Tízórai | Aktuális témák

Az aradi vértanúk

2004. október 6. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06

Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Mikor 1849. augusztus 13-án a magyarok Világosnál letették a fegyvert az orosz csapatok előtt, azt hitték, azok majd megvédik őket a vérszomjas Haynautól. Tévedtek. Augusztus 23-án átadták őket az osztrákoknak, akik 25-én Aradra szállították a foglyokat, ahol már aznap hétszer ki is hallgatták mindnyájukat.

Eközben a minisztertanács és Ferenc József felhatalmazta Haynaut, hogy ítélkezzen akarata szerint, azzal a feltétellel, hogy csak a főbűnösöket végeztetheti ki. De a hadbíróság mindannyiukra halálbüntetést szabott ki. A „bresciai hiéna” október hatodikát, Latour halálának évfordulóját tűzte ki az ítélet végrehajtására.

Hajnali fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket – Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost – vezették a kivégző osztag elé. Tizenkét katona célzott rájuk, majd midőn parancsnokuk kardjával intett, és a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével hárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést rá is.

Ezután következtek az akasztásra ítélt tábornokok a következő sorrendben: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Az utóbbi büntetését – tulajdon apja közbenjárásának köszönhetően – súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól. Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ő Damjanich holttestéhez lépett, és bár életükben nem kedvelték egymást, most mégis megcsókolta Damjanich kezét.

A kivégzést követően az elítéltek tetemét elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokba, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa-oszlopokat is.

A szabadságharcot a bosszúra szomjas osztrákok vérbe fojtották, de a tizenhármak helytállása és áldozata nem volt hiábavaló.

Barna Richard

Az új általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és az EU bíróság 2019. július 29-i döntése következményeként megszüntetjük a cikkek oldalunkról engedélyezett lájkolásának lehetőségét. Természetesen a cikkek linkje a közösségi oldalakon belül lájkolható.