|
|
|
2016. november 14. | utolsó módosítás: 2020. szeptember 29., 09:06
Szeptember végén az erdélyi Sóvidéken jártunk terepgyakorlaton. Utunkat támogatta a Hungaropharma és gimnáziumunk mindkét alapítványa, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A résztvevők tollából következzen a három beszámolóból az első, a cikk végén található képgalériába pedig néhány fotót válogattunk be, melyeket Gál Ildikó, Garam Ágnes, Herczeg Móric és Nagy Csenge készítettek.
A reggel hét órás gyülekező ellenére mindenki odatalált a Műcsarnok mögé, ahonnan a buszunk indult. Az út hosszúsága ellenére sem unatkoztunk, mivel rengeteg érdekességet láttunk. Ezek közül kiemelném az őszi kikericset és a cigodákat. Előbbi az általa termelt kolhicin nevezetű sejtosztódás-gátló anyagról nevezetes. A cigodákról meg helyettem inkább beszéljenek a képek.

Cigoda
Forrás: nyugat.hu

Cigoda
Forrás: nyugat.hu
Megérkezésünk után megismerkedtünk helyi vezetőnkkel, Hunorral, és bejártuk Szováta fürdőnegyedét éjszaka.
Első körben most is Szováta volt a célunk, hogy a sötétben és félig alva megszerzett információkat kibővítsük. Megtekintettük az egykori marosvásárhelyi polgármester, Bernády György által felújíttatott villákat, melyekre a faszerkezet és a szecessziós stílus jellemző. Ugyan a szocialista időkben államosították, majd a 80-as, 90-es években lelakták ezeket, még mindig nagyon szépek a házak.

Régen

és most
A Sós-tavak a Kárpát-medence alatt lévő sóréteg Kárpátokon felgyűrődött végén alakultak ki. Ebből következnek különleges tulajdonságai is. Legfontosabb ezek közül a heliotermia. Ezt a jelenséget először Kalicsinszky Sándor fizikus írta le. A lényege, hogy a sűrűbb sós vízen csak átfolyik a hidegebb édesvíz, nem keveredik vele, viszont szigeteli és így a Nap akár 80 °C-ra is felmelegítheti az alsóbb vízrétegeket.

A heliotermia
A másik különlegesség a tavak alján felgyülemlett szerves iszap. Ennek mindenféle gyógyhatása van, a 20. század elejétől főleg a női meddőség gyógyítására használják.
A tavak legnagyobbja és leghíresebbje a Medve-tó. Ez, a közhiedelemmel ellentétben nem az alakjáról, hanem a belé ömlő Medve-patakról kapta a nevét. Átlagos sótartalma 21% körül van, de ez évente változik. Sajnos az elmúlt években a rengeteg turista miatt annyira megkavarodott a tó vize, hogy mára már sótartalma és hőmérséklete is jelentősen lecsökkent. Különlegessége még az, hogy keletkezésének idejét is pontosan tudjuk: 1875. május 25-én, 11.00-kor szakadt be az a víznyelő, mely addig a Medve-patakot vezette el.
A különleges életkörülményekhez kevés élőlény tudott alkalmazkodni. Őket halofileknek vagy halofitáknak nevezzük. Legjellemzőbb ilyen állat a sórák (Artemia salina), melynek jellemző színéről a Vörös-tó is kapta a nevét. A növények közül érdemes megemlíteni a sószorosi sziksófüvet (Salicornia herbacea), és a sziki őszirózsát (Tripolium pannonicum).

Sórák

Sziksófű

Sziki őszirózsa
A napot székely nyelvtanulással zártuk, ahol megtudhattuk, hogy mi az a nyelvjárásgyűjtés, mit jelent a garádics, vagy a surmó, de a székely-activity is feldobta az estét.
A mai nap a városnézésé volt. Elsőként Parajdot látogattuk meg, ami a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányája. Bár ma már a legnagyobb tárnák meg vannak nyitva a látogatók előtt, még mindig bányásznak a mélyebben fekvő részeken, főleg ipari (pl. útszórásra való) sót. A látogatható részek a levegő gyógyhatása miatt népszerűek. Légúti megbetegedésekre ajánlott, ezért a bánya egy részén sportközpontot alakítottak ki. A következő megálló a Sószoros volt a bánya hátában. Itt megkóstolhattuk a már fent említett sziksófüvet is. Miután végigjártuk a völgyet, elindultunk Korondra. Itt az Ilyés-Vészti műhelyt látogattuk meg. Megnéztük a különböző munkafolyamatokat, mint például korongozás, festés, vagy vízjelezés. Útközben még megnéztünk egy borvízforrást is, ami magas vastartalmáról és szénsavasságáról híres.

A parajdi bánya egyik tárnája

Az Ilyés műhely kirakata

Székelyudvarhely, a Vasszékely
Székelyudvarhelyen megtekintettük a Szoborparkot, a Vasszékelyt, és bementünk Erdély legjobb cukrászdájába is, az Alexandrába. Hazafelé menet még Orbán Balázs sírját, és az ott található székelykapu-múzeumot is megnéztük, ahol a legidősebb már majdnem 200 éves volt (1818-ban épült).
Utolsó erdélyi napunkat túrázással töltöttük. A cél a Bekecs-tető volt, ami a környék egyik legmagasabb pontja, eléri az 1080 métert. Az oda-vissza összesen 20 km hosszú túra apropója a véletlenül pont ugyanarra a napra eső Bekecs-emléktúra volt, ami a sóvidékiek és a nyárádmentiek megemlékezése azokról a magyarokról, akik 100 évvel ezelőtt, 1916 őszén megállították az ellenség betörését először erdélyi területen.
Mire a túrából visszaértünk, mindenki elfáradt, úgyhogy a hazaút (a néha-néha előforduló hangos zenétől eltekintve) zavartalan volt.
Falus Márton
Kapcsolódó cikkek
2026. szeptember 8.
Az ELTE Informatikai Kar ingyenes, gyakorlatorientált képzést indít, amely segítséget nyújt a dezinformáció, a deepfake tartalmak, a mesterséges intelligencia felelős használatának kezelésében, miközben korszerű módszereket ad a pedagógusok kezébe a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez.
2026. augusztus 18.
A 2026/2027-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.
2026. június 17.
Az idei terepgyakorlat során a Karszt-hegység és az Adriai-tenger partvidékének varázslatos világába nyertünk bepillantást. Szlovéniában és Olaszországban, természetvédelmi területen és városi környezetben egyaránt végeztünk helyszíni megfigyeléseket és vizsgálatokat. Szállásunk a Hruševje település közelében, a festői Nanos hegyvonulat lábánál fekvő, barátságos Hudičevec ökológiai gazdaságban volt.
2026. június 1.
Mile-Kis Kristóf Samu és Tapasztó Zsombor (mindketten a 12.A tanulói) jelentős sikereket értek el nemzetközi és hazai tudományos konferenciákon kvantuminformatikai kutatásaikkal.
2026. május 21.
Az idei tanévben is sikeresen szerepeltek gimnáziumunk diákjai a Szilárd Leó és Mikola Sándor versenyeken.