Tízórai | Aktuális témák

Az iskola épületének története




A cikk linkje:
2012. április 16. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Az iskola mai épületében volt elődeinkről csak nagyon vázlatos, elnagyolt képet adhatunk. Az erre vonatkozó forrásanyag szinte teljesen hiányzik.

Az épület 1911-12-ben készült el Bárczy István polgármestersége idején fővárosi elemi és polgári iskola céljaira. A Cukor utcai frontján polgári leány- iskola, az Eötvös Loránd (Papnövelde utcai) frontján elemi iskola működött. Ez az állapot 1948-ig változatlanul fennállott. 1948-ban az Üllői útról beköltözött a Budapesti pedagógiai Főiskola és itt kapott otthont annak gyakorlati általános iskolája is. 1955-ben a Pedagógiai Főiskola megszűnt (Szegedre költözött) és átmenetileg egy levelező tagozatot hagyott maga után.


Az iskola épületének története
Forrás: OPKM

Az 1955/1956-os tanévben kezdte el működését, mint új intézmény jelenlegi gyakorló iskolánk. Az iskola első neve Cukor utcai Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium volt. 1955. szeptember 1-én nyílt meg, 12 évfolyammal. (Ebben az időben az egész országban mindössze 36 ilyen típusú iskola működött). Felettes hatósága Budapest Főváros Tanácsa volt. Osztályai: 4 alsó tagozat, 8 felső tagozat és 8 gimnázium. Ezeket egy igazgató irányította és közös volt a tanári kar. 41 tanár és 685 tanuló használta az épületet. A gimnázium indulásakor évfolyamonként 2-2 osztályt a Trefort utcai gyakorló gimnáziumból helyeztek át. Valamennyi osztály tiszta fiúosztály volt. Az általános iskolában a főiskolai gyakorló általános iskola tanárai és különféle más iskolából átirányított tanárok tanítottak. Kezdetben igen nehéz volt a helyzet az iskolai felszerelés hiányosságai és az iskola leromlott állapota miatt. A Pedagógiai Főiskola könyvtári és szertári anyagának használható részét a vidéki pedagógiai főiskolák vitték el. Új berendezésekre csekély volt a lehetőség, így a gyakorlóiskola szintje elmaradt a várakozástól. Az épületben helyezték el a Bezerédi Amália Gyakorló Óvónőképzőt, amely 3 évig itt működött az 1957-58 tanév végén történt megszűnéséig. A megszűnt intézmény is beleolvadt a gyakorló iskola tanári karába. Ez további pedagógiai nehézségeket okozott.

1957. februárban az iskola az Apáczai Csere János nevet kapta. A létszám fokozatosan növekedett. A színvonal emelése érdekében 1959-ben sok tanárt áthelyeztek, és helyükre kiváló szakemberek érkeztek. Az iskola felett az irányítási és rendelkezési jogkört az ELTE rektora a Tanárképző Tanács útján gyakorolta. Az iskola hivatalos neve ekkor lett ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Iskola. Az iskolaalakuló értekezlete 1959. augusztus 28-án volt, igazgatója Dr. Temesi Alfréd. A tanári testület létszáma 83 fő, az osztályok száma: 33, létszámuk 1127 tanuló volt.

Az 1959/1960-as tanévben bevezették a koedukációt. 1955-1962-ig humán- és reáltagozatos gimnáziumi osztályokat indítottunk. 1962 és 1967 között francia, angol, biológia-kémia, matematika-fizika és fizika-kémia tagozatok indultak. 1967-ben kezdődött a számítástechnikai oktatása. 1968-tól általános tantervű osztályok is indultak, megszűnt a humán és reál tagozat. 1968-69-ben orosz nyelvi tagozat és kémia biológia tagozat indult. 1974-ben szervezték meg az első integrált természettudományi osztályt. Az általános tantervű osztályokban a III-IV. osztályokban bevezették a kötelező fakultatív tárgyi oktatást. 1964-ben az általános iskola 5 osztályában indult orosz tagozatos osztály. A tanulók heti 5 órában tanulták az orosz nyelvet.


Az iskola épületének története
Forrás: OPKM

Jelentős szerepet kapott a gyakorlati foglalkozás is. Az alsó tagozaton folyamatos kézimunkázással fejlesztették a gyerekek ügyességét és előkészítették a fejlettebb manuális készséget igénylő munkák elvégzését. A felső tagozatosok oktatására három műhellyel rendelkezett az iskola, a szükséges felszereléssel. A megszerzendő ismeretek keménypapír, fa, fém, elektromos szerelés, más komplexmunkák, háztartási és fonalmunka, anyag és műszaki rajz készítése voltak. A gimnázium gyakorlati oktatás formája az 5+1-es oktatás volt. Ez azt jelentette, hogy osztályaink heti 1 napot, 5 órát töltöttek budapesti nagyüzemek valamelyikében. (Például: Csepel Vas és Fémművek, Motorkerékpár, Egyesült Izzó és Villamossági Rt., Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár stb.)

Tanárképzés: Az 1959/1960-as tanévben tanárképzési munkánkat az egyetemi reformban meghatározott elvek szerinti gyakorlati tanárképzésre való felkészülés határozta meg. A művelődésügyi miniszter 139/1960/M.K.11/MM számú utasítása a tudományegyetemek tanár szakos hallgatóinak iskolai gyakorlatáról. Az I.-IV. évben végzendő iskolai megfigyeléshez minden tanár szakos hallgató köteles a gyakorlóiskolában az I. vagy II. tanévben 4 alkalommal összesen 20 órában pszichológiai, III. évben 3 alkalommal összesen 15 órában didaktikai, 3 alkalommal összesen 15 órában neveléselméleti, IV. évben 2 alkalommal összesen 10 órában szakmódszertani tárgyú megfigyelést végezni. Az V. éves hallgatók a IX. és X. félévben iskolai tanítási gyakorlaton vettek részt heti 16 órában. 1959 évben – látva a gyakorlati tanárképzés nehézségeit – új módszerek és új eszközök keresését kezdték meg. A nagy számú tanárjelölt fogadására modern eszközök – a film, magnetofon és a televízió – alkalmazása mutatkozott a legcélravezetőbbnek. Televíziós berendezésünk 1965. augusztus 3-ra készült el. Külföldi szakértők először 1965. augusztus 4-én az UNESCO nemzetközi szemináriumi programja keretében, egész napos munkafoglalkozás során ismerhették meg berendezésünket. 1965. október 6-án az ELTE rektora széleskörű pedagógiai program keretében átvette az ELTE új készítményét és egyben átadta az iskola vezetőjének a továbbképzésben való felhasználásra.

Készült: Bucskó Béla nyugalmazott igazgatóhelyettes tanár úr beszámolója alapján, az épület 100 éves évfordulójára.




A legfrissebb cikkek a rovatban

LeS – Király Júlia: A nagy pénzügyi-gazdasági válság: 2007–???

Az év utolsó előtti előadása volt számomra az egyik legélvezetesebb, amelyet Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke tartott.

Kert a suli teraszán

Még két éve projektmunkaként indult, de akkor nem valósult meg. A 12.A osztály kollégistái alsóbb évesek és egy eötvösös kolis közbenjárásával összefogtak, hogy befejezzék azt, amit terveztek. Fogadjátok tőlük sok szeretettel a búcsúajándékukat: a kertet a suli teraszán.

VI. Eötvös Természettudományos Tábor

Az Eötvös József Collegium kollégistái az ELTE TTK és IK támogatásával hatodik alkalommal szervezik meg nyári táborukat.

Mengyelejev kémia olimpia Kazahsztánban

Turi Soma beszámolóját olvashatjátok az 51. Nemzetközi Mengyelejev Kémia Olimpiáról.

LeS – Dr. Kotschy András: Új megközelítések a rák gyógyításában

Elérkeztünk a XV. LeS alkalomhoz, amely során ismét egy nagyon érdekes témába kaphattunk bepillantást.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2017 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.