Tízórai | Aktuális témák

Te tudod, minek az ünnepe a húsvét?

2010. április 5. | utolsó módosítás: 2020. október 5., 13:35

× Ez a cikkünk több mint fél éve lett elhelyezve az oldalon. A tartalma azóta elavulhatott!

A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Ilyenkor Jézus feltámadását ünneplik szerte a világon. Mindezeken túl a tavasz, az állandó megújulás eljövetelének is az ünnepe. A húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt végét jelzi, amikor először szabad húst enni.

A Biblia szerint Jézust egy pénteki napon feszítették keresztre. Eme borzalmas halált azért szánták neki a rómaiak, mert attól tartottak, hogy forradalmat szít tanításaival, sőt, király akar lenni. Ezért kapta a megfeszített Jézus a töviskoronát, és ezért tűzték a keresztre a feje felé az I.N.R.I. felíratot (Iesus Nazarensis, Rex Iudeae – Názáreti Jézus, Judea királya). A családja zsidó szokás szerint eltemette őt az Olajfák Hegyén, a sírüreget pedig egy hatalmas kővel zárták be. Harmadnap, vasárnap már hiába keresték a követői, mert a sír üres volt. Jézus feltámadt, ezzel megváltva minden embert a bűneitől.


Munkácsy Mihály: Golgota

A Katolikus Egyház a húsvét ünnepét a Hold állásától függően március 22. és április 25. között tartja. A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik, azaz nem esik a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A 325. évi niceai zsinat határozata szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van. Húsvét vasárnapjának meghatározása nem is olyan egyszerű probléma, mint ahogy a zsinat határozatából sejthetjük. Ennek az az oka, hogy sem a Föld keringési ideje, sem pedig a két holdtölte közötti idő nem egész számú többszöröse a nap hosszának.

A húsvét héber eredetű szó: pészáh. A szó elkerülést, kikerülést jelent, és arra utal, hogy a bárányvérrel megjelölt zsidó házakat a halál angyala elkerülte. Számos európai nyelvben a húsvét ebből a szóból származtatható: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia) vagy Paste (román). Az Easter (angol) és Ostern (német) nevek eredete a germán Ostara úrnő nevéből származik. Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. (Nem meglepő hát, hogy az angol és német nevekben a kelet szó megtalálható.)

A hétfői locsolkodás alapja a víz megtisztító és megújító erejében vetett hit. Bibliai eredete is van ennek a szokásnak: a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírére ujjongásban kitörő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A meglocsolt lányok és asszonyok tojást ajándékoznak. A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike, de az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe is egyben. Eredetileg csak pirosra festették. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak, bár vannak olyanok, akik szerint a piros szín Jézus vérére emlékeztet minket.

Tóth Attila




Legutóbbi cikkeink a rovatban

Ebédrendelési tudnivalók

2020. szeptember 16.

A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.

Ebédrendelési tudnivalók (frissítve)

2020. augusztus 15.

A 2020/2021-es tanévben menzán ebédelők figyelmébe.

Elhunyt Karakas Gábor (frissítve)

2020. június 29.

Néhány nappal 87. születésnapja után elhunyt Karakas Gábor, iskolánk legendás kémiatanára. Karakas tanár úr 1960-tól 1999-ig volt a gimnázium tanára, vezetőtanára és munkaközösség-vezetője.

Eredmények a TUDOK-ról

2020. június 22.

Ambrus Barbara a TUDOK konferencián Molekuláris genetika szekcióban különdíjas lett, Simon Vivien pedig első helyezett műszaki tudományok szekcióban.

Évzáró és karantén flash mob eredményhirdetés

2020. június 18.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanévzáró műsora 2020. június 18-án.