Sok tormát használtak, mert úgy gondolták, hogy az egy mágikus, gonoszűző szer.

Farsangi bál

Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella esküvőjén tartották. Szigorú erkölcsei miatt lassan terjedt el ez a fajta társas táncmulatság. A feszes női ruhákon Medici Katalin lazított, és ezért vezette be az olasz eredetű álarcok használatát. A mai formájában XVI. Lajos uralkodása alatt vált divatossá, de ekkor még csak az udvar rendezhetett bálokat. Az első arisztokrata és gazdag polgári bál 1715-ben, a párizsi operában volt. A 19. századtól szerveztek jótékony célú és megyebálokat is, amiken több társadalmi réteg is részt vehetett.

Falvakban is rendeztek táncmulatságokat, melyek a házasságok előhírnökei is voltak. A lány a neki tetsző fiúnak farsangvasárnap egy bokrétát küldött. A legény az általa választott lány csokrát viselte, és őt vitte először táncba.

Mára a legtöbb településen a régi hagyományokból csak a jelmezes felvonulások maradtak meg, az emberek inkább a bálokba vágynak.

Ősz Ágnes

Kapcsolódó cikkek

Téli ünnepek, szokások, avagy szilvesztertől hamvazószerdáig

Az új általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az EU bíróság 2019. július 29-i döntése következményeként megszüntetjük a cikkek oldalunkról engedélyezett lájkolásának lehetőségét. Természetesen a cikkek linkje a közösségi oldalakon belül lájkolható.



A legfrissebb cikkek a rovatban

Arany a Dürer Versenyen

2020. február 7. és 9. között került megrendezésre Miskolcon a Dürer Verseny, ahonnan aranyat hozott a Szent István Gimnázium és az Apáczai közös csapata.

Szalagavató bál 2020

Képek szöveg nélkül.

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny eredménye

Elérhetők az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny eredményei.

Ilyen volt 2019 második fele

Képekben 2019 őszi féléve.

Ilyen volt 2019 első fele

Képekben 2019 tavaszi féléve.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2020 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.