Tízórai | Aktuális témák

Szalagavató öregdiák-tanár szemmel


A cikket más oldalakon is meg tudod osztani a linkjének bemásolásával.
A cikk linkje:


2013. február 6. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

A hétvége után páran udvariasságból, mert hát mi másból merészelne ilyet az ember, megkérdezték tőlem, hogy milyen volt a szalagavató? Én lepődtem meg a legjobban a válaszon: nagyon jól éreztem magam! Azért mondom, hogy meglepődtem, mert ez egy kötelező esemény, tanár-diák-szülő triumvirátusa, ami egyébként még egy, nem éppen kellemes esetben szokott lenni: fegyelmi! De tényleg, miért volt jó?

Először is azért, mert nagyon színvonalasak voltak a táncok! Egyetlen összehasonlítási alapom a saját szalagavatóm 10 évvel ezelőttről, ami olyannyira nem hagyott mély nyomot bennem, hogy csupán képekre emlékszem. Ráadásul épp nagyon szerelmes voltam. Itt nem volt ugyan olyan sok tánc, de azok viszont profik voltak! Egyszerre komolyak és humorosak, vadak és bájosak, és általában roppant ötletesek. A-tól D-ig nem szeretnék, és igazából nem is tudok kedvencet kiemelni – talán a B osztály, de csak mert én is humános voltam.


Szalagavató öregdiák-tanár szemmel

Másodszor is azért, mert egy apróságon kívül, fennakadás nélkül zajlott le az egész esemény. Ennek roppant egyszerű oka van: Pálréti Orsolya tanárnő. Az a lelkiismeretesség, profizmus, alaposság és fegyelmezettség, ami az egész szervezést, majd a készterméket jellemezte, sajnos nagyon kevésszer tapasztalható meg kis hazánkban. Elégedetlen hangokat persze lehetett hallani, morgást, amiért nem lehet a lépcsőre ülni, vagy bizonyos helyekre állni, de ez sajnos a szigorú törvényi szabályozások eredménye. A tanári tánc közbeni önfeledt nevetés könnyedén elnyomta ezeket a károgó zörejeket.


Szalagavató öregdiák-tanár szemmel

Végül pedig azért, mert már megint szembesültem azzal, hogy apáczaisnak lenni jó. Legyen az tanár, diák, szülő vagy öregdiák, valami hely szelleme okán egyszerűen behúz és nem enged el. Végignézeti veled az egészet, közben élvezed, izgulsz a saját akciód előtt, de aztán a végén állítólag még az is jól sikerül. És egy hosszú, fárasztó hét után a kollégákkal együtt zárjátok a hetet, és még az is jól esik. Talán ezek a pluszok kellenek a motiváció és a töltöttség fenntartásához? Hogy az ember ilyen bizonytalan politikai és társadalmi közegben mégis megpróbáljon konzekvens, minőségi munkát végezni? Azt gondolom, hogy igen. Köszi, Orsi!

Kriston Attila




A legfrissebb cikkek a rovatban

Igazgatói üzenet az apáczais diákoknak

Az igazgató úr videóban üzent az összes apáczais diáknak, egy közösségépítő online versenyt hirdetett, bátorította az érettségi előtt álló diákokat.

Gyermekvédelmis segítségnyújtás a járvány idejére

Olyan élethelyzetbe kerültünk mindannyian, ahol a felmerülő problémákra nincsenek még kész válaszaink. Talán az alábbiak néhány támpontot adhatnak. Fogadják szeretettel.

Minimalizált nyitvatartás, iskolapszichológus

A jövő héttől fenntartói kérésre a lehető legminimálisabbra szorítjuk a kollégák személyes jelenlétét az épületben.

Igazgatói tájékoztató az új munkarendről

Olvasható az igazgató úr tájékoztatója a mai nappal bevezetett új munkarendről.

Taneszközök hazavitele, új munkarend, étkezés lemondása

A 2020. március 14-én este kiadott kormányrendelet értelmében a következő változásokra hívom fel a figyelmüket.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2020 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.