|
|
|
2010. április 5. | utolsó módosítás: 2020. október 5., 13:35
A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Ilyenkor Jézus feltámadását ünneplik szerte a világon. Mindezeken túl a tavasz, az állandó megújulás eljövetelének is az ünnepe. A húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt végét jelzi, amikor először szabad húst enni.
A Biblia szerint Jézust egy pénteki napon feszítették keresztre. Eme borzalmas halált azért szánták neki a rómaiak, mert attól tartottak, hogy forradalmat szít tanításaival, sőt, király akar lenni. Ezért kapta a megfeszített Jézus a töviskoronát, és ezért tűzték a keresztre a feje felé az I.N.R.I. felíratot (Iesus Nazarensis, Rex Iudeae – Názáreti Jézus, Judea királya). A családja zsidó szokás szerint eltemette őt az Olajfák Hegyén, a sírüreget pedig egy hatalmas kővel zárták be. Harmadnap, vasárnap már hiába keresték a követői, mert a sír üres volt. Jézus feltámadt, ezzel megváltva minden embert a bűneitől.
Munkácsy Mihály: Golgota
A Katolikus Egyház a húsvét ünnepét a Hold állásától függően március 22. és április 25. között tartja. A húsvét a mozgó ünnepek közé tartozik, azaz nem esik a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A 325. évi niceai zsinat határozata szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van. Húsvét vasárnapjának meghatározása nem is olyan egyszerű probléma, mint ahogy a zsinat határozatából sejthetjük. Ennek az az oka, hogy sem a Föld keringési ideje, sem pedig a két holdtölte közötti idő nem egész számú többszöröse a nap hosszának.
A húsvét héber eredetű szó: pészáh. A szó elkerülést, kikerülést jelent, és arra utal, hogy a bárányvérrel megjelölt zsidó házakat a halál angyala elkerülte. Számos európai nyelvben a húsvét ebből a szóból származtatható: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia) vagy Paste (román). Az Easter (angol) és Ostern (német) nevek eredete a germán Ostara úrnő nevéből származik. Ostara a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. (Nem meglepő hát, hogy az angol és német nevekben a kelet szó megtalálható.)
A hétfői locsolkodás alapja a víz megtisztító és megújító erejében vetett hit. Bibliai eredete is van ennek a szokásnak: a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírére ujjongásban kitörő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A meglocsolt lányok és asszonyok tojást ajándékoznak. A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike, de az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe is egyben. Eredetileg csak pirosra festették. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak, bár vannak olyanok, akik szerint a piros szín Jézus vérére emlékeztet minket.
2026. február 16.
A SolveX Kárpát-medencei Matematikai Esetverseny egy magyar nyelvű, többfordulós csapatverseny középiskolás diákok számára.
2026. február 4.
A generatív mesterséges intelligencia legújabb alkalmazási formáiról tart gyerekeknek workshopot az ELTE, de előzetes igényfelmérést is tartanak idősebbeknek.
2026. január 28.
Az egyre bizonytalanabb virtuális világban segítenek eligazodni az ELTE IK DRONE-projekt átfogó oktatási anyagai és útmutatói.
2026. január 27.
Most szombaton az alábbi gondolatokkal üdvözölte a végzős diákjainkat az Igazgató Úr a szalagavató bálon!
2026. január 15.
Csipkó Hangát az Európa-bajnokságon elért sikere miatt Elismerő Oklevél díjazásban részesítette a Magyar Búvár Szakszövetség.