Tízórai | Aktuális témák

Húsvét




A cikk linkje:
2012. április 8. | utolsó módosítás: 2016. február 8., 17:06
Ez a cikkünk több, mint fél éve lett elhelyezve az oldalon.
A tartalma azóta elavulhatott!

Egy pár szóban az eredetéről annyit, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, és mint minden „keresztény ünnep”, ez is sokkal régebbre vezethető vissza. A kereszténység e napon ünnepli Jézus feltámadását. Ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt (ami a hústól való tartózkodást jelenti).

A húsvét egyike a néhány mozgó ünnepünknek. Számítása tehát elég fura, de azért leírom: „tehát húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap és hétfő”. Ez érdekes, mert van, hogy ez március 22., de április 25. is lehet, amely két dátum azért elég távol van egymástól.

A tavasz a megújulás, az újjászületés időszaka, ami egybeesik az ez okból tartott termékenységi ünnepekkel. (Sok nép teremtett magának olyan istent, akinek élete, halála és feltámadása a természet rendjét követi.) Eredetileg zsidó vallási ünnep, az Egyiptomból való szabadulás ünnepe volt.

A húsvét ünnepe a néprajzban nagyon megőrizte tavaszünnep jellegét. Ott felelevenítik a régi tavaszköszöntő népszokásokat, és ezzel kapcsolatos ünnepségeket. De ez ma már nem így működik. Abban biztos vagyok, hogy valamennyire minden ember ünnepli, legalább húsvéti ételekkel. Ehhez régen a húsvéti ételszentelés hagyománya tartozott. A húsvéti ételek közül kiemelkedő a bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor, amelyek közül mindnek komoly jelentése van: A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.

A húsvétról még ami az emberek eszébe jut, az a locsolkodás, aminek utána olvasva szintén kultikus jelentése van. A víz a megtisztulást jelenti, ennek az erejébe vetett hit miatt alakult ez így ki már eléggé korán. Persze ez is átváltozott az idők folyamán: a víz helyett parfümöt használtak, használnak. Míg mondjuk húsz évvel ezelőtt élt mint szokás húsvéthétfőkön a locsolkodás, és a festett tojás ajándékozás, ma már csak annyit tesz: Elmegyek, meglocsolom a mamám, hogy kapjak zsebpénzt, jobb esetben jó kis csokinyuszit. Ez persze nem elítélendő, és ha ez ma már nem divat, akkor nem az.

A másik, amit a húsvéttal kapcsolatban sulykolnak, az a húsvéti nyuszi. Először is a nyúl hogyan kapcsolódik a húsvéthoz? – tesszük fel a kérdést szkeptikusan. Ha már jelkép, akkor a bárány inkább jelképezi a húsvétot. De nem baj, elfogadjuk. A másik pedig a tojás. Amit már megtárgyaltunk, családi összetartás a szerepe, locsolásért ajándék. Na de, hogy a nyúl hozza a tojást? Ez a Mikuláshoz hasonló figura, ami szerves részévé vált a gyermekfolklórnak. Tehát a pici gyerekek hisznek a Húsvéti Nyúlban. Rendben, fogadjuk el! Karácsonyra Mikulás-csoki, húsvétra nyuszi csoki. Vagy nyuszi tojás. Csak azt ne próbálják bemesélni, hogy a nyuszi tojja a tojást nekünk húsvét hétfőre… Mert akkor a gyerekek helyében én tutira nem enném meg! :)

De a húsvét nem az illúziórombolás ünnepe, úgyhogy, ha nem tartjuk cikinek, akkor kövessük nyugodtan a hagyományokat, ezek azért nem csúnya dolgok, kár lenne őket hagyni eltűnni az éterben!

(Forrás: Tészabó Júlia)

Gönczi Hajnal




A legfrissebb cikkek a rovatban

Bronz a világűrből

Kozák András bronzérmet hozott a XIII. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról. Andrásnak ez már a második olimpiai bronzérme ezen a nyáron.

Beszámoló az idei sporttáborról (tanári szemmel)

Idén 9. alkalommal szerveztünk sporttábort Tiszainokán Illés Vanda kolléganőmmel. 38 diákkal utaztunk le a Tisza partjára. A társaságban voltak „kicsik” és „nagyok”, öregdiákok. Voltak első „inokázók” és már rutinos sporttáborozók.

Beszámoló az Álarc mögött tehetséggondozó programról

Az „Álarc mögött” élmény- és alkotásközpontú, komplex tehetséggondozó program célja az volt, hogy olyan tehetséges diákokat fejlesszünk, akik a korábbi években már foglalkoztak szín- és/vagy táncművészettel.

Lovagtábor

Május második hetében zajlott a nyolcadikosoknak szervezett erdei iskola, ahol az évfolyamunk jobban összekovácsolódhatott, illetve középkori témakörű feladatokat végeztünk el. Ilyen volt például a lányoknak a ruhavarrás és a fiúknak a batyukészítés (amiket teljesen saját kezűleg, korhűen készítettünk el), a fakardozások és egy lovagkori előadás, ahol megismerkedhettünk a középkori lovagi fegyverzettel.

Gyermeknap

„A gyermekeknek biztonságra, védelemre, szeretetre és megbecsülésre van szükségük. Arra, hogy engedjük őket létezni, és gyönyörködjünk abban, ahogy személyiségük kibontakozik. Aki jót akar tenni valaki mással, apró részletekben kell tennie.” – írta William Blake majd kétszáz évvel ezelőtt. Ma sem kell mást tennünk, most is kínálkozik rá lehetőség és alkalom.

MERIDIÁN – az apáczaisok hírportálja
KÖZÖSSÉGI OLDALAINK:

 Facebook
 Twitter
 Instagram
 YouTube
ALMA MATER:


Impresszum | Médiaajánlat | Jogok | Adatvédelem | Technikai háttér
2002-2019 MERIDIÁN. Minden jog fenntartva. A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a készítők engedélyével lehetséges.