Egy pár szóban az eredetéről annyit, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, és mint minden „keresztény ünnep”, ez is sokkal régebbre vezethető vissza. A kereszténység e napon ünnepli Jézus feltámadását. Ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt (ami a hústól való tartózkodást jelenti).

A húsvét egyike a néhány mozgó ünnepünknek. Számítása tehát elég fura, de azért leírom: „tehát húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap és hétfő”. Ez érdekes, mert van, hogy ez március 22., de április 25. is lehet, amely két dátum azért elég távol van egymástól.

A tavasz a megújulás, az újjászületés időszaka, ami egybeesik az ez okból tartott termékenységi ünnepekkel. (Sok nép teremtett magának olyan istent, akinek élete, halála és feltámadása a természet rendjét követi.) Eredetileg zsidó vallási ünnep, az Egyiptomból való szabadulás ünnepe volt.

A húsvét ünnepe a néprajzban nagyon megőrizte tavaszünnep jellegét. Ott felelevenítik a régi tavaszköszöntő népszokásokat, és ezzel kapcsolatos ünnepségeket. De ez ma már nem így működik. Abban biztos vagyok, hogy valamennyire minden ember ünnepli, legalább húsvéti ételekkel. Ehhez régen a húsvéti ételszentelés hagyománya tartozott. A húsvéti ételek közül kiemelkedő a bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor, amelyek közül mindnek komoly jelentése van: A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.

A húsvétról még ami az emberek eszébe jut, az a locsolkodás, aminek utána olvasva szintén kultikus jelentése van. A víz a megtisztulást jelenti, ennek az erejébe vetett hit miatt alakult ez így ki már eléggé korán. Persze ez is átváltozott az idők folyamán: a víz helyett parfümöt használtak, használnak. Míg mondjuk húsz évvel ezelőtt élt mint szokás húsvéthétfőkön a locsolkodás, és a festett tojás ajándékozás, ma már csak annyit tesz: Elmegyek, meglocsolom a mamám, hogy kapjak zsebpénzt, jobb esetben jó kis csokinyuszit. Ez persze nem elítélendő, és ha ez ma már nem divat, akkor nem az.

A másik, amit a húsvéttal kapcsolatban sulykolnak, az a húsvéti nyuszi. Először is a nyúl hogyan kapcsolódik a húsvéthoz? – tesszük fel a kérdést szkeptikusan. Ha már jelkép, akkor a bárány inkább jelképezi a húsvétot. De nem baj, elfogadjuk. A másik pedig a tojás. Amit már megtárgyaltunk, családi összetartás a szerepe, locsolásért ajándék. Na de, hogy a nyúl hozza a tojást? Ez a Mikuláshoz hasonló figura, ami szerves részévé vált a gyermekfolklórnak. Tehát a pici gyerekek hisznek a Húsvéti Nyúlban. Rendben, fogadjuk el! Karácsonyra Mikulás-csoki, húsvétra nyuszi csoki. Vagy nyuszi tojás. Csak azt ne próbálják bemesélni, hogy a nyuszi tojja a tojást nekünk húsvét hétfőre… Mert akkor a gyerekek helyében én tutira nem enném meg! :)

De a húsvét nem az illúziórombolás ünnepe, úgyhogy, ha nem tartjuk cikinek, akkor kövessük nyugodtan a hagyományokat, ezek azért nem csúnya dolgok, kár lenne őket hagyni eltűnni az éterben!

(Forrás: Tészabó Júlia)

Gönczi Hajnal

A legfrissebb cikkek a rovatban

Arany a Dürer Versenyen

2020. február 7. és 9. között került megrendezésre Miskolcon a Dürer Verseny, ahonnan aranyat hozott a Szent István Gimnázium és az Apáczai közös csapata.

Szalagavató bál 2020

Képek szöveg nélkül.

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny eredménye

Elérhetők az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny eredményei.

Ilyen volt 2019 második fele

Képekben 2019 őszi féléve.

Ilyen volt 2019 első fele

Képekben 2019 tavaszi féléve.