A legtöbben először, de páran már másodjára élhették át idén augusztus 29-e és szeptember 1-je között az Apáczaiban már-már hagyományosnak számító gólyatábor különleges élményeit Zamárdiban.

Az osztályunkban többen „csaltunk”, ugyanis nem a Déli pályaudvaron, 6:30-kor láttuk egymást életünkben először, előtte többször szerveztünk osztálytalálkozókat – tehát ismerőseink már voltak. Persze, teljesen idegen arcok is, akikről hamar kiderült, hogy barátságos, kedves, lelkes osztálytársak. Rövid adminisztrációs teendők után, Zsigri tanár úr hangját és az ifiket követve elindult a négy kezdő osztály, a tanáraik kíséretében a vonat felé. Hamarosan hangzavar támadt, ahogyan a diákság kezdett összebarátkozni. A vonatút kellemesen telt, és gyorsan elrepült az idő. Mint az a már régebbi diákok számára nem újdonság, a táborhelyet nem lehetett egyből elfoglalni, így hát azt a parancsot kaptuk, hogy a legszükségesebb dolgainkkal együtt vonuljunk le a Balaton partjára, ahol ismerkedős programokkal, játékokkal várnak minket az ifik. Így is tettünk, miután egy eltévedt 9.A-s gólyát elirányítottunk az osztálya felé. Lent viszonylag gyorsan és alaposan bemutatkoztunk egymásnak, megtudtuk, hogy ki szereti a gátfutást, a rockot, a néptáncot, vagy hogy éppen ki honnan érkezett. Ezek után a vállalkozóbb kedvűek fürdeni mentek, a többiek pedig kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettek. Nemsokára jöttek az ifik, és elkezdődtek a játékos ismerkedő feladatok. Személy szerint a gyilkosos játék tetszett a legjobban, bármilyen idegtépő is volt, hogy csak a gyilkosok nyertek a végén. Tanultunk Apáczai-indulót, írtunk újakat is, és hamarosan mehettünk is vissza a táborba, ahol nem sokkal később felejthetetlen élményben részesülhettünk – de előtte még Ács tanár úr irányításával megtörtént a gólyatábor hivatalos megnyitója, vagyis felvonták a zászlót és ismertették a szabályokat. Utána nemsokára megkísérelhettünk elsajátítani több-kevesebb sikerrel a gólyatáncot, amit az ifik találtak ki számunkra. Negyedik nap végére szerintem már mindenki agyába beleivódtak a mozdulatok és a zene. De ne szaladjunk ennyire előre… :) Két vetélkedőt is tartottak első délután/este, az egyik a „Balaton-vetélkedő” nevet viselte, és – amint a címe is mutatja – főként a Balatonnal kapcsolatos fogalmakról szólt. A másik játék az újdonságnak számító igaz vagy hamis-elven felépülő vetélkedő volt (aminek nem ez a pontos neve, de ha kíváncsiak vagytok rá, kérdezzetek meg egy okosabb embert, aki tudhatja). Ennek lényege körülbelül a „variációk egy témára”. Azaz, adott egy mondat, és mind a négy osztályfőnök elmondja a saját variációját, de csak az egyik mond igazat, a többi hamis állítást mesél minél meggyőzőbben – a diákok feladata pedig logikusan kitalálni, melyik az igaz. A pontozási rendszer nem nehéz, de ne menjünk bele, mert elmagyarázni nem lenne egyszerű. Aznap este disco is volt, bár aki annyira nem szereti a manapság divatos zenéket, vagy nem kimondottan „party arc”, talán nem élvezte kimondottan. Azért elég sokan voltak, és az időben való lefekvéssel se voltak problémák, legalábbis a szobánkban nem.

Képgaléria

Másnap délelőtt szintén osztályversenyek voltak a parton, ahol az ifik igencsak kitettek magukért, jobbnál jobb feladatokat találtak ki, keverve a mentális és a fizikális próbatételeket. A délután évfolyamokra bontva a show-hajtás nevet viselő program zajlott. Amíg a hetedikesek játszottak, a kilencedikeseket száműzték a tábor területéről, nehogy megleshessék, mi vár rájuk. Ezalatt a parton tartózkodtunk, jól szórakoztunk. :) Majd a tábor felé vettük az irányt, és elkezdődött a móka számunkra is. Sok feladat volt, osztályfőnököknek és diákoknak egyaránt – személy szerint Czédulás tanárnő eszperente nyelven írt verse tetszett a legjobban. De, szinte minden feladat élvezhető és szórakoztató volt. Este megint lehetett discozni, bár aznapra kicsit jobban elfáradt mindenki, azért sokan táncoltak a színpadon. Éjszaka pedig hát megleptek minket a csillaghullással, aminek talán nem örült mindenki, főleg a hetedikesek mutatkoztak kicsit álmosaknak.

Harmadik nap jött az igazgatóság, és négy állomásra bontva minden gólya megtudhatta, mi vár rájuk az elkövetkezendő négy/hat évben. Az ifik meséltek a tanárokról hideget-meleget, Hubai tanárnő ismertette velünk a diákönkormányzatot és mesélt az Apáczaiban lévő társasági életről, Rácz Tibor tanár úr a kollégiumról beszélt, az igazgatóság tagjai (Munkácsy tanár úr és Garam Ágnes tanárnő) pedig az iskoláról, a szakkörökről, az eredményekről, és minden egyéb fontos dologról adtak tájékoztatást. A jövő előttünk áll, legyünk rá nyitottak! Délután pedig az osztályok bemutatkozó előadásai következtek, melynek témája a „legextrémebb osztályfőnöki óra” volt az idén. Úgy tűnt, a 9.A érte el a legnagyobb sikert a közönség körében, de a többi osztály is kitett magáért, úgyhogy mindenki megérdemel egy nagy tapsot, amit meg is kapott azt hiszem, a nézőktől és a zsűritől – melyet a tanári és az igazgatósági kar egyes tagjai képeztek. Estére a pontok is megmutatták, hogy a zsűri kiknek az előadását szerette a legjobban. Az utolsó esti discora „kötelezően ajánlott” volt a megjelenés, eltáncoltuk még utoljára a tábortáncot, és buliztunk egy jót. Az utolsó nap főleg a pakolásról, a táborzárásról, valamint a helyezésekről és jutalmakról szólt. Hazafelé a vonaton uralkodó nagy hőség – és a nem túl kedves nem apáczais embertársaink – ellenére jól szórakoztunk, még utoljára ellenőriztük a telefonszámokat, megbeszéltük, ki-ki mellé ül másnap, és bár totálisan fáradtan, de élményekkel gazdagon tértünk haza – vagy a kollégiumba.

Köszönjük Ács Zoltán és Zsigri Ferenc tanár uraknak, az összes ifinek, és mindenkinek, aki hozzájárult, hogy ilyen jól érezzük magunkat ebben a négy napban!

A képekért sok-sok köszönet CZK tanárnőnek!

Seben Laura

A legfrissebb cikkek a rovatban

Téli szünet indító kosár & röpi derbi az Apáczaiban (frissítve)

2018. december 20-án (csütörtök), a téli szünet első napján kosár és röpi derbi lesz a leánytesiben (ezúttal nappal, nem éjszaka).

Karácsonyi vásár Budapesten

A karácsonyi vásárt 1998 óta a Vörösmarty téren tartják meg. Évek óta Európa 10 legjobbja közé sorolt vásár, mely szezononként 800 ezer látogatót vonz el Budapestre. Rendszerint november elejétől december végéig látogatható.

Paks

Egy mindenre elszánt, bátor 40 fős csapattal vágtunk neki a kalandos útnak. Vezetőink ZSIGRI FERENC tanár úr és SZEGEDY-MASZÁK ANNA tanárnő volt, akik mindvégig csak emelték az esemény színvonalát.

Tábla, tabló, emléktábla – Emlékezés az elhunyt apáczaisokra

Halottak napi megemlékezésünket 2018. október 26-án tartottuk. Bernátné Vámosi Judit gondolatait olvashatjátok.

Szavazz az év közösségi kezdeményezésére!

A Járókelő egy közterületi hibabejelentő portál, ami 2012 óta működik Budapesten. Azóta nem csak itt, de az ország 19 másik városában is azon dolgozunk, hogy egy zöldebb, élhetőbb környezetet teremtsünk. A felhasználók bejelentéseit mi, önkéntesek juttatjuk el az illetékes szervhez, akiknek válasza is megjelenik majd az oldalon, így az egész megoldási folyamat nyilvánosan követhető mindenki számára. Szavazatoddal most nagyban segítheted a munkánkat!