A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Ilyenkor Jézus feltámadását ünneplik szerte a világon. Mindezeken túl a tavasz, az állandó megújulás eljövetelének is az ünnepe. A húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt végét jelzi, amikor először szabad húst enni.
A Biblia szerint Jézust egy pénteki napon feszítették keresztre. Eme borzalmas halált azért szánták neki a rómaiak, mert attól tartottak, hogy forradalmat szít tanításaival, sőt, király akar lenni. Ezért kapta a megfeszített Jézus a töviskoronát, és ezért tűzték a keresztre a feje felé az I.N.R.I. felíratot (Iesus Nazarensis, Rex Iudeae – Názáreti Jézus, Judea királya). A családja zsidó szokás szerint eltemette őt az Olajfák Hegyén, a sírüreget pedig egy hatalmas kővel zárták be. Harmadnap, vasárnap már hiába keresték a követői, mert a sír üres volt. Jézus feltámadt, ezzel megváltva minden embert a bűneitől.
Munkácsy Mihály: Golgota
A Katolikus Egyház a húsvét ünnepét a Hold állásától függően március 22. és április 25. között tartja. A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik, azaz nem esik a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A 325. évi niceai zsinat határozata szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van. Húsvét vasárnapjának meghatározása nem is olyan egyszerű probléma, mint ahogy a zsinat határozatából sejthetjük. Ennek az az oka, hogy sem a Föld keringési ideje, sem pedig a két holdtölte közötti idő nem egész számú többszöröse a nap hosszának.
A húsvét héber eredetű szó: pészáh. A szó elkerülést, kikerülést jelent, és arra utal, hogy a bárányvérrel megjelölt zsidó házakat a halál angyala elkerülte. Számos európai nyelvben a húsvét ebből a szóból származtatható: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia) vagy Paste (román). Az Easter (angol) és Ostern (német) nevek eredete a germán Ostara úrnő nevéből származik. Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. (Nem meglepő hát, hogy az angol és német nevekben a kelet szó megtalálható.)
A hétfői locsolkodás alapja a víz megtisztító és megújító erejében vetett hit. Bibliai eredete is van ennek a szokásnak: a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírére ujjongásban kitörő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A meglocsolt lányok és asszonyok tojást ajándékoznak. A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike, de az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe is egyben. Eredetileg csak pirosra festették. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak, bár vannak olyanok, akik szerint a piros szín Jézus vérére emlékeztet minket.
