Egy kicsit népszerűsíteném a kart, és segíteni szeretnék azokon, akik „valamilyen mérnök, de még nem tudom, milyen” szindrómában szenvednek. Az építőmérnökség szerintem az egyik legjobb szakma, amit ilyen esetben választhatsz. Ugyanis ezzel még nem zárult be a kör, rengeteg szakirány közül választhatsz később.
Mit csinál egy építőmérnök?
Először is elmondanám, hogy mi a különbség az építő- és az építészmérnök között. Nagyvonalakban annyi, hogy az építőmérnök mindent épít, amit építeni lehet (később kifejtem), az építész pedig csak házat.
Hogyan lehet bejutni, hogyan kell készülni a felvételire?
A felvételi nem tudom pontosan hogy megy, mert ez a kétszintű felvételi-érettségi rendszer nem világos számomra (ezzel talán nem vagyok egyedül). Az viszont biztosan nem árt, ha rendesen megtanulod a matekot és a fizikát, mintha a régi felvételit írnád meg. Nagyon sokat számít, hogy mennyire tudod a középiskolás anyagot, mert miután felvettek, azt feltételezik rólad, hogy természetesen semmit sem felejtettél el, és tökéletesen tudsz mindent. Ezen kívül mást nem tudok mondani, mert fogalmam sincs, hogy mi lesz ebben az őrült nagy káoszban. Ha mázlid van, úgy alakul majd, hogy olyan összevisszaság lesz, hogy mindenkit felvesznek. Reméljük, ez lesz.
A képzésről röviden
Amikor jelentkezel, be kell írd, hogy fölmérő-térinformatikus vagy építőmérnök szeretnél-e lenni. Ez teljesen fölösleges (de azért írd be), mert az első három félévben ugyanolyan a képzés mindkettő szakon. Ezután még változtathatsz rajta. Ekkor el kell döntened, hogy földmérő-térinformatikus, szerkezetépítő vagy infrastruktúra-környezetmérnök szakirányra mész-e. A földmérő is biztosan nagyon érdekes, én sajnos nem tudok róla semmit, csak azt, hogy nagyon örülök, mert nem lesz többé geodéziám (ez a földmérős tantárgy). A földmérők rengeteget keresnek azzal, hogy kitűzik, hogy hol van a telekhatár, hol lesz az épület sarka stb., ezen földmérések informatikai feldolgozását a térinformatikusok végzik, illetve a GPS technológia, térképészet, nagy pontosságú lokális-globális helymeghatározás, navigáció stb. is ebbe a szakirányba tartozik. A szerkezetépítők tervezhetnek, kivitelezhetnek, üzemeltethetnek épületeket, magas felhőkarcolókat, lényeg, hogy ne dőljenek össze, (a kinézetét inkább az építészek találják ki). Hidakat, aluljárót, felüljárót, tartályt, toronyépítményt, alagutat, metrót, mélygarázst. Ezen kívül van egy építési menedzsment szakirány is. Az „infrások” tervezik az utakat, vasutat, a vízzel kapcsolatos beavatkozások (folyószabályozás, gátak, vízlépcsők stb.) is az ő feladatuk, városépítés, fejlesztés terén is jeleskednek, illetve minden mérnöki létesítmény és a környezet kapcsolatával is ők foglalkoznak. Azt hiszem, elég sokoldalú lehet egy építőmérnök. Elég sokat elárul róla, hogy régebben általános mérnöknek, és civil- ill. városi mérnöknek is hívták.
Milyen az élet az egyetemen?
Általában sokkal jobb, mint a középiskolában. Végül is azt csinálsz, amit akarsz. Nem szól bele senki (a szüleiden kívül). Ennek az a hátulütője, hogy néha utólag derül ki, hogy mégsem úgy kellett volna csinálni, ekkor viszont viselned kell a következményeit. Ha úgy gondolod, hogy nem tetszik az óra, akkor nem mész be, senkit nem izgat. (Kivéve egy-két fontos gyakorlatot, de azokról amúgy sem hiányoznál.) Nagyon be kell osztanod az idődet. Ezt sokféleképpen lehet. Az egyik változat, ha végig tanulsz. Ez fárasztó, de megéri, mert a félév során szerzett pontok, jegyek néha annyit segítenek a vizsgán, hogy ha az egész vizsgát elszúrod, és csak egy-két pontot szerzel, még akkor is megvan a hármas. A másik típus az, aki a vizsgaidőszak előtt egy héttel eszmél rá, hogy be kell adni a feladatokat és pótzhkat kell írni. Emberünk ekkor még nincsen elveszve, csak egy héten keresztül nem alszik egyáltalán. (És lehet, hogy a beadott rajzok felét megvette valakitől, ill. nem ötöst kap rá, csak kettest. Lényeg, hogy beadta.) Ez sem rossz változat, mindenki eldöntheti, hogy melyiket választja. Azt azért megemlítem, hogy akik ez utóbbi mellett döntöttek, a tantárgyak egy részét már sokadszorra veszi fel, és az ösztöndíjuk, ha egyáltalán van, 2000 Ft körül mozog. Míg az előbbi stílus kedvelői 15-20 000 Ft-ot is bezsebelnek havonta, csak azért, mert tanultak. Az építőkar egyébként nagyon jó az ösztöndíjak terén (a BME-n belül). Azt kell még megjegyezni, hogy az egyetemen mindig mindent el lehet intézni. Nem tudtad leadni időben a házit? Tuti van későbbi időpont is, legfeljebb fizetned kell, vagy megdumálod a tanárral. Nem sikerült fölvenni a tárgyat jó időpontra, mert nem férsz be egy órára? Meg kell keresni a tanárt, és elmesélni neki, hogy annyira jókat hallottál róla, hogy mindenképp szeretnél hozzá járni, biztosan meghatódik. A másik fontos, hogy érdemes koleszosokkal jóban lenni, ők mindig mindent tudnak. A tanulás fele az információszerzés. Van, aki mindent megtanul, ami a jegyzetben van, és 3-ast kap, van, aki semmit nem tud azon kívül, hogy mit fognak kérdezni.
Kredit rendszer, Neptun?
Elképzelni is rossz, milyen lehet nélküle. Ez azt jelenti, hogy nagyon megkönnyíti a diákok életét. Ha nem sikerül egy tantárgy, fölveszed még egyszer, nem kell félévet halasztani miatta, vagy újra kezdeni az egész egyetemet.
Minden tantárgy bizonyos kreditet ér (a nehezebbek többet, a könnyebbek kevesebbet), tehát súlyozzák a tantárgyakat nehézség szerint.
Csak annyi az előírás, hogy az előírt félévenkénti 30 kreditnek a felét szerezd meg, ha nem sikerül, akkor az elbukottakért fizetned kell.
(Pár ezer forintot, tehát nem tandíjat). Ezen kívül az első év végére a 60-ból 30-nak meg kell lennie, különben kiraknak az egyetemről, és ez megismétlődik a második év végén 120 és 60 kredittel. Nem vészes.
A Neptun egy számítógépes rendszer, amin keresztül akár internetről is tárgyakat vehetsz fel, vizsgára jelentkezhetsz stb. Így nem kell pankráción részt venni ahhoz, hogy vizsgázhass. És az sem fordul elő, hogy miután valaki már nem fér be egy vizsgára, úgy dönt, hogy te nem is akarsz akkor menni, amikorra feliratkoztál, ezért fog egy tollat, kihúzza a nevedet, és beírja a sajátját. Amikor meg mész vizsgára, közlik veled, hogy te pedig kihúztad magad, gyere legközelebb.
Bár egy kicsit hosszúra nyúlt a népszerűsítés, remélem találtál benne hasznos dolgokat.
Sok sikert a felvételihez!
Kapcsolódó cikkek
