A tatabányai Jászai Mari Színház 2006. novemberében mutatta be Örkény István Pisti a vérzivatarban című groteszk játékát Pistipistipistipisti címmel. Előadásunkkal 2007. április 19-én (19 órakor) a budapesti Thália Színházban vendégeskedünk.
Örkény Istvánt a XX. század magyar drámatörténetének legmeghatározóbb alkotójaként tartjuk számon. Írói oeuvre-jében újszerű dramaturgiájú drámái – a hazai irodalomtörténetben egyedülálló módon – képesek voltak megváltoztatni a magyar drámaírás sokévtizedes hagyományát. Megkerülhetetlen a magyar irodalom elmúlt pár évtizedének, közelmúltjának és jelenének vizsgálatakor, de nélküle nem térképezhető föl a közép-kelet-európai abszurd és groteszk sem. A zárt, teljes életművel – tudjuk jól – iskolai keretek között a gyerekeknek nincs lehetősége megismerkedni. Előadásunk azonban – bízunk benne – jó alkalmat kínál arra, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek Örkény világához. Úgy állítottuk színpadra Örkény egyik legismertebb, „legörkényibb” drámáját (az előadást a társulat rendezte), hogy a humor, a játékosság, a felszabadult közösségi színjátszás ellenére megőrizte a magyar történelem tragikus, szívszaggató pillanatait is. A darab ma, 2007-ben nagy kihívást jelentett az alkotóknak – hogyan lehet majd' száz évvel ezelőtti események kapcsán jelenünkről, sőt jövőnkről beszélni –, de közönségünk reakciója eddig azt jelezte, talán sikerült élvezetes, szórakoztató ám egyúttal elgondolkodtató színházi élményt nyújtanunk.
Pistipistipistipisti
Az előadást szíves figyelmükbe ajánlva bízunk benne, hogy találkozunk Önökkel és tanítványaikkal a Jászai Mari Színház Pistipistipistipisti című előadásán a Thália Színházban. (Az előadás vége kb.: 21.30)
Jegyek kaphatók:
a Cultur Comfort Jegyirodában: 1061 Bp., Paulay Ede u. 31. (az Új Színház mellett); tel.: 322-0000;
e-mail: info@cultur-comfort.hu,
illetve a Thália Színház pénztárában (1065 Bp., Nagymező u. 22-24.; tel.: 331-05-00.)
Szereposztás
Pistipistipistipistik, tevékenyek, félszegek és kimértek,
Papa, Mama, Szőke Lány, I. és II. férfi, I. lány, kislány és Rizi
szerepében
Chován Gábor, Honti György, Molnár Csaba, Mucsi Zoltán,
Téri Sándor, Moldvai Kiss Andrea, Péter Kata, Maróti Attila,
Poroszlay Gergő, Niklai Judit, Szeniczey Gréta / Jambrovics Mónika és
Margitai Ági
a társulat rendezésében
Dramaturg: Kárpáti Péter
Jelmez: Zeke Edit
Tér: Iszlai Zoltán
Mozgás: Foltin Jolán
Világítás: Bányai Tamás
Zene: Móser Ádám
„Volt egyszer egy Pisti, mint a mesében. És a második meg a hetedik meg a tizenhetedik mindig az előző Pisti helyébe lép. Ezt értsék úgy, hogy a világon van egy Pisti méretű hézag, amit valakinek be muszáj töltenie… De ez nem azt jelenti, hogy az embernek egy akasztás meg se kottyan. Sőt.”
„Groteszk játék – írja a szerző, Örkény István – történik Magyarországon, azaz mindenhol”. Ez a nevetésre-sírásra-gondolkodásra ingerlő, ízig-vérig játékos, szemtelen remekmű különleges színházi élménnyel kecsegtet.
„Én voltam a cirkusz porondjának hőse, és az első magyar anarchista, azonkívül zsoké is. Gyógyítani tudom a rákot, de hogyha a villamosra felszáll egy feszes fenekű nő, akkor alája teszem a tenyerem. Mit csináljak, enélkül nem tudok élni. De nem tagadom azt sem, hogy én vagyok a Messiás, és az is igaz, hogy hazudtam, csaltam, megalázkodtam, egy személyben hóhér és áldozat voltam, és olajfestéket loptam a festéküzletből. És még ma is, álmaimban, Pisti vagyok…”
Részletek az előadás kritikáiból
Színház 2007. február – Deme László:
„A csoportos jelenetek legtöbbször dinamikus koreográfia (mozgás: Foltin Jolán) mentén szerveződnek, az összjáték ruganyos és gördülékeny.
Chován Gábor tetterős Pistije energiabombaként, mozgékonyan játssza be a tágas játékteret;
Pistipistipistipisti simulékony Félszeg Honti György játékában, aki az esernyős férfi epizódját finom, groteszk humorral építi fel; Mucsi Zoltán brillíroz mint értetlenkedő Kimért;
Molnár Csaba lelkes Tevékenyt alakít. Péter Kata Szőke Női hiteles típusok. Varsányiné Rizi alakjából pedig Margitai Ági formál eleven jósnőt,
aki fáradhatatlanul bajlódik a jövendőmondással, konokul jár a Pistik nyakára, s bár olykor elárasztja a szomorúság, nem süpped bele a fájdalomba;
törékenynek tűnő termete ellenére egész világot mozgat, olykor szó szerint is, hiszen a hátsó falat néha szinte egyedül forgatja be.”
Ellenfény 2007/1 – Sándor L. István:
„Miközben fontosak és pontosak az előadásban megjelenő különféle figurák is, a hangsúly mégiscsak az együttes játékra kerül.
Olyan csapat benyomását kelti a tatabányai gárda, akik játékkedvüket, színpadi energiáikat egymásból merítik. Úgy tűnik, hogy itt mindenkinek fontos helye van, és senki sem érzi úgy,
hogy az előtérbe kellene tolakodnia. Miközben a helyzetek, az ötletek arra csábíthatnák a színészeket, hogy egyéni színekkel, különös ötletekkel vonják magukra a figyelmet,
itt mindenki ugyanannak a közös játéknak a részese marad. A tatabányai gárda, akik nem folyamatos társulati létben, hanem csak egy-egy produkcióban találkoznak,
úgy dolgozik ebben az előadásban (is), mint amire kevés valódi társulat képes ebben az országban.”
Tarda Orsolya
sajtóreferens – Jászai Mari Színház
70/38-28-109
Kapcsolódó linkek
