Tízórai | Aktuális témák

Terepgyakorlat Erdélyben




A cikk linkje:
2016. november 14. | utolsó módosítás: 2016. november 16., 13:25
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Szeptember végén az erdélyi Sóvidéken jártunk terepgyakorlaton. Utunkat támogatta a Hungaropharma és gimnáziumunk mindkét alapítványa, amiért ezúton is köszönetet mondunk. A résztvevők tollából következzen a három beszámolóból az első, a cikk végén található képgalériába pedig néhány fotót válogattunk be, melyeket Gál Ildikó, Garam Ágnes, Herczeg Móric és Nagy Csenge készítettek.

1. nap

Leutazás

A reggel hét órás gyülekező ellenére mindenki odatalált a Műcsarnok mögé, ahonnan a buszunk indult. Az út hosszúsága ellenére sem unatkoztunk, mivel rengeteg érdekességet láttunk. Ezek közül kiemelném az őszi kikericset és a „cigodákat”. Előbbi az általa termelt kolhicin nevezetű sejtosztódás-gátló anyagról nevezetes. A „cigodákról” meg helyettem inkább beszéljenek a képek.


„Cigoda”
Forrás: nyugat.hu


„Cigoda”
Forrás: nyugat.hu

Megérkezésünk után megismerkedtünk helyi vezetőnkkel, Hunorral, és bejártuk Szováta fürdőnegyedét éjszaka.

2. nap

Első körben most is Szováta volt a célunk, hogy a sötétben és félig alva megszerzett információkat kibővítsük. Megtekintettük az egykori marosvásárhelyi polgármester, Bernády György által felújíttatott villákat, melyekre a faszerkezet és a szecessziós stílus jellemző. Ugyan a szocialista időkben államosították, majd a 80-as, 90-es években lelakták ezeket, még mindig nagyon szépek a házak.


Régen…


…és most

Medve-tó és a Sós-tavak

A Sós-tavak a Kárpát-medence alatt lévő sóréteg Kárpátokon felgyűrődött végén alakultak ki. Ebből következnek különleges tulajdonságai is. Legfontosabb ezek közül a heliotermia. Ezt a jelenséget először Kalicsinszky Sándor fizikus írta le. A lényege, hogy a sűrűbb sós vízen csak átfolyik a hidegebb édesvíz, nem keveredik vele, viszont szigeteli és így a Nap akár 80 °C-ra is felmelegítheti az alsóbb vízrétegeket.


A heliotermia

A másik különlegesség a tavak alján felgyülemlett szerves iszap. Ennek mindenféle gyógyhatása van, a 20. század elejétől főleg a női meddőség gyógyítására használják.

A tavak legnagyobbja és leghíresebbje a Medve-tó. Ez, a közhiedelemmel ellentétben nem az alakjáról, hanem a belé ömlő Medve-patakról kapta a nevét. Átlagos sótartalma 21% körül van, de ez évente változik. Sajnos az elmúlt években a rengeteg turista miatt annyira megkavarodott a tó vize, hogy mára már sótartalma és hőmérséklete is jelentősen lecsökkent. Különlegessége még az, hogy keletkezésének idejét is pontosan tudjuk: 1875. május 25-én, 11.00-kor szakadt be az a víznyelő, mely addig a Medve-patakot vezette el.

A Sós-tavak élővilága

A különleges életkörülményekhez kevés élőlény tudott alkalmazkodni. Őket halofileknek vagy halofitáknak nevezzük. Legjellemzőbb ilyen állat a sórák (Artemia salina), melynek jellemző színéről a Vörös-tó is kapta a nevét. A növények közül érdemes megemlíteni a sószorosi sziksófüvet (Salicornia herbacea), és a sziki őszirózsát (Tripolium pannonicum).


Sórák


Sziksófű


Sziki őszirózsa

A napot székely nyelvtanulással zártuk, ahol megtudhattuk, hogy mi az a nyelvjárásgyűjtés, mit jelent a garádics, vagy a surmó, de a székely-activity is feldobta az estét.

3. nap

A mai nap a városnézésé volt. Elsőként Parajdot látogattuk meg, ami a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányája. Bár ma már a legnagyobb tárnák meg vannak nyitva a látogatók előtt, még mindig bányásznak a mélyebben fekvő részeken, főleg ipari (pl. útszórásra való) sót. A látogatható részek a levegő gyógyhatása miatt népszerűek. Légúti megbetegedésekre ajánlott, ezért a bánya egy részén sportközpontot alakítottak ki. A következő megálló a Sószoros volt a bánya hátában. Itt megkóstolhattuk a már fent említett sziksófüvet is. Miután végigjártuk a völgyet, elindultunk Korondra. Itt az Ilyés-Vészti műhelyt látogattuk meg. Megnéztük a különböző munkafolyamatokat, mint például korongozás, festés, vagy vízjelezés. Útközben még megnéztünk egy borvízforrást is, ami magas vastartalmáról és szénsavasságáról híres.


A parajdi bánya egyik tárnája


Az Ilyés műhely kirakata


Székelyudvarhely, a „Vasszékely”

Székelyudvarhelyen megtekintettük a Szoborparkot, a Vasszékelyt, és bementünk Erdély legjobb cukrászdájába is, az Alexandrába. Hazafelé menet még Orbán Balázs sírját, és az ott található székelykapu-múzeumot is megnéztük, ahol a legidősebb már majdnem 200 éves volt (1818-ban épült).

4. nap

Utolsó erdélyi napunkat túrázással töltöttük. A cél a Bekecs-tető volt, ami a környék egyik legmagasabb pontja, eléri az 1080 métert. Az oda-vissza összesen 20 km hosszú túra apropója a véletlenül pont ugyanarra a napra eső Bekecs-emléktúra volt, ami a sóvidékiek és a nyárádmentiek megemlékezése azokról a magyarokról, akik 100 évvel ezelőtt, 1916 őszén megállították az ellenség betörését először erdélyi területen.

Mire a túrából visszaértünk, mindenki elfáradt, úgyhogy a hazaút (a néha-néha előforduló hangos zenétől eltekintve) zavartalan volt.


Képgaléria

Falus Márton

Kapcsolódó cikkek

Erdélyi rege
A SÓszorosi szikSÓfű nyomában




A legfrissebb cikkek a rovatban

Tábla, tabló, emléktábla – Emlékezés az elhunyt apáczaisokra

Halottak napi megemlékezésünket 2018. október 26-án tartottuk. Bernátné Vámosi Judit gondolatait olvashatjátok.

Szavazz az év közösségi kezdeményezésére!

A Járókelő egy közterületi hibabejelentő portál, ami 2012 óta működik Budapesten. Azóta nem csak itt, de az ország 19 másik városában is azon dolgozunk, hogy egy zöldebb, élhetőbb környezetet teremtsünk. A felhasználók bejelentéseit mi, önkéntesek juttatjuk el az illetékes szervhez, akiknek válasza is megjelenik majd az oldalon, így az egész megoldási folyamat nyilvánosan követhető mindenki számára. Szavazatoddal most nagyban segítheted a munkánkat!

Töklámpások

Képek szöveg nélkül.

Vendégünk Mezei Márk

A beszélgetés mindkét résztvevője az Apáczaiban végzett, osztálytársak és padtársak voltak. Most, mint a regény írója és a kötet szerkesztője ülnek majd egymás mellett. Az Utolsó szombat Mezei Márk első regénye.

A 2018-as gólyaavató

Az Apáczaiban több éves hagyománynak örvend a minden évben ősszel megrendezésre kerülő gólyaavató. Az esemény célja, hogy az újonnan érkező diákok jobban feloldódjanak, beilleszkedjenek és ismerkedjenek más diákokkal.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2018 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.