Ajánló | Film

X-Men: Az elsők




A cikk linkje:
2011. június 12. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

A mutánsos franchise ötödik, és egyben talán legjobbra sikeredett darabja.

A legtöbben bukásra ítélték a filmet. Hogy is lehetne sikeres X-Men mozit készíteni Küklopsz, Jean Grey, Vadóc és a többi fiatal(abb) mutáns nélkül? Mégis sikerült, sőt sok ismerősöm véleménye szerint is ez lett a saga legjobb része. A jóslatok ellenére én már hónapokkal ezelőtt eldöntöttem, hogy mindenképpen meg akarom nézni ezt a filmet. Persze a legfőbb mozgatórugó az volt, hogy magam is félig-meddig szuperhősös-képregény rajongó vagyok, de valószínűleg a nagyon is jól sikerült trailerek, illetve a korábbi részek sikere is meggyőzött volna. Így hát vasárnap délután elmentem moziba barátnőimmel (egyébként a teremben rajtunk kívül csak fiúcsoportok, meg párocskák ültek – ez bizony nem egy csajos műfaj). Több mint két óra múlva pedig tökéletesen elégedetten jöttem ki.

A történet egyszerű, de nem a mostanában megszokott „amerikaifilmes”-módon lebutított. Az első húsz percben több szálon fut, betekintést nyerhetünk a főszereplők gyerekkorába. Ezután jön a szinte sorsszerű találkozás, a felkészülés a közös ellenséggel szemben, legvégül pedig az igencsak látványosra sikerült csatajelenet. A cselekmény menete kifejezetten gyors, ez az elején talán zavaró lehet (például a két főszereplő barátsága sem bontakozott ki teljesen), de később előnyére válik a filmnek. Nincsenek üresjáratok, túlságosan erőltetett jelenetek, a két óra (sajnos) nagyon gyorsan eltelik. A film az 1960-as évek elején játszódik (ami egyébként az első önálló X-Men képregény megjelenésének évtizede is), a hidegháború, pontosabban a kubai rakétaválság idején. Az időpont pluszfeladatot is adott az alkotóknak: a ruhákat, tárgyakat, helyszíneket mind úgy kellett megalkotni, hogy passzoljanak a korhoz. Az archív felvételek a moszkvai felvonulásokról és Kennedy elnök beszédéről csak ezt a hangulatot fokozzák. Tetszik az alternatív történelmi szál (Kevin Bacon, a film főgonoszát alakító színész mondta a rosszmájúak lecsillapítására: „Honnan tudja azt bárki is, hogy ez nem igaz történet, és mutánsok nem léteztek?”), és a sok orosz beszéd is (még sosem hallottam ilyen kontextusban a harasót :)).

Az elsők legnagyobb érdeme a karakterekre való összpontosítás: a kapcsolatok alakulása, a belső folyamatok képezik a film legfontosabb részét, meglepő, hogy egy ilyen hollywoodi szuperprodukcióban több időt fordítanak a jellemfejlődésre (bár én így sem éreztem elégnek), mint az akcióra. A középpontban természetesen Charles és Erik barátsága, és egymás ellen fordulása áll, de érdekes a fiatal mutánsok felnőtté válása, a szerelmi szálak alakulása is. Ilyen szempontból a külsőjét elfogadni nem tudó Raven a legérdekesebb – a korábbi filmek erős, a mutánsok érdekeiért szélsőséges módszerekkel küzdő Mistique-jétől eltérően itt egy törékeny lányt ismerhetünk meg. A színészek kevésbé ismertek, sokuknak ez az első komolyabb szerepük, de ez csak előnyére válik a filmnek. Sajnos James McAvoy (Charles) némileg háttérbe szorul Michael Fassbender (Erik) mellett. Kevin Bacon (Shaw) hozza a tőle megszokott profizmust, Jennifer Lawrence (Raven) pedig a hatalmas kék sminkréteg mögött is tökéletesen meggyőző. Drámai jelenetekből van elég, mint a koncentrációs táborban játszódó, amit teljesen a trilógiából vettek át. Egyes részeknél pedig a hideg futkos az ember hátán (Shaw kivégzésénél, vagy az argentin kocsmajelenetnél), mások egészen megrázóak is lehetnek (a legjobb példa erre, amikor Charles lebénul). Feszültségből tehát nincs hiány, de persze a humor sem marad el. A professzor fiatalként többször élt vissza a képességével, mint később, de vicces a kiképzésüket bemutató jelenetsor, illetve az ominózus cameo is.

Hiányoltam viszont a végefőcím utáni extra jelenetet (ugye tudjátok, hogy egy filmnek a stáblista után van csak vége?). A film rengeteg szállal kötődik az előzőekhez: a repülő és a Cerebro prototípusa, az X-birtok, illetve a végén a műanyag tolószék megjelenése csak erősíti ezt. Természetesen vannak apróbb folytonossági hibák (gondoljunk csak a gyémántbőrű Emma Frostra, aki a Farkasban kislányként jelenik meg), a képregények univerzumába sem illeszkedik tökéletesen (persze egy ennyire szerteágazó franchise esetében lehetetlen kanonizálni, azaz egy, megváltozhatatlan idővonalat létrehozni).

A mozit új, illetve felújított karakterek is színesítik – a kedvencem Azazel, aki eddig csak néhány képregényben szerepelt. Remélhetőleg (sőt, családi kapcsolatait ismerve minden bizonnyal :)) a folytatásban nagyobb szerepet és több szöveget is kap majd.

Minderre 125 milliót költöttek, ezzel a legolcsóbb X-Men-film lett. Ennek ellenére a megvalósítás tökéletes (persze azért vannak megmosolyogtató pillanatok: például a szuperszonikus repülés). A speciális effektek, a rakéták, a tengeralattjáró, és legfőképpen Mistique átalakulása vitte a pálmát, ezeket a Weta készítette (a cég, amelyik az Avatarért is felelt). Érdekes, hogy 3D-ben nem került a vászonra (mint az ugyanígy a Marveltől és a Foxtól származó, pár hónappal ezelőtt bemutatott Thor), de igazából nem hiányzik, mert semmit nem tett volna hozzá a filmhez. Kiemelném még a zenét is: Henry Jackman zenéjében sajnos az eredeti filmek dallamait hanyagolnunk kell, ennek ellenére abszolút illik a mozihoz, önmagában is hallgatható. A stáblista alatt pedig a Take That új slágerét, a „Love Love”-ot hallhatjuk.

Összességében annyit mondanék, hogy bár az idei évben nincs hiány szuperhősös filmekből, ezt mégis érdemes megnézni. Látványos, szórakoztató két óra, rajongóknak természetesen kötelező, hiszen a Sötét Lovag óta ez a legjobb képregény-adaptáció. Az IMDb 10 pontból 8.2-t ad neki (ezzel egyébként a 218. legjobb film a listán). Tőlem 9-et kap, bőven megérdemli. Egyébként az alkotók már bejelentették, hogy siker esetén trilógiává bővítenék a filmet (kíváncsi leszek, milyen címet adnak majd nekik :)). Mivel már az első hétvégén 55 millió dollár bevétele volt csak a tengerentúlon, ez valószínűleg így is lesz.

Én már alig várom a következő epizódot.

Értékelés: 9/10

Gócza Georgina

X-Men: Az elsők (X-Men: First Class), színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 132 perc, 2011

rendező: Matthew Vaughn
forgatókönyvíró: Jane Goldman, Ashley Miller, Jamie Moss, Bryan Singer, Zack Stentz
operatőr: John Mathieson
zene: Henry Jackman

szereplők:
Charles Xavier professzor: James McAvoy
Erik Lehnsherr/Magneto: Michael Fassbender
Raven Darkholme/Mystique: Jennifer Lawrence
Sebastian Shaw: Kevin Bacon
Emma Frost: January Jones
Dr. Moira MacTaggert: Rose Byrne
Hank McCoy/Beast: Nicholas Hoult
Angel Salvadore: Zoë Kravitz

Kapcsolódó linkek

http://www.x-menfirstclassmovie.com




A legfrissebb cikkek a rovatban

Túlélés Szarajevóban – barátság a háború idején

A Centropa Alapítvány szeretettel meghívja az érdeklődőket a Túlélés Szarajevóban – barátság a háború idején című kiállításának megnyitójára.

A KOMA Bázis novemberi programajánlója

A közösségi színház mint működési forma lényege, hogy a körülöttünk élő, civil lakosságot vonjuk be az előadások, színházi események létrehozásába, akár mint szereplő, akár mint író vagy háttérmunkás.

KOMA Bázis közösségi színház

A közösségi színház mint működési forma lényege, hogy a körülöttünk élő, civil lakosságot vonjuk be az előadások, színházi események létrehozásába, akár mint szereplő, akár mint író vagy háttérmunkás.

Az eltűnés sorrendjében

Az elzárt, apró településen élő nyárspolgár, az utakat karbantartó Nils (Stellan Skarsgard) életét szörnyű tragédia rázza meg: egyetlen fiát holtan találják. A kétségbeesett apa a kezdetektől fogva azt gyanítja, hogy gyermeke gyilkosság áldozata lett…

Imprimatur, Veritas, Secretum, Mysterium

Rita Monaldi és Francesco Sorti olasz (jelenleg Bécsben élő) író házaspár munkái a történelmi regények legújabb és legnépszerűbb darabjai.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.