2008. március 17-én 16 órakor kezdődő koszorúzáson Marton Jenőné tanárnő mondott beszédet az Apáczai szobor mellett. Ezt a beszédet most el lehet olvasni.

Iskolánk nemes hagyománya, hogy az Apáczai Napok nyitányaként megkoszorúzzuk névadónk, Apáczai Csere János szobrát. Ezen a mai ünnepi megemlékezésen szeretettel köszöntöm iskolánk igazgatóját, a megjelent tanárokat és diákokat. Külön szeretettel üdvözlöm testvériskolánk, a kolozsvári Apáczai Líceum tanárait és diákjait.

Megemlékezésemben nem az Enciklopédia polihisztor szerzőjéről, hanem a kiváló pedagógus Apáczairól szeretnék szólni. Pedagógiai gondolatai ma is iránymutatóak, betarthatóak és betartandóak. Az iskolaalapítókat és iskolafenntartókat kötelességeikre figyelmezteti. Tanácsokat ad a pedagógusoknak, a diákoknak a tudás gyönyörűségét ecseteli, és módszertani útmutatást ad a tudás megszerzéséhez. Felhívja a figyelmet az együttműködés szükségességére, hiszen, amint írja, „az iskola a tanítók és tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítanak és tanulnak.”

Elsődleges fontosságúnak tartja a legmagasabb szinten oktató főiskolák létrehozását. Ezek az akadémiák nemzeti önbecsülésünket növelnék, külföldi elismertségünket megalapoznák. Hazai tehetséges diákjainknak nem kellene külföldre menniük a bölcsesség megszerzéséért, és ide jöhetnének tanulni külföldi diákok is, tandíjukból tovább fejleszthetnénk iskoláinkat.

A főiskolák eddigi humán tantárgyai – teológia, retorika, grammatika – mellé haladéktalanul be kell vezetni a természettudományos tárgyak oktatását – írja, hiszen a Biblia sem érthető természettudományos ismeretek nélkül. Idézem: „Megértheti-e valaki a Teremtés könyvét, aki nem kitűnő csillagász, fizikus vagy földrajztudós? Leírhatja-e valaki Salamon templomát, aki nem ért a technikához? Megvilágíthatja-e az égnek, a napnak és a felhőknek a földtől való távolságát, aki nem ért a geometriához?”

A természettudományos képzés megalapozná egy magyar iparosréteg kialakulását is. A hazánkban dolgozó iparosok zömmel külföldiek, szerszámaik technikájuk külföldi találmányok.

Kiemelt jelentőséget tulajdonít a matematika oktatásának. „Akiknek tehetségük van a számtanhoz, – írja – azok éles elméjűek minden más tudományág elsajátításában is. Ha pedig lassúbb és tompább felfogásúakat képeznek és gyakoroltatnak ebben a tárgyban, …gyorsabb és élesebb felfogásúakká válnak.” A tanároknak figyelniük kell a napról-napra születő változásokra, érdekes matematikai és természettudományi ismereteket kell előadniuk. A lehető legsűrűbben kell adni gyakorlásra szánt feladatokat.

Apáczai helytelennek tartja a magoltatást, a jelentéktelen részletek bifláztatását. A pedagógus csak azokat tanítsa, amelyek szükségesek, nehogy a nem szükségeseket tanítván a szükségeseket tanítványai ne tudják. A szükséges ismeretanyag elsajátítása viszont elengedhetetlen, hiszen – amint írja – „logikusan gondolkodni, vitatkozni, érvelni csak a tudás birtokában lehet. A logikus gondolkodás tanít minden dolognak lényeges összefüggéseit megtalálni és megfelelően elrendezni.”

Apáczai a fegyelmezésre is kitér. A fegyelmezés mindig gyengéd és szeretetteljes legyen – tanácsolja.

S miket mond a diákoknak? Idézem néhány gondolatát: „Mindig magas célt kell magunk elé kitűzni.” „Már maga az igyekezet is dicséretes, aki törekszik, mindent elér.” „Nem lehet derekas dolog, amihez fáradság nélkül juthatsz el. Ha mihez fogsz, és először nem sikerül, kétségbe ne essél!” „Ha valamit nem értesz, tüstént kérdezd tanítódat!” „A különböző tudományok kölcsönösen segítik egymást… külön, egyiküket, senki sem értheti meg tökéletesen, csak ha egyúttal a többit is megtanulja.” És ami szállóigévé vált: „A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges.” Apáczai azt kívánja, hogy a diákok „vidám szívvel… élvezzék buzgóságuk és sokfelé kifejtett munkásságuk édes gyümölcsét.”

Ha végiggondoljuk Apáczai pedagógiai gondolatait, érezhetjük, nagy megtiszteltetés és komoly felelősség a róla elnevezett iskolában dolgoznunk, az ő szellemi útmutatása alapján.

Marton Jenőné

A legfrissebb cikkek a rovatban

Elhunyt Karakas Gábor

Néhány nappal 87. születésnapja után elhunyt Karakas Gábor, iskolánk legendás kémiatanára. Karakas tanár úr 1960-tól 1999-ig volt a gimnázium tanára, vezetőtanára és munkaközösség-vezetője.

Eredmények a TUDOK-ról

Ambrus Barbara a TUDOK konferencián Molekuláris genetika szekcióban különdíjas lett, Simon Vivien pedig első helyezett műszaki tudományok szekcióban.

Évzáró és karantén flash mob eredményhirdetés

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanévzáró műsora 2020. június 18-án.

Trianon: ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van

Éppen ma 100 éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.

„Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam” avagy A végzős évfolyam idei díjazottjai

Szép hagyománya iskolánknak, hogy a ballagási ünnepségen kerülnek átadásra a végzősök díjai. Az ünnepség idén ugyan elmaradt, de természetesen a díjak ugyanúgy kiosztásra kerülnek.