A tiszavirágzás varázslatos jelenség, ami a Disney mesék világába röpít minket hatalmas méreteivel, mozgalmasságával és semmihez sem hasonlítható harmóniájával. Európában már szinte csak hazánkban figyelhető meg, ahogy a rejtélyes életű kérészek varázsütésre nászruhát húznak és izgatottan keresik párjukat a víz fölött. Amikor júniusban Tiszainokán jártunk az osztállyal, nekünk is lehetőségünk volt megcsodálni az irdatlan rovartömeget.
A tiszavirág, amit Arisztotelész ephemeron, azaz egynapi néven illet az állatok országába, ízeltlábúak törzsébe, rovarok osztályába és a kérészek rendjébe tartozó színpompás élőlény. Latin neve: Palingenia longicauda. A kifejlett példány 8-12 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Ezekkel a méretekkel talán nem is olyan meglepő, ha azt állítom, hogy nemcsak Magyarország, hanem Európa legnagyobb kérészfajával van dolgunk. Színeivel valóságosan megbabonázza a szemlélőt: sárgától a világosbarnán át a sötétbarnáig mindenféle árnyalatot felvesz. Kis fején rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszervei csökevényesek. A hímek és nőstények között küllemre nehéz bármiféle különbséget is észrevenni. Az ivarérett állatok közismerten rövid életűek. Ennek során nem is táplálkoznak, valamint bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni, de az még így is nehézséget okoz nekik.
A káprázatos tiszavirágzás
Ami a legizgalmasabb ezekben az élőlényekben az az életciklusuk. A párosodás után a nőstények a folyó fölött repülve rakják le petéiket. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat. A lebegő üledékek szűrésével (az iszap szerves korhadékával) táplálkoznak. Egyedfejlődésük 3 évig tart, tehát egy adott telepen három nemzedék él együtt. A lárvák eközben kb. 20-szor vedlenek. A hímek a lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, s csak ezután kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó (fejlett ivaros alak) életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak, tehát azonnal párzóképesek.
Az ezt követő látványos rajzásra a Tisza napsütötte öbleiben kerül sor. Az esemény nyitányaként a partoldalban élő lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, s a víz fölött, a levegőben párosodnak. Röviddel ezután a hím elpusztul. A nőivarú egyed a násztáncot követően a Tisza folyásirányával szemben halad, s csak távolabb ereszkedik le a vízre. Itt rakja le a petéit, akik így a folyó sodrása miatt nagyjából azon a helyen érik el a vízfeneket, ahonnan a szülők is származnak. A nősténynek ezt a figyelemre méltó folyásiránnyal szemben történő haladását nevezzük kompenzációs repülésnek.
„Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.”
A káprázatos tiszavirágzás
Nemcsak ez a népdal emlékezik meg e bámulatos kérészekről. Tekintve az esemény pompázatos szépségét és egyedülállóságát, a tiszavirágzás manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Nem csoda, hogy ezt az állatkát választották a Tisza szimbólumaként.
Azon kívül, hogy rendkívül látványos a kérészek rajzása, fontos ökológiai jelentősége is van. A vízi rovarok helye a táplálékláncban a növények és a halak között van. A tiszavirág alkalmazkodóképessége rögzített és rugalmatlan, érzékeny az élőhelyek változásaira, ezért indikátorfajnak tekinthető. Létét veszélyezteti a folyószabályozás, a partvédelmi célú kövezés, a vízszennyezés és a horgászok gyilkos halászó tevékenysége. A vízszennyezés kapcsán fontos megemlíteni a 2000. évi cianidszennyezést, melyet csodával határos módon túlélt a faj. Ez azonban nem az ellenállóképesség következménye, hanem hogy a szennyezés nem érte el közvetlenül a lárvákat. Nagy szerencse…
A káprázatos tiszavirágzás
Mindenesetre a tiszavirág 2002-ben berni konvenciós faj lett. Ez a státusz nemzetközi védettséget jelent, amit az indokol, hogy bár igazán jelentős állománya szinte csak Magyarországon van, eredeti elterjedését tekintve igazi európai faj. A Tisza és mellékfolyóinak nagy része – mint köztudott – nem Magyarországon erednek, így a tisztántartásuk értelemszerűen nemcsak a mi feladatunk. Ez is egy olyan tényező, ami indokolttá teszi a nemzetközi összefogást. A tiszavirág Magyarországon is védett, ám nem szerepel a Vörös listán; eszmei értéke 10.000 Ft.
Nyár elején, június 14-20. közötti idősszakot osztályunkkal Tiszainokán töltöttük egy kellemes kikapcsolódást biztosító tábor keretében. Egy véletlen szerencse folytán üdülésünk pont egybeesett a legendás tiszavirágzással. Az esemény június 18-án délután következett be. Valamennyien kimentünk ekkor a partra, és az oda kikötött csónakokban ülve szemléltük a párzó rovarok forgatagát. Mély nyomot hagyott bennünk a mindenfelé röpdöső, bukdácsoló kérészhad, még az unokáinknak is könnybe lábadt szemmel fogjuk mesélni élményeinket.
A káprázatos tiszavirágzás
Tehát láthatjuk, hogy egy olyan fajról van szó, ami nemcsak a szemnek szép, hanem igazi hungarikum, hisz hazánkon kívül szinte sehol se található meg Európában. Ezért, az ökológiai szerepe és az őt fenyegető veszélyek miatt csak nemzetközi összefogással lehetséges a tiszavirág megőrzése. Cikkemet Kazi János idézetével fejezném be:
„Az apró rövid életű gyönge kis rovar elmondja, hogy a föld sötét rejtekéből való fényre törése, a csodálatos átváltozása, égbe röppenése, harc az életért. Akik itt, vagy valahol máshol a Tiszán, megismerték a tiszavirág rövid életű, varázslatos átalakulását, elszántságát, repülését, nemcsak szeretni fogják a Tiszát, küzdeni is fognak a folyó megmentéséért és megőrzéséért, mert megtanulták, hogy a Tisza menti települések diadal íve a Tisza-virágzás.”
Források:
http://www.tiszaviragzas.hu/hirek.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszavirág
http://www.szolnoktourinform.hu/latnivalok/tiszaviragzas-mint-jelenseg.html
http://www.tiszaviragutja.hu/hun/a_tiszavirag
http://www.haldorado.hu
Rákos Dominik
